Ferenc pápa, a címben idézett szavait adta többek között útravalóul szentbeszédében a megyés főpásztor, azon az ünnepi szentmisén, amelyen áldozópappá szentelte Halász Péter és Kantár Norbert diakónust, és diakónussá Balogh László, Kovács György, Lovassy Attila és Maczák Tamás papnövendékeket. Alább röviden bemutatjuk az újonnan szentelteket, majd megtekinthetik a szentelésen készült képeket.
Kantár Norbert: Budapesten, 1984-ben született, nem hívő családban. Tizenhárom évesen Ceglédre költözött családjával, ahol Kiszel Mihály és Szeleczki Imre atya révén került közel a hithez. A kazincbarcikai Don Bosco Középiskolában szerzett kereskedelmi képesítést. 2005-ben jelentkezett a papságra dr. Beer Miklós megyéspüspöknél. Teológiai tanulmányait Vácott, Egerben és Szegeden végezte. 2012-ben szentelte diakónussá; idén pedig áldozópappá a főpásztor.
Halász Péter: Szolnokon született 1986-ban. Idegenvezetőnek tanult, de csakhamar meghallotta Isten hívását. 2007-ben Vácott kezdte tanulmányait, majd a Központi Szemináriumban folytatta, s végül Rómában, a Pontificum Collegium Germanicum et Hungaricumban fejezte be. Papi jelmondatául a Lukács 18,41-et választotta: „Uram, add, hogy lássak!” Amikor terveiről kérdeztük, így felelt: „Ott szeretnék megfelelni, ahová állítanak; akár kedvemre való a feladat, akár nem.” Elmondta még, hogy eredeti szakmájában is megtapasztalta: „jó a szervezésben”. De szívesen foglalkozna gyerekekkel, betegekkel, sérült, akár deviáns emberekkel is papi munkája részeként.
Balogh László: Balassagyarmaton született 1985-ben; gyermekkorát Rimócon töltötte; egy nővére van. Tagja az Ipolymenti Nagyboldogasszony ifjúsági közösségnek, kapcsolatban áll a Regnum Christi Mozgalommal. Kommunikáció szakra járt; gyakorlatait a Magyar Katolikus Rádiónál végezte. 2007-ben lett kispap, a propedeutikus év után az ausztriai Heiligenkreutzban végezte tanulmányait, ahol idén államvizsgázik. Jelmondata – mint elmondta, már a bérmálkozás óta – az, amit Jézus mondott Jairusnak: „Ne félj, csak higgy!” Papként szívesen foglalkozna majd az ifjúsággal; újságíró végzettségét pedig egy érett, keresztény, lendületes ifjúsági lapban kamatoztatná.
Lovassy Attila: Tatán született 1978-ban, gyermekkorát Tatabányán töltötte. Teológusnak tanult a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a licenciátust Magna cum laude minősítéssel tette le. Ezután maga is tanított; előbb a Pécsi Hittudományi Főiskola oktatója, majd 2008 elejéig az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanársegédje volt. 2011-ben jelentkezett a Váci egyházmegye kispapjának. Diakónussá szenteléséig a Központi Szemináriumban írta doktori értekezését, amelyet a következő évben, Rómában szeretne befejezni. Kérdésünkre Lovassy Attila elmondta: szerinte a pap dolga alapvetően a pasztorálás. A tudományt akkor használjuk jól, ha eszköznek tekintjük, annak szolgálatában, hogy a segítségével Istenhez vezessük az embereket.
Maczák Tamás: Budapesten született 1988-ban, dunakeszi értelmiségi család harmadik, legkisebb fiúgyermekeként. Édesapja az egyházmegye akolitusa; szülei révén Tamás több lelkiségi mozgalommal megismerkedett, így a Szentjánosbogarakkal, a Cursillóval és a Házas Hétvégével. A váci piaristáknál végezte a középiskolát, 2007-ben kezdte papi tanulmányait Vácott, majd a központi szemináriumban. A teológiából fél évet Leuwenben végzett el; mint elmondta, azért, hogy „élesben” is legyen alkalma megtapasztalni képességeit, elszántságát, a kísértések elleni küzdelmet. Miután maga és mások szerint is „jól vette” ezt a próbát, idén befejezte tanulmányait, és a főpásztor diakónussá szentelte őt. Jelmondatul Szent Pál szavait választotta a Galatáknak írt levélből: „Krisztus szeretett engem és feláldozta magát értem”.
Kovács György: Balassagyarmaton született 1985-ben; műszaki végzettségű szülők harmadik gyermekeként. Gyermekkorát Borsosberényben töltötte; középiskoláit a szülővárosában végezte, majd a kántorképző, amelynek elvégzése után több évig aktív kántor volt. Építészmérnöknek jelentkezett, de aztán 2006-ban kérte felvételét a Váci egyházmegye kispapjai közé. A Római Pontificum Collegium Germanicum et Hungaricumban végzett, 2014 őszén kezdi a licenciátust, egyházművészet témában. Amikor terveiről kérdeztük, először egy szóval válaszolt: „Szolgálni”. Nagy vágya, hogy a hívekkel megismertesse és megszerettesse a zsolozsmát. Számít arra is, hogy egyházművészeti képzettségét is kamatoztathatja majd az Egyház szolgálatában. Mindezt úgy, ahogy Jézus imádkozott a Getszemáni kertben: „Ne úgy legyen amint én akarom, hanem úgy, amint te.”