CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
A Szűz Mária nevének szentelt hétkápolnai kegyhely búcsúját 2019. szeptember 14-én és 15-én ünnepelték Vácott. A két napos egyházmegyei programon helyiek és Vác környékiek vettek részt, de érkeztek Budapestről és más egyházmegyékből is zarándokok.Szombaton délután érkeztek az első zarándokok a Szűzanya köszöntésére. Néhányan már hat napja gyalogoltak Nagyorosziból - a Mária Út önkénteseinek szervezésében - Szécsény, Mátraverebély-Szentkút érintésével a kegyhelyhez.
A búcsú hivatalos programja Fatimai ájtatossággal kezdődött, majd Dr. Varga Lajos segédpüspök mutatott be szentmisét a szabadtéri oltárnál, aki szentbeszédében a Szűz Mária nevének tiszteletéről, eredetéről, jelentőségéről elmélkedett. Kiemelte a személyek megnevezésének fontosságát és azt a tényt, hogy szerte a világon vannak olyan helyek, ahol Szűz Máriát nem csak a katolikusok, hanem más vallásúak is tisztelik.

A szentmisét követően a kegytemplomban elkezdődött a reggelig tartó virrasztás, melynek kezdetén több közösség és imacsoport - a Szent Mónika Közösség, a Váci Egyházmegye Férfi Szövetsége, Verbum Dei, karizmatikus közösségek közös csoportja - köszöntötte a Szűzanyát. Ezek után a görögkatolikus testvérek tolmácsolásában hangzott el az Akathisztosz himnusz, amelybe fokozatosan kapcsolódtak be a jelenlévők, majd a Gödöllői Premontrei Kántorátus vezetésével a hívek Mária tiszteletére zsoltárokat (vesperást) énekeltek. Késő este gyertyás rózsafüzért imádkoztak a virrasztók a hét kis kápolna mentén, amelyeket eredetileg a Boldogságos Szűz hét örömére és hét fájdalmára állítottak. Az éjszakai virrasztást az éjféli szentmise és a kora reggeli görögkatolikus szent liturgia tette teljessé.

Vasárnap reggel kilenc órakor a székesegyház előtt ünnepi harangzúgás indította a helyiekből és zarándokcsoportokból alakult menetet a Hétkápolna irányába, ahol részt vettek a búcsú főmiséjén, amelyet Marton Zsolt váci megyéspüspök celebrált paptestvérei közreműködésével. Bevezetőjében köszöntötte az egybegyűlteket és örömét fejezte ki azért az ajándékért, hogy ilyen sokan eljöttek a Váci Egyházmegye búcsújáró helyére, egyben nemzeti kegyhelyünkre, külön köszönetet mondva azoknak, akik áldozatos munkájukkal segítettek a szervezésben.

A főpásztor szentbeszéde elején a „búcsú”-ról, mint fogalomról elmélkedett: „a búcsú szó sokak számára szomorúságot jelent, mert az elválást az elszakadást juttatja eszünkbe. A templom búcsúja azonban vidám ünnep, mivel a bűnöktől való búcsúzás lehetősége és alkalmat nyújt a megtérésre, szentgyónásra, újrakezdésre” - mondta. Majd a Szent Kereszt Felmagasztalása és a Fájdalmas Szűzanya ünnepét összekapcsolva beszélt Mária vértanúságáról, aki lelki értelemben lett mártír, fehér vértanú. A Szűzanyát a legtökéletesebb tanítványnak nevezte, aki részese lett a megváltás művének, és akinek sokszoros fájdalma felülmúlta a legnagyobb fizikai szenvedéseket.

Ezt követően a fájdalmas Szűzanya iránti tisztelet középkori kialakulásáról beszélt és az akkori rendszerezés szerinti hét fájdalmat felsorolva világított rá arra, hogy Mária egész életét átjárták, azok a szenvedések, próbatételek, amelyek Fia megváltó művével való szoros együttműködésből fakadtak. Ezek a titkok a Szentírásból, a fájdalmas rózsafüzérből és a keresztúti stációkból minden hívő ember számára megismerhetőek. A megyéspüspök arra hívta a jelenlévőket, hogy elmélkedjék át ezeket a titkokat, fájdalmakat, ekkor saját lelki szenvedésükre és a történelem borzalmaira is rá fognak ismerni. Ráismerhet mindenki bennük a keresztényüldözésre, az emberi élet kiontására, a szeretetlenség következtében elveszített Jézusra, a gyermek elvesztésre, és más lelki szenvedésekre. „Mária fájdalmai a sajátjaink is, ez azt is jelenti, hogy hozzá hasonlóan mi is munkatársai lehetünk Krisztusnak a Megváltás művében. Tartsuk értékesnek lelki fájdalmainkat és ajánljuk fel. A Szűzanya hallatlan hitével előbbre látunk, tovább szeretünk és rendületlenül hiszünk az irgalom, jóság, az igazság győzelmében”- buzdította a jelenlévőket Marton Zsolt püspök.

A szentmise végén a főpásztor megáldotta a búcsúban vásárolt kegytárgyakat, és a jelenlévőket. A liturgia a Pápai és Magyar Himnusz eléneklésével fejeződött be. A templomban és a kegyhelyen ez után folytatódott a közös áhítat, több csoport imával, énekkel búcsúzott a Szűzanyától és a kegyhelytől. Varga Lajos segédpüspök atya a Hétkápolna történetét ismertette a templomban, délután pedig latin nyelvű szentmisét celebrált. Ezzel a szentmisével fejeződött be a két napos ünnep Vácon.

A további képek a galériában tekinthetők meg.
Szöveg és képek: Bölönyi Gabriella
Váci Egyházmegye
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 8. szerda
Dénes
Húsvétvasárnap ketten a tanítványok közül egy Emmausz nevű faluba mentek, amely Jeruzsálemtől hatvan stádiumra (két-három óra járásnyira) fekszik. Útközben megbeszélték egymás között mindazt, ami történt....
Összes program »