A Dunakanyar csodás középkori templomának búcsúját még ünnepélyesebbé tette a barokk stílusban átépített, eredetileg gótikus plébániatemplom restaurálás utáni, szentmise keretében való megáldása. Az egyházi műemlék nem kevésszer volt átépítve az évszázadok során. 1680-as években rommá vált a templom, majd 1709-10-es pestisjárvány miatt a falu is elnéptelenedett, de az élet mégsem szűnt meg végleg. Néhány évtized után, 1771-72-ben a templom teljes újjáépítésével a közösség is újraéledt, és azóta is újra és újra megújul.

„Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen”- gondolattal kezdte szentbeszédét a váci megyéspüspök, amelyet a Szent Kereszt felmagasztalása ünnepi evangéliumának kulcsmondatának nevezett, mert Isten irántunk való végtelen szeretetét fejezi ki. Majd a templombúcsúról, mint a megtérés és az újrakezdés ünnepéről elmélkedett. „A templom búcsúja alkalom arra, hogy szembenézzünk eddigi életutunkkal, föltéve a kérdést magunknak: valóban megtértünk-e, és igazi építő kövei vagyunk-e Krisztus nagymarosi egyházának? A búcsú ünnepe lehetőség arra, hogy újból átadjuk az életünket Jézusnak, újból és mélyebben elköteleződjünk a közösség életében”- mondta a zsúfolásig megtelt templomban jelenlévő híveknek, és azoknak, akik kivetítőn keresztül a közösségi ház nagytermében követték a szentmisét.

Ezt követően a főpásztor a templom históriáját elevenítette fel, majd a titulusának - Szent Kereszt felmagasztalása - történelmi kialakulásáról szólt, mely szerint Kr.u. 335. szeptember 14-én, Jeruzsálemben, a keresztre-feszítés hegyén felszentelték a Szent Sír bazilikát, amelyet Nagy Konstantin császár állíttatott helyre. Ebből az alkalomból megemlékeztek a Szent Kereszt fájának a megtalálásáról, amelyre a császár édesanyja, Szent Ilona bukkant rá, 326-ban. Maga az ünnep a Szent Keresztfát dicsőíti, üdvösségünk eszközét, melyre az Urat fölfeszítették, és ahol „mindenkit magához vonzott”.

„A szemünk annyira hozzászokott a kereszt látványához – megtalálható templomtornyokon, temetőkben, régi házak homlokzatán, szobánk falán és nyakékként, fülbevalóként is, hogy elfelejtjük: roppant kegyetlen kínzóeszköz volt az ókorban, ha ezt tudatosítjuk magunkban, akkor döbbenünk rá, hogy milyen hatalmas a Megfeszített szeretete irántunk. A szenvedés jeléből a dicsőség jele lett, az „Emberfia jele”, amely az utolsó napon föltűnik az égen. A Szent Kereszt fölmagasztalásának ünnepén Jézus Krisztus irántunk való végtelen szeretetét ünnepeljük” – emlékeztetett a püspök.

A szentmisét követően Soltész Miklós az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára mondott köszöntőt. Majd a munkálatokat ismertette: Heininger Ferenc kivitelező, Tarr György festőművész és Schwartz Rezső szobrászművész-restaurátor.

A megyéspüspök személyes élményein keresztül méltatta a restaurátorok munkáját, beszélt a püspökszentelési jelmondatáról és a választott címeréről, köszöntötte a nagymarosiakat és elmondta a jövőbeli terveit. Mivel Marton Zsolt előzőleg részt vett a Nagymarosi Ifjúsági Találkozó szervezésében, ezáltal a nagymarosi közösség életében is, a közelgő őszi Nagymarosi Ifjúsági Találkozóról is szólt. Majd megáldotta a térre felsorakoztatott járműveket a személygépkocsitól a babakocsin keresztül a kerékpárokig és a rollerekig. Az egész napos búcsú keretében sor került még a templom bemutatására, toronylátogatásra, színes gyermekprogramokra, illetve egyházzenei koncertre és dicsőítésre.

A nagymarosi Szent Kereszt felmagasztalása plébániatemplom történetéről bővebben ITT olvashatnak. 

Az idei őszi Nagymarosi Ifjúsági Találkozóról az alábbi link nyújt tájékoztatást: http://vaciegyhazmegye.hu/programok/3385/UGY-FUSSATOK-HOGY-ELNYERJETEK-A-DIJAT-NAGYMAROSI-TALALKOZO-OKTOBER-5-EN.html

Fotó: Kovács Gábor

Szöveg: Bölönyi Gabriella

Váci Egyházmegye