CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
November 27-én a váci püspöki palota dísztermében Pétery József váci püspök (1942–1967) pappá szentelésének 105. püspökké szentelésének 75. és halálának 50. évfordulója alkalmából Misericordias Domini in aeternum cantabo címmel tudományos konferenciára került sor.A konferencia szervezője a Váci Egyházmegyei Történeti Bizottság és az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport volt. A konferenciát Dr. Varga Lajos váci segédpüspök a Bizottság elnöke nyitotta meg, mely után a Petró (Pétery) család egyik tagjától hallhattak egy cselló darabot a konferenciára szép számmal összegyűlt vendégek. A szimpózium két ülésszakra volt osztva, mely keretében hat előadó szólalt fel.
Az első szekciót Dr. Tusor Péter, a Kutatócsoport vezetője moderálta. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a vatikáni kutatások mellett az egyházmegyék történetének feldolgozása is fontos feladat, melynek professzionális műveléséhez elengedhetetlen a római adatok felhasználása.
Az első előadó, a Kutatócsoport gyakornoka, Sági György a püspökről a korabeli sajtótermékek és a különböző személyektől származó feljegyzések, visszaemlékezések alapján kirajzolódó képet vetette össze. Megállapította, hogy ezekből empatikus, határozott, elveihez ragaszkodó személyiség képe bontakozik ki.
A második előadó, Dr. Varga Lajos segédpüspök Bíró Bertalan, a Kistarcsán, Budapesten és Vácott is raboskodó, későbbi váci egyházmegyei könyvtáros és levéltáros Péteryről és a váci egyházmegye korabeli viszonyairól alkotott, a realitásokat híven tükröző képét elemezte állambiztonsági források alapján.
Végül a Fraknói Kutatócsoport doktorjelöltje, Rétfalvi Balázs előadásában a főpap püspökkari konferenciákon tett felszólalásairól beszélt. Megállapította, hogy Pétery mindig aktív szerepet játszott ezeken és határozott véleményét kifejezésre juttatta. Több, főként liturgikus kérdésben Serédi Jusztinián hercegprímástól eltérően gondolkodott.
A második ülésszak levezető elnöke Dr. Varga Lajos segédpüspök volt. Az első előadó, Lénár Andor Pétery püspök életútját mutatta be 1942-es váci megyéspüspöki kinevezésétől hejcei internálásáig, mely előadás nagyon tömören és lényegre törően foglalta össze püspöki tevékenységének váci eseményeit. Megemlítette, hogy hatszori házkutatás, hosszabb-rövidebb ideig tartó házi őrizet után Pétery püspököt 1953 áprilisában a több száz kilométerre lévő hejcei Szociális Otthonba internálták.
Ez követően Földváry Gergely, a konferencia egyik főszervezője arról beszélt, hogy hogyan élte meg az 1956-os forradalmat a püspök, hogyan menekítették haza Hejcéről és bemutatta a váciak szerető fogadtatását is.
A harmadik előadó, Hornyák Máté János pedig diavetítéssel és anekdotákkal kísért előadásában Pétery Hejcén töltött éveit idézte fel. Az előadásokból egy meg nem alkuvó, katolikus hitéért bátran, a megaláztatásokat, üldöztetést is vállaló főpap képe rajzolódott ki. Pétery József vállalta az őt érő megpróbáltatásokat, erőfeszítéseket és áldozatával, alázatával, szeretetével a magyar egyháztörténelem egyik méltatlanul elfeledett vértelen vértanúja lett.
A konferencia végén lehetőség nyílott az észrevételek, hozzászólások megtételére. Ennek során emelkedett szólásra a közel 94 éves Pálos Frigyes hatvani prépost, akit még Pétery püspök szentelt pappá 1947-ben, és aki több fontos, személyes emlék közlése kíséretében a vér nélküli vértanú püspök boldoggá avatását kezdeményezte. Vác főpásztorának tanúságtételét – a hatvani származású – Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspökéével állította párhuzamba. A rendezvény végén a rendezők gazdag fogadáson látták vendégül a résztvevőket.
Forrás:
MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport
Váci Egyházmegye
Fotó: Bölönyi Gabriella
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Meghallani és böjtölni - A nagyböjt mint a megtérés ideje
Az 1526-os mohácsi csata ötszázadik évfordulója alkalmat ad arra, hogy mérlegeljük a magyar államiság történetének egyik legjelentősebb fordulópontját. A fél évezredes távlat segítségével ma már nemcsak a veszteséget, hanem az akkori események modern Magyarországra gyakorolt hatásait is tisztábban láthatjuk.
A Valentin-nap hetét minden évben a házasság ünnepének szentelik. A kezdeményezés Angliából indult, mára 4 kontinens 21 országába jutott el. Hazánkban 2008 óta rendezik meg a keresztény egyházak és civil szervezetek széles körű összefogásával, számtalan nagyváros, település, közösség részvételével. A Házasság Hete alkalmából a veresegyházi Szentlélek-templomban szentmisével kezdődött az egyházmegyei programsorozat, amelyet Marton Zsolt megyéspüspök, a MKPK Családügyi Bizottságának elnöke mutatott be.2026. február 18. szerda
Bernadett
A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: Vigyázzatok! Jótetteitekkel ne hivalkodjatok az emberek előtt, mert így a mennyei Atyától nem kaptok értük jutalmat. Amikor tehát alamizsnát osztasz, ne kürtöltess magad...
Összes program »