A püspök szentbeszéde elején személyesen szólt a bérmálkozókhoz, akiket előzőleg bemutattak neki. A bérmálkozókról kiderült, hogy mindannyian sportolnak, így püspök atya szentbeszédét is a testi épség megőrzésének gondolatkörével kezdte: „a mi krisztusi életünknek nagyon jó szimbóluma a sport. Amikor a futó elindul a starttól, akkor úgy indul el, hogy célba akar jutni. Ilyen a mi keresztény életünk is, amelynek a célja a krisztusi élet és az örökkévalóságnak az elérése. A célig azonban vannak állomásaink, ilyen a megkeresztelkedésünk, majd az elsőáldozásunk és itt a következő állomás a bérmálkozás” – mondta. Ezt a krisztusi életben való növekedést püspökatya a magvetés szimbólumával kapcsolta össze; először elültetjük a magot, megkeresztelkedünk, majd kicsírázik és szárba szökken, mert gondozzák és ápolják. Aztán a növény növekszik tovább, megjelennek a levelek, különböző hajtások, és már az első gyümölcsnek a jelei is mutatkoznak.

A bérmálás szentsége az, amikor már megmutatja magát egy növény, hogy képes a termés hozására. A bérmálkozókat a Szentlélek alkalmassá teszi arra, hogy gyümölcsöt, termést hozzanak. Úgy, mint a búzaszáron a kalász, amelyben ott a búzamag, ami nemcsak a saját növekedését szolgálja már, hanem az egész közösségnek a gyarapodását.

Majd a főpásztor a legfőbb krisztusi ígéretről: a Szentlélek eljöveteléről és jelenlétéről elmélkedet. Kitért a bérmálási szertartás szimbólumaira. Elmondta a keresztségi fogadalom megújítása, a legősibb hitvallási formula, a kézrátétel a Szentlélek jelenlétének hívását és jelenlétét jelzi, a krizmával való megkenés az Isten bőséges áldásának a szimbóluma, s egyben a felkentség jele. Minden megbérmált egy kis Messiás, Krisztusnak a Megváltónak a társa.

 „Isten meghívott és lefoglalt a keresztségben mindnyájunkat, most felnőttként felkentek lesztek. A bérmálás szentsége a beavatás szentsége. Beavatás szentsége a keresztség, amikor a közösség egy új embert, az egyház életébe befogad, és a Szentlélek elkezd működni az életében. A felnőtt életbe való beavatás pedig a bérmálás. A tehetségeteket, a képességeiteket nemcsak a saját életetek még gyümölcsözőbbé tételére kell használnotok, hanem a közösség, az Egyház javára is. Kérjük Isten Szentlelkét, hogy mutassa meg karizmátokat az egyházban. Azt mondja Szent Pál: „Lélek szerint éljetek”. Ezért kérjük a Szentlelket, hogy oda tudjatok figyelni, az ő finom indításaira. Zakariás prófétánál olvassuk a Lélekről, hogy ő nem erőszakkal, nem hadsereggel jön, hanem finoman. A Szentlélek sugalmaira figyeljetek oda és akkor megtapasztaljátok a Léleknek a gyümölcseit: a szeretetet, az örömöt, a békességet, a türelmet, a kedvességet, a jóságot, a hűséget, a szelídséget, az önmegtartóztatást" – buzdította a bérmálkozókat Marton Zsolt.

Útmutató szavait követően minden jelenlévő megújította keresztségi fogadalmát. Majd a jelöltek a bérmaszülőikkel együtt a püspök atya elé léptek, aki a bérmálandók fejére tette a kezét, és krizmába mártott hüvelykujjával keresztet rajzolt a homlokukra, miközben ezt mondta: „…vedd a Szentlélek ajándékának jelét!”

A váci megyéspüspök tizenkét fiatalt bérmált meg, akik óvodás koruktól együvé tartoznak, hitoktatójuk iránymutatása mellett formálódott ki közösségük. Egy házaspár is volt a bérmálandók sorában, melynek férfi tagját szombaton Szent Mihály napjának előestéjén lektorrá is avatott Marton Zsolt. „Mindnyájukra lehet számítani a máriabesnyői közösségépítésben. A szülők szeretettel támogatják a fiatalokat, akik a közösségből választottak bérmakeresztszülőket” – mondta el Nagyné Pádár Éva hitoktató.

Fotó: Németh László

Szöveg: Bölönyi Gabriella

Váci Egyházmegye