» HÍREINK »
A Nagyböjt második hétvégéjén háromnapos lelkigyakorlatot szerveztek Vácon, az Althann Vendégház és Konferencia Központban, a Váci Egyházmegyében élő nagyothallók számára.
Így készülnek, a nagyothallók húsvétra: olvasva, hallgatva Isten szavát, Jézus tanúságtételét, hogy másoknak segíteni tudjanak, hogy testvéreiknek reményt és vigasztalást nyújtsanak. Szent Pál apostolt idézve: „Nézzétek meg, én hogyan élek. Nézzétek meg azokat, akik úgy élnek, ahogy én. Mert mi Jézustól tanultuk ezt, és az én példámon keresztül tanuljátok meg ti is a jézusi életet.”
A háromnapos rendezvény - a szentmisék, szentségimádások és beszélgetések - akadálymentesítettek voltak jeltolmács által, illetve az elhangzottakat a falra is kivetítették, hogy olvasható legyen a résztvevők számára. Az lelkigyakorlatos napok alatt a szervezők akadálymentesített gyónási lehetőséget is biztosítottak a nagyothallók részére. A rendezvény szervezője és moderátora Lauer Tamás diakónus volt, aki előadást is tartott A nagyothalló Isten címmel.
Dr. Sánta János kanonok atya az Althann Vendégház és Konferencia Központ lelki vezetője pénteken celebrált szentmisét, amelyen felidézve a Nagyböjt első vasárnapi evangéliumot, a pusztáról, mint szimbólumról és a böjtről elmélkedett. Ilyenkor önmagunkban és másokban is Isten képét, hasonlóságát keressük. Ilyen a nagyböjti lelkigyakorlatunk is, mert ha ez sikerül, már ráhangolódtunk a Mennyország légkörére: „Ha egymást feltételek nélkül szeretni tudjuk, már valójában a Mennyországból lélegzünk” – elmélkedett. Párhuzamot vont a pusztai lét nehézségei és a nagyothallók élete között, akik állandó kommunikációs nehézségben, meg nem értésben élnek. Felidézte a bibliai idők nehézségeit is, szólt a gonosz visszahúzó erejéről, majd a bűnből való szabadulásra világított rá, mert maga Jézus, Isten Fia adta meg a lehetőséget az örök életre számunkra kereszthalálával és feltámadásával.
Varga László kaposvári megyéspüspök szombaton mutatott be szentmisét - Kovács József atya koncelebrálásával - valamint lelkigyakorlatot is tartott a résztvevőknek. A kaposvári püspök az általa tartott lelkigyakorlatok során saját életéből kiragadott példákon mutatta be az emberi gyarlóságot, törékenységet és szeretetet. Jézusnak a Márta és Mária házánál tett látogatásáról szóló szentírási részen keresztül világított rá az ima fontosságára és az igazi istenkapcsolatra. „A két nővér nagyon szereti Jézust, megpróbálják kifejezni a szeretetüket. Márta sürög-forog, süt-főz, mindent készít a vendégnek. Mária csak leül a mester lábaihoz, és nézi. Egyszer Márta felháborodik - aki sokat sürög-forog, egy idő után fellázad - és azt mondja a vendégnek: „szóljál neki”! Jézus válasza: „Márta, sok mindennel törődsz, Mária a jobbik részt választotta, és nem is veszíti el soha.” A jobbik rész, az ima, a szemlélődés, a jelenlét, amit elveszítettünk. „Mi is sokat nyüzsgünk, sok projektet teljesítünk hatalmas összegekkel, de nem akarunk leülni a mester lábaihoz” - mondta. Ahhoz, hogy meghalljuk Istent, vagy embertársainkat, el kell hallgatnunk.
„Sokszor azokhoz a dolgokhoz ragaszkodunk, ami mérhető, az ima hatása nem mérhető rögtön, türelemmel kéne lennünk és megengednünk a Szentléleknek, hogy dolgozzon bennünk, ehhez pedig alázatosakká kell, váljunk” – hangzott el, majd az ellenségszeretetről elmélkedett. Nem rejthetjük el, hogy vannak ellenségeink, akik mellé nem szívesen ülünk, nem szeretünk velük lenni. Tudatosítanunk kell magunkban, hogy vannak negatív érzéseink és dolgoznunk kell azon, hogy el tudjuk felejteni sérelmeinket, és meg tudjunk bocsájtani. Mindezek után pedig ki kell engesztelődnünk egymással. Kérni kell a Mennyei Atyát, hogy teremtsen időt és helyet a találkozásra. „Isten saját magát adja oda értünk, szenvedélyesen szeret minket. Életünket szeretetválasszá kell, tegyük. Ne azért legyünk jók, hogy szeressen minket, hanem azért legyünk jók, mert szeret minket! Isten szeretetét nem lehet megvenni, lefizetni sem lehet. Akkor is szeret, ha semmi jót nem csinálok, akkor is, ha csak jót teszek. Vele lesz teljesebb az életünk” buzdította a jelenlévőket a kaposvári főpásztor.
