» HÍREINK »
- Kedves János Atya! Mit jelentett a Családok éve, miért volt fontos egy egész évet a családoknak ajánlani, mit jelent ma a család fogalma?
A hívő ember Isten ajándékaként tekint a családra, mint legalapvetőbb emberi közösségre, és külön is jó, ha egy emberi közösség, vagy nemzet vezetői hasonlóképpen gondolkodnak. 2018 a magyar kormány kezdeményezésére hazánkban a Családok éve volt, és a kezdeményezéshez a katolikus egyház (és más szervezetek is) gyorsan kapcsolódtak. Az apropót az adja, hogy modern korunk egyre kevésbé tartja szükségesnek a megszentelt köteléket férfi és nő között, s ennél fogva gyermekeink is egyre inkább „ötletszerű” körülmények közé születnek. Nem kapnak annyi szeretetet, amennyi idővel a szeretet adásához szükséges volna. Egyszóval igencsak időszerű, hogy a család szentségét, méltóságát védjük, mindenki, ahogyan tudja, és a bizonytalankodó fiatalok pedig kapjanak kedvet és bátorságot család alapításához.
- Milyen cél vezérelte a főiskola vezetőségét, hogy bekapcsolódjon az országos programsorozatba?
Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola azért látta fontosnak a tematikus évhez történő csatlakozást, mert a főiskola hallgatói reménybeli családapák, családanyák. Másrészt, akik itt végeznek, nemcsak saját jövőbeni családjukért lesznek felelősek, hanem a rájuk bízott gyermekek által más családokért is. Ma a szülők egyre többet várnak a jó pedagógusoktól, nem ritkán egyfajta „szülőpótlék” szerepet is. A tanító és az óvodapedagógus szakon végzők inkább még a gyermekekkel találkoznak, de a szociálpedagógia szakon diplomázók már direktebb módon kerülnek az „élet sűrejébe”. Sokrétű munkájuk révén családok védelme is feladatuk lehet.
- Mit érdemes tudnunk a főiskola által megszervezett előadássorozatról, milyen tematika szerint épült fel, milyen tartalommal, kiket szerettek volna megszólítani? Kapott-e a hallgatóság gyakorlati útmutatót a rendezvényeken?
A főiskola hét alkalomból álló rendezvénysorozatot szentelt a Családok évének 2018 márciusától decemberéig. A hét alkalom valójában egymásra épült, megragadva az emberi élet egyes fázisait a családi életre vetítve. A hét „időszak” a következő volt: 1. udvarlás időszaka, 2. házasságkötés (ennek kapcsán a házassági kötelék), 3. gyermekek születése, 4. a gyermeknevelés kérdései, 5. a gyermekek „kiröppenése”, 6. az idős házasok helyzete, 7. a veszteségek és a halál titka.
E hét alkalom hét délutánt jelentett, egyenként 2-3 órás időtartammal, amelyek során hittani, szociológiai, pszichológiai előadások hangzottak el, de filmvetítésekre is sor került, továbbá magyar néprajzi kép- és hanganyagok felidézésére. Egy-egy alkalomra a hallgatók is írtak rövid színpadi darabokat, amelyeket előadtak. Tehát igen sokrétűen és kreatívan jelenítették meg az egyes élethelyzeteket. Mindegyik alkalomnak egy-egy szaktanár volt a felelőse, akik szabadon állították össze az egyes délutánok menetét.
Az előadások elsősorban a jelenlevő hallgatóknak, mint leendő családalapítóknak szóltak, de a sokszínűségből adódóan maguk a tanárok és az előadók is tanultak egymástól. A rendezvények zártkörűek voltak, tehát a főiskolán belül lettek megrendezve, bár éppen a téma végett az első alkalmat a váci Adullám kávézóban tartottuk, előtte meghirdetve a város számos fórumán.
Gyakorlati útmutató készítésére külön nem került sor, de a családos élet sokrétű megjelenítése minden hallgatónak lehetőséget adott arra, hogy a személyes feladatait leszűrhesse.
- Kaptak-e visszajelzéseket az előadásokat követően, tudna példát mondani a magvetés szárba szökkenésére?
Visszajelzésekre még ott helyben sor került, mert az egyes alkalmakat követően az érintett előadók vagy hallgatók a főiskola vezetőségével értékelte a látottakat, hallottakat. Tekintettel arra, hogy a programsorozat még csak egy hónapja (adventben) zárult, a „magvetés szárba szökkenéséről” még nem beszélhetünk, mindenesetre a magvetés igen sokoldalúan ment végbe.
- Mit kíván az új esztendőben a családoknak?
Bármit is látunk, hallunk sok család problémáiról, vagy sajnálatos szakadásairól, ne engedjünk a reménytelenség kísértésének. Már csak azért sem, mert egyrészt tudjuk, hogy a rosszból könnyebb hírt előállítani, mint a jóból, másrészt jelenleg is találunk szép számban családokat, ahol arról tanúskodnak, hogy tényleg csak az evangéliumi értékek megélésével lehet a jónak igazán örülni és a fájdalmas életszakaszokon túllendülni.
Bölönyi Gabriella
Váci Egyházmegye
2024. március 19. kedd
Bánk és József
Dávid utódai közül Jákobtól született József, aki jegyese volt Máriának, Jézus Krisztus szülőanyjának. Jézus Krisztus születése pedig így történt: Anyja, Mária jegyese volt Józsefnek. Mielőtt azonban...