CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
Kilencmilliárd forint értékben újabb négy pályázati felhívást tesz közzé a kormány a Magyar falu program keretében – közölte a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos sajtótájékoztató keretében július 29-én Budapesten.Gyopáros Alpár elmondta: a négyből két pályázati felhívást egyházi és önkormányzati fenntartású temetők felújítására írtak ki, erre a célra hárommilliárd forint áll majd rendelkezésre. Az augusztusban induló négy felhívásra az ötezer lélekszám alatti kistelepülések pályázatait várják, a temetők esetében pedig a helyi egyházközségek is pályázhatnak. Kilencmilliárd forint értékben újabb négy pályázati felhívást tesz közzé a kormány a Magyar falu program keretében – közölte a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos sajtótájékoztató keretében július 29-én Budapesten.
Gyopáros Alpár elmondta: a négyből két pályázati felhívást egyházi és önkormányzati fenntartású temetők felújítására írtak ki, erre a célra hárommilliárd forint áll majd rendelkezésre. Az augusztusban induló négy felhívásra az ötezer lélekszám alatti kistelepülések pályázatait várják, a temetők esetében pedig a helyi egyházközségek is pályázhatnak.
A temetőkre vonatkozó egyik pályázatban ravatalozók felújítására, illetve új ravatalozó építésére lehet maximum 30 millió forintos támogatást igényelni. A másik alprogramban pedig egyéb, kisebb összegű fejlesztésekre kaphatnak pénzt az önkormányzatok és az egyházközségek, például temetői járda felújítására, víznyerőhely, hulladéktároló vagy illemhely létesítésére maximum 5 millió forint értékben.
Mindkét pályázói kör számára augusztus 12-én nyílik meg a lehetőség a pályázatok beadására, az önkormányzatok szeptember 5-ig, az egyházak pedig szeptember 16-ig nyújthatják be pályázataikat – ismertette a kormánybiztos.
A temetőfejlesztést rendkívül fontosnak nevezte Gyopáros Alpár a falvak és kistelepülések számára, hiszen „a falusi ember tudja”, hogy a településképet elsősorban két épület, illetve településrész határozza meg: a templom és a temető. Emellett, tette hozzá, a halottak iránti tisztelet miatt is fontos a temetők megfelelő állapota.
Gyopáros Alpár elmondta, hogy egyik pályázat esetében sem várnak el önerőt a pályázók részéről, és hitelt sem szükséges felvenniük, mert hatvan napon belül elbírálják a pályázatokat és a támogató okirat kibocsátását követő ötödik napon utalják az elnyert összeget.
Fotó: Pixabay.com
Forrás: MTI, Magyar Kurír
Váci Egyházmegye
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 9. csütörtök
Erhard
Abban az időben az Emmauszból visszatért tanítványok beszámoltak az úton történtekről, meg arról, hogyan ismerték fel Jézust a kenyértöréskor. Míg ezekről beszélgettek, egyszer csak megjelent köztük (Jézus), és...
Összes program »