Az előadókat és a hallgatóságot Beer Miklós váci megyéspüspök köszöntötte, aki kiemelte, hogy az évforduló jó alkalom a múlt értékeinek, elődeink munkájának megbecsülésére, illetve az örökség továbbvitelére.

A program Varga Lajos váci segédpüspök A Váci Egyházmegyei Könyvtár régi szakrendje című előadásával kezdődött. A segédpüspök röviden ismertette a könyvtár 1875-ös alapítását, és ehhez kapcsolódóan a könyvtár szakrendjének kialakítását. Egyéb, a korszak tudományelméletét mindig tükröző szakrendek felépítését is bemutatta a 19–20. századból. A könyvtár szándéka egy teljes szakrend kialakítása volt, de ennek sosem jutottak a végére, a szakrend befejezetlen maradt. Az előadásból azt is megtudhattuk, hogy a 77 szakot felsorakoztató rend Martin Schrettinger müncheni rendszerét követi, mely az 1870-es években terjedt el Magyarországon Mátrai Gábor fordítása nyomán. Szelestei Nagy László professzor Róka János egyháztörténeti tevékenységét mutatta be az egykori váci kanonok levelezése, illetve öt darabból álló füzetsorozata alapján. Róka János főként Vác, Győr és Veszprém történetével foglalkozott – a Vác története iránti érdeklődés egész életét végigkísérte. Gizella királyné sírjáról Pray Györggyel folytatott vitája is jelentős – a tudomány ma Róka János véleményét fogadja el.

Sarbak Gábor, az Országos Széchényi Könyvtár Fragmenta Codicum Műhelyének munkatársa a Vácott őrzött kódextöredékeket mutatta be, és ezek kapcsán ismertette a fragmentumkutatás jellemzőit. A töredékek nagy része könyvkötő és tömítőanyagként őrződött meg könyvborítókban. A Vácott megtalálható fragmentumok a török idők után kerülhettek Magyarországra, leginkább a barokk főpapok és főurak gyűjtőtevékenysége révén. A töredékek nagy része liturgikus műből származik, azonban érdekesség, hogy szerepel a fragmentumok között egy 14. század első feléből való, az asztronómia tárgykörébe tartozó írás is.

Forró Katalin, a váci Tragor Ignác Múzeum igazgatója a Losontzi István által írt, nemzedékeken át nagy hatást gyakorló Hármas kis tükör című tankönyv 1788-as váci kiadását ismertette, amely a legérdekesebb és legizgalmasabb a változatok között. További jelentősége még, hogy egyrészt az egészen korai kiadások között szerepel, másrészt éppen ennek a kiadásnak egy példánya található meg a könyvtár tulajdonában. A művet a váci Ambro nyomda adta ki. Azért is különleges ez a kiadás, mert sokban különbözik az előtte megjelent, illetve a későbbi kiadásoktól. A változtatásokat és kiegészítéseket, pótlásokat Komlósi Sámuel eszközölte, aki teológiai ismeretei alapján részletezett általa fontosnak tartott kérdéseket (például a személyek lineáját Ádámtól Jézusig) – így szerette volna elősegíteni a Biblia alaposabb megismerését. Másrészt a kevésbé részletezett, néhol pontatlan földrajzi részeket dolgozta át. Komlósi nagy természetjáró volt, így sok ismeretre és gyakorlati tapasztalatra tett szert. Vácról is tett kiegészítést, például megemlítette az akkor frissen épített, átadott épületeket: a püspöki palotát és a székesegyházat.

A délelőtti szekció Boros Istvánnak, a Váci Egyházmegyei Könyvtár tudományos főmunkatársának előadásával zárult, aki Deseridzky InceHistoria episcopatus et civitatis Vaciensis című műve példányait bemutatva egy könyvtörténetileg fontos jelenségre hívta fel a figyelmet. A 18. században elterjedt gyakorlat volt, hogy a könyvön nem tüntették fel a kiadás dátumát, hogy a kiadványt egy hozzákötött tézisfüzettel mindig aktualizálni lehessen. Ezáltal a könyv valódi nyomatatásának kora ugyan nehezen azonosítható, ám egy szerző és a művéhez kötött libri gradualesszel feltérképezhető a korabeli tudományos kapcsolatrendszer a mecénás, a szerző és a hallgató között.

A délutáni szekcióban Róka János életével és munkásságával kapcsolatos előadások hangzottak el. Róka János életrajzát és ránk maradt műveit Dózsa Gábor, a Váci Püspöki és Káptalani Levéltár munkatársa vette számba. Ezt követően Lőrincz Viktor művészettörténész Róka János Vácról szóló művének alapján a Canevale által épített székesegyház, a benne található középkori és reneszánsz emlékek összefüggéseit boncolgatta, számos új kérdés, probléma fölvetésével. Mándli Gyula városi könyvtárigazgató előadásában a 19–20. század fordulójának váci egyesületi életét jelenítette meg az első nyilvános könyvtár és a könyvkölcsönzések összefüggésében. Maczák Ibolya, a PPKE tudományos főmunkatársa Róka János két Szent István királyról szóló beszédét mutatta be különösen a Szent Jobb összefüggésében. A konferenciát a Tragor Ignác Múzeum középkori osztályát vezető Batizi Zoltán régész ismertetője zárta, aki összegezte a középkori vár és az egykori székesegyház, valamint püspöki palota több évtizedes kutatásának eredményeit, amelyekhez az elmúlt két év ásatásai izgalmas új eredményekkel járultak hozzá.

Fotó: Broczky István

Országos Katolikus Gyűjteményi Központ/Magyar Kurír