CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
A Szűz Mária nevének szentelt hétkápolnai kegyhely búcsúját 2019. szeptember 14-én és 15-én ünnepelték Vácott. A két napos egyházmegyei programon helyiek és Vác környékiek vettek részt, de érkeztek Budapestről és más egyházmegyékből is zarándokok.Szombaton délután érkeztek az első zarándokok a Szűzanya köszöntésére. Néhányan már hat napja gyalogoltak Nagyorosziból - a Mária Út önkénteseinek szervezésében - Szécsény, Mátraverebély-Szentkút érintésével a kegyhelyhez.
A búcsú hivatalos programja Fatimai ájtatossággal kezdődött, majd Dr. Varga Lajos segédpüspök mutatott be szentmisét a szabadtéri oltárnál, aki szentbeszédében a Szűz Mária nevének tiszteletéről, eredetéről, jelentőségéről elmélkedett. Kiemelte a személyek megnevezésének fontosságát és azt a tényt, hogy szerte a világon vannak olyan helyek, ahol Szűz Máriát nem csak a katolikusok, hanem más vallásúak is tisztelik.

A szentmisét követően a kegytemplomban elkezdődött a reggelig tartó virrasztás, melynek kezdetén több közösség és imacsoport - a Szent Mónika Közösség, a Váci Egyházmegye Férfi Szövetsége, Verbum Dei, karizmatikus közösségek közös csoportja - köszöntötte a Szűzanyát. Ezek után a görögkatolikus testvérek tolmácsolásában hangzott el az Akathisztosz himnusz, amelybe fokozatosan kapcsolódtak be a jelenlévők, majd a Gödöllői Premontrei Kántorátus vezetésével a hívek Mária tiszteletére zsoltárokat (vesperást) énekeltek. Késő este gyertyás rózsafüzért imádkoztak a virrasztók a hét kis kápolna mentén, amelyeket eredetileg a Boldogságos Szűz hét örömére és hét fájdalmára állítottak. Az éjszakai virrasztást az éjféli szentmise és a kora reggeli görögkatolikus szent liturgia tette teljessé.

Vasárnap reggel kilenc órakor a székesegyház előtt ünnepi harangzúgás indította a helyiekből és zarándokcsoportokból alakult menetet a Hétkápolna irányába, ahol részt vettek a búcsú főmiséjén, amelyet Marton Zsolt váci megyéspüspök celebrált paptestvérei közreműködésével. Bevezetőjében köszöntötte az egybegyűlteket és örömét fejezte ki azért az ajándékért, hogy ilyen sokan eljöttek a Váci Egyházmegye búcsújáró helyére, egyben nemzeti kegyhelyünkre, külön köszönetet mondva azoknak, akik áldozatos munkájukkal segítettek a szervezésben.

A főpásztor szentbeszéde elején a „búcsú”-ról, mint fogalomról elmélkedett: „a búcsú szó sokak számára szomorúságot jelent, mert az elválást az elszakadást juttatja eszünkbe. A templom búcsúja azonban vidám ünnep, mivel a bűnöktől való búcsúzás lehetősége és alkalmat nyújt a megtérésre, szentgyónásra, újrakezdésre” - mondta. Majd a Szent Kereszt Felmagasztalása és a Fájdalmas Szűzanya ünnepét összekapcsolva beszélt Mária vértanúságáról, aki lelki értelemben lett mártír, fehér vértanú. A Szűzanyát a legtökéletesebb tanítványnak nevezte, aki részese lett a megváltás művének, és akinek sokszoros fájdalma felülmúlta a legnagyobb fizikai szenvedéseket.

Ezt követően a fájdalmas Szűzanya iránti tisztelet középkori kialakulásáról beszélt és az akkori rendszerezés szerinti hét fájdalmat felsorolva világított rá arra, hogy Mária egész életét átjárták, azok a szenvedések, próbatételek, amelyek Fia megváltó művével való szoros együttműködésből fakadtak. Ezek a titkok a Szentírásból, a fájdalmas rózsafüzérből és a keresztúti stációkból minden hívő ember számára megismerhetőek. A megyéspüspök arra hívta a jelenlévőket, hogy elmélkedjék át ezeket a titkokat, fájdalmakat, ekkor saját lelki szenvedésükre és a történelem borzalmaira is rá fognak ismerni. Ráismerhet mindenki bennük a keresztényüldözésre, az emberi élet kiontására, a szeretetlenség következtében elveszített Jézusra, a gyermek elvesztésre, és más lelki szenvedésekre. „Mária fájdalmai a sajátjaink is, ez azt is jelenti, hogy hozzá hasonlóan mi is munkatársai lehetünk Krisztusnak a Megváltás művében. Tartsuk értékesnek lelki fájdalmainkat és ajánljuk fel. A Szűzanya hallatlan hitével előbbre látunk, tovább szeretünk és rendületlenül hiszünk az irgalom, jóság, az igazság győzelmében”- buzdította a jelenlévőket Marton Zsolt püspök.

A szentmise végén a főpásztor megáldotta a búcsúban vásárolt kegytárgyakat, és a jelenlévőket. A liturgia a Pápai és Magyar Himnusz eléneklésével fejeződött be. A templomban és a kegyhelyen ez után folytatódott a közös áhítat, több csoport imával, énekkel búcsúzott a Szűzanyától és a kegyhelytől. Varga Lajos segédpüspök atya a Hétkápolna történetét ismertette a templomban, délután pedig latin nyelvű szentmisét celebrált. Ezzel a szentmisével fejeződött be a két napos ünnep Vácon.

A további képek a galériában tekinthetők meg.
Szöveg és képek: Bölönyi Gabriella
Váci Egyházmegye
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 11. szombat
Leó és Szaniszló
Miután húsvétvasárnap reggel Jézus feltámadt, először Mária Magdolnának jelent meg, akiből (annak idején) hét ördögöt űzött ki. Magdolna elment, és elvitte a hírt a gyászoló és szomorkodó...
Összes program »