Miért avatnak Szent István-szobrot 2020 augusztus 20-án Csömörön?
„Csömör az, ami mellett a főváros fekszik” – mondják a tréfás lokálpatrióta csömöriek. – Vitathatatlan, hogy a főváros tőszomszédságában, a Gödöllői-dombság legdélebbi lankáin eredő Csömöri-patak áztatta bűbájos „zsákfalu” igen vonzó, gondosan rendezett nagyközség. Három nemzetiségű, gyorsan növekvő lakossága négy keresztény felekezethez kötődik. Híres kézilabda, foci, lovas- és bringa-sportjáról, pezsgő, színes kulturális életéről, de ennél is jobban legnagyobb ünnepéről, a virágszőnyeges úrnapi körmenetről. A svábok betelepítése óta, mintegy 250 éve töretlen hagyomány, hogy ekkor a település apraja-nagyja segít az oltársátrak többszáz virágkoszorújának megkötésében, és a több mint egy kilométeres virágszőnyeg kirakásában.
2018 elején a csömöri Bakon házaspár azzal keresett meg, hogy szépülő településünk megérdemelne már egy méltó köztéri bronzszobrot, mely államalapító István királyunkat idézné közénk. Erre félmillió forintot fel is ajánlanak, csak a többit szervezzem meg...
A feladat feladta a leckét! Igaz, hogy Szent István alakja minden időben példaértékű mindőnk számára. Igaz, hogy szellemisége erősíti a Kárpát-medencei nemzetek összetartozását, és figyelmeztet a keresztény értékrend megtartó erejére, hisz az „Intelmek” időszerűsége ma is alapvető. Az is igaz, hogy a trianoni békediktátum 100. évfordulója és a hazánkban jövőre rendezendő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus remek alkalmát adja a szobor fölemelésének, de lesz-e annyi adakozó erő a mai lakosságban, hogy ennek jelentőségét átérezve egy bronzszoborra adakozzon, s két esztendő alatt összejöjjön a szükséges összeg?
Magunkban hordozzuk ugyan szüleink, nagyszüleink, őseink örökségét, onnan merítjük egész lényünket, de „a múltat végképp eltörölni” igyekvés mélyen beivódott az utóbbi nemzedékek zsigereibe. Ráadásul tudatalattinkat folyamatosan bombázza az „élj a mának” fogyasztói média, mely hosszú távon egyet jelenthet önmagunk, identitásunk felszámolásával...
Mennyire képes azonosulni történelmi gyökereinkkel a modernizáció, a Z-generáció kora?
Választott és újraválasztott önkormányzati képviselőként nem volt kérdés, hogy ki kell állni az országunkat ezer éven át megtartó értékrend mellett, mely két nemzedék alatt kikopik a világból, ha azt nem adjuk át. (!)
Létrehoztunk egy munkacsoportot, megterveztük a tennivalókat. Szavazólapon válaszolt katolikus közösségünk a vállalás mellett, majd a helyi települési önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzatok, a más felekezetű testvérek, a csömöri művészek, alkotók, civil egyesületek, vállalkozók és polgárok egyre szélesebb köre állt ügyünk mellé. A szobor költségét (tíz és félmillió forint) a plébánia e célra nyitott alszámláján gyűjtjük. E pillanatban még hiányzik az összeg több mint tíz százaléka, de minden nehezítés közepette is haladni csak előre lehet! – A hit hat. – A szobor támogatóiról és a gyűjtés gazdag kulturális eseménysorozatáról kiadványt szeretnénk majdan megjelentetni utódaik számára.
A település világi és szakrális vezetésének együttállását erősítő szándék mellett célunk, hogy a szellemiséggel minél szélesebb lakossági réteg tudjon azonosulni. 2020. augusztus 20-án 17 órakor avatjuk föl a teljes alakos, mészkő talapzaton álló bronzszobrot, Meszlényi János helyi kötődésű szobrászművész remek alkotását. Az első köztéri, közadakozásból emelendő mű településünk ikonjává válik, de amit képvisel, az túlmutat községhatárainkon.
Hermányos Mária