Az előadásokat beszélgetések követték, amelyek során a résztvevők elmesélték élményeiket, tapasztalataikat és kérdéseket tettek fel Varga Lászlónak, majd elhangzott Vass István Teremtőhöz című verse.
A találkozó záró szentmiséjét március 17.-én, vasárnap Dr. Beer Miklós váci megyéspüspök mutatta be. A megyéspüspök a szentbeszéde elején elmondta, hogy a szentmise Szent II. János Pál pápa szavaival élve: csúcs és forrás. Az Urunk színeváltozásának evangéliumi része alapján tudhatjuk, hogy meghívást kaptunk Jézustól: menjünk fel együtt a hegyre, a nagyböjt második vasárnapjának a szentmiséje is ez, a húsvétra való előkészületet, felmenetelt jelenti. Az evangélium a Szent Hegyet tárja elénk, amikor a megszokott élethelyzeteinkből kilépve felmegyünk arra, hogy onnan körülnézhessünk, és ott találkozhassunk a minket szerető Istennel. A Biblia, amit olvashatunk a Jóisten levele, melynek segítségével megérthetjük tanítását, mert ez az Isten igéje. „Nem az emberi okosság szerint kell élnünk, hanem a mindent teremtő Isten szavára figyelve, aki tudja, mi válik a javunkra, aki egyedül tudja a világ minden részletét, összefüggését. Ha meghallgatjuk Jézus szavát, megértjük a világ és saját életünk dolgait” - mondta Beer Miklós.
Ebben az evangéliumi részben olvashatjuk: amikor Péter, Jakab és János elindultak a hegyre, csak annyit tudtak, hogy Jézus egy jó ember, bölcs ember, aki már hónapok óta tanította őket. Amikor ott a hegyen megmutatta az ő fényességét, a Mózessel, Illéssel való beszélgetésben a különleges személyiségét, akkor sejtették meg, hogy ő nem csupán egy jó ember, hanem az „Isten üzenetét” hozta el közéjük. Az égi szózat megerősítést adott számukra; „Ő az én fiam, Őt küldtem hozzátok, Őt hallgassátok”. Jézus segít nekünk a mindennapok gondjaiban, az éjszakai sötétségben, amikor félünk, és csak részleteiben tudjuk szemlélni a világot. Pétert, Jakabot és Jánost is félelem szállta meg, amikor a felhő beborította őket. A hegy lábánál, amikor elindultak, emberi módon hallgatták Jézust, de a hegyen értették meg az egész élet értelmét – elmélkedett a szónok.
A püspök kifejtette, hogy a hegyen Jézus, Mózessel és Illéssel az ő szenvedéséről beszél, amit Jeruzsálemben kell majd elviselnie. Fájdalommal és aggodalommal tölt el minket a szenvedés, a küzdelem, a fáradtság, a betegség: hogy van ez az Úristen rendjében, nem szeret minket? Az isteni tanítás lényege, hogy az Úristentől kérjünk erre választ. Nézzünk Jézus keresztjére, aki Isten fiaként vállalja, hogy megostorozzák, megszégyenítsék, kínozzák, és a keresztre feszítsék. A mennyei Atya hagyja, hogy a fiával ezt tegyék? A nagyböjti imádságainkban azt kérjük, hogy „taníts meg minket, Urunk, hogy értsük a világot a te tanításod fényében”, így megértjük, hogy a szenvedés, a nélkülözés, a hátrány nem azt jelenti, hogy az Úristen nem szeret minket.
Az Isten Fia osztozik a szenvedésünkben, és egyfelől odairányítja a figyelmünket a halála utáni feltámadására, ahogy ezt hallottuk Pál apostolnál: „a mi hazánk a Mennyben van”. Az örök életre törekedjünk, mert Jézus arra tanít minket, hogy a Mennyben van az örök hazánk, a feltámadás utáni örök életben. Úgy készülünk a húsvétra, hogy hiszünk a feltámadásban és az örök életben – világított rá a főpásztor.
Másfelől Jézus arra tanít bennünket, hogy mindnyájan testvérek vagyunk, és aki tud segíteni a szükséget szenvedőnek, az enyhítse a testvére fájdalmát. Jézus minden rászorulóval azonosul: „Éheztem, és ennem adtatok. Szomjaztam, és innom adtatok. Beteg voltam, és meglátogattatok.” Mindnyájan felelősek vagyunk egymásért. Szívből, szeretettel segítsünk azokon, akik szükséget szenvednek. Ahogy Jézus adott erre nekünk példát. – zárta a szentbeszédet a megyéspüspök.
A liturgiát követően a résztvevők csoportos beszélgetésen vettek részt, amelyen mindenki elmondhatta, milyen lelki ajándékkal gazdagodott a közösen eltöltött három napban.
Fotó: Lauer Tamás és Lauer Tamásné
Szöveg: Bölönyi Gabriella
Váci Egyházmegye
2024. április 19. péntek
Emma
Amikor Kafarnaumban Jézus az élet kenyerének mondta önmagát, vita támadt a zsidók között: „Hogyan adhatja ez testét eledelül nekünk?” – kérdezték. Jézus így felelt nekik: „Bizony, bizony, mondom nektek: Ha nem...