» HÍREINK »
A szentmisét követően az Eőszi Lőrinc téren lévő Eőszi Lőrinc első plébános atya tiszteltére állított szobor 25 éves jubileumi áldására és a templomtetőn lévő új keresztet megáldására került sor, majd a plébános felújított szobránál emlékműsor volt, Rétvári Bence államtitkár és Dr. Varga Lajos segédpüspök beszéde után.
Kosd község Árpád-kori Római Katolikus templomának műemléki feltárása és helyreállítása Dr. Visnyei Lajos ( 1929 – 2015) plébános Úr idejében, 1975 – 1985 között történt. A templom történetének kutatása közben a Historia Domus- ban, illetve a váci püspöki levéltárban bukkant rá a plébános Kosd – török megszállás utáni – első plébánosának, Eőszi Lőrinc atya történetére, melyet a hívekkel is megismertetett, és emlékére a templomban márványtáblát helyeztetett el.
A történet – Dr. Visnyei Lajos eredeti írása szerint - a következő:
Eőszi Lőrinc plébános Esztergomban született. Nagyszombat városában (ma Szlovákiához tartozik) szentelték pappá 1739 – ben. Még ugyanebben az évben gróf Althann Mihály váci püspök Rádra helyezte plébánosnak. Kosd ekkor még csak leányegyháza, ( latinul : fíliája ) volt a rádi Plébániának, mivel a török idők gazdátlansága során ezen időszakra már Kosd községben a lakosság többsége a református hitre tért. Az 1738-ban kitört országos pestisjárvány 1742-ben érte el Kosd faluját. Eőszi Lőrinc önfeláldozó módon járt át Rádról ápolni és lelki vigaszban részesíteni a kosdi betegeket : gyermekeket, ifjakat és véneket, református hiten lévőket és saját híveit egyaránt, nem téve köztük különbséget. Az idő tájt Kosd község királyi birtok volt, s Nógrád várának volt ellátására kötelezve, Rádon pedig akkori földesura Vay Ádám parancsolt, aki a halálos kór behurcolásának következményeitől féltette családját, ezért megtiltotta a Plébánosnak hogy Kosdra átjárjon.
Eőszi Lőrinc így választás elé került: Vagy engedelmeskedik a földesúr akarata szerint és biztonságban átvészelheti a veszélyes időszakot, Rádon megvárva míg a ragályos kór kidühöngi magát, s így cserbenhagyja a kosdiakat. Vagy pedig – vállalva a halálos betegség kockázatát – a bibliai irgalmas szamaritánushoz hasonlóan nem hagyja a veszedelemben cserben, pásztor nélkül elveszni a kosdi nyájat, a kosdi felebarátit. A fiatal, alig harmincéves pap a lelkiismerete szerint cselekedett, nem tagadta meg a kosdiakat, s ezért a földesúr kilakoltatta Rádról, azaz valamennyi holmiját a kosdi határkőhöz kihordatta, és hajdúkkal az utat lezáratta.
Ezt megtudván a váci püspök, azonnal kosdi plébánosnak nevezte ki Eőszi Lőrinc atyát, aki a kosdi templom oldalában, a temetőben ( az akkori temető a templom körül volt ) kalyibát készített magának s a fertőzött embereket ,reformátusokat és katolikusokat egyaránt, Ő maga ápolta és temette el, hogy így védje az élőket a fertőzéstől, hogy a betegség másra át ne terjedjen.
Abban az időben nem volt ritka, hogy egy-egy falu vagy város lakossága mind egy szálig a pestisjárvány áldozata lett, és a helység teljesen kipusztult. Kosdon nem így történt, mert Eőszi Lőrinc Atya hősies helytállásával megakadályozta a falu kipusztulását, és így vált annak megmentőjévé, miközben 1742 szeptemberében Ő is megkapva a betegséget, annak áldozatává vált.
Haló porait ismeretlenül a kosdi templomkert földje takarja.
Eőszi Lőrinc egykori kosdi Plébános a felebaráti szeretet hőse, ( mai szóval az ökumenikus mozgalom hősének is nevezhetnénk) Krisztus tanítása szerint , mint jó pásztor életét adta a rábízottakért.
Váci Egyházmegye/bg
Eőszi Lőrinc plébános atya megemlékezési programja az emlékműnél.pdf |
A PDF dokumentumok megjelenítéséhez töltse le az ingyenes Adobe Readert az Adobe honlapjáról!
2024. április 20. szombat
Tivadar
Abban az időben, amikor Jézus Kafarnaumban az élet kenyeréről beszélt, tanítványai közül, akik (szavait) hallották, többen azt mondták: „Kemény beszéd ez. Ugyan ki hallgatja?” Jézus tudta, hogy tanítványai...