A katekéta küldetésében meghatározó tényező, hogy ne pusztán hitismeretet adjon át, hanem személyes hitén keresztül vezesse a rábízottakat a Mennyei Atyával való mély és misztikus kapcsolat felé. Az alkalom dicsőítéssel és szentségimádással kezdődött, amelyet Gável András vezetett.

Dr. Versegi Beáta Mária nővér a gyermek szentségimádás kontextusába ágyazva beszélt a kapcsolódás és a jelenlét szükségességéről, amely az ember természetes belülről fakadó igénye. A gyerekek számára ez sokszor sokkal nyilvánvalóbb, mint a felnőtteknek. Oda kell figyelnünk a hittanórákon azokra a természetes és őszinte pillanatokra, amikor a tanuló kifejezi ezt a számára magától értődő viszonyt. A legtöbb gyerek például érthetetlen a „tabernákulum” kifejezés, azonban játék során szinte minden gyerek épített már kuckót. Ha egy kapcsolatra akarom meghívni a gyerekeket, akkor a tabernákulumról bátran elmondhatjuk, hogy az egy kuckó, amiben Jézus lakik. Fogalmilag ekkor fogja tudni a gyerek az idegenül hangzó szót egy teljesen jól érthető, számára érzelmileg és értelmileg egyaránt értelmezhető valósághoz kapcsolni.

Előadása végén 4 kulcsszóban foglalta össze, hogy melyek azok a tényezők, amelyek hidat képeznek a liturgia és az élet között:

JELENLÉT. Isten létmódja a jelenlét. Jézus megígérte, hogy velünk lesz a szentmisében Isten jelenvalóvá teszi magát értünk. Minőségi jelenlétre vagyunk meghívva.

ÉRZÉKELÉS.  Érzékelni azt, ami most van anélkül, hogy ezt minősíteném. Előítélet-mentesen viszonyulni. Saját magunk minősítgetése nem használ nekünk és rengeteg energiába telik.

EGYÜTTMŰKÖDÉS. Együttműködöm azzal, ami megváltoztathatatlan; az érzéseimmel, tapasztalataimmal, a szándékaimmal, a másikkal, a Szentlélekkel. Az igazság Nála van, nem nálam. „Mit üzen nekem Ő? Merre van a több élet? Nekünk megadatott, hogy szentmiséről, szentmisére találkozzunk Vele. Figyelem a világgal együttműködő Istent.”

HÁLAADÁS. Felismerem azt a jót, ami adatott. Képessé válok érzékelni azt a jót, ami körülvesz, amiért hálás lehetek. A hitoktatásomban több van, mint amit én beletettem, nem én „csinálom” egyedül. Isten gondoskodó!

Marton Zsolt váci megyéspüspök előadását három fő gondolatfonálra fűzte, beszélt az Istenkapcsolat lényegéről, a megtérésről és az „istengyermekség” jellemzőiről. Meggyőződése szerint minden ember vágyódik Isten felé, és vágyik egy hiteles közösségre, Szent Ágostont idézve: „Mindenki keresi Istent, nélküle nem lehet élni” mutatott rá arra az emberi szükségletre, amely bennünk van. Arra a kérdésre, hogy milyen az Isten és milyen képet alkotunk róla az a meghatározó hogy milyen képet adnak Róla a szülők és a hitoktatók. Hogy a gyermek meglássa Istent, fel kell tenni azokat a kérdéseket, amelyek az elköteleződés alapjai: van-e intim kapcsolatom Istennel?, van-e imakapcsolatom Vele?, beengedem-e az életembe Istent?, szeretném-e átadni Neki az életemet?, megtérek-e naponta? –teszi fel sorra a kérdéseket a főpásztor a hallgatóságnak. Majd a mindennapi megtérés kapcsán a megújulásra és a tökéletessé válás útjára mutat rá. Az „istengyermekség” fogalom jellemzői: az Istentől való függőség, vagyis, hogy tudom, hogy függ a létem Tőle, nyitottság, ami az ősbizalmat jelenti, Isten arcát szeretném meglátni a másikban, befogadás, tanulékonyság, nem tudok mindent, ezért kész vagyok tanulni és a jót befogadni, őszinteség, egyszerűség, vállalom Istent és olyan leszek, mint a gyermek.

A beszéde végén az Egyház, a Szentatya, a püspökök tanításainak fontosságára hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy a hitoktatón keresztül az Egyház szól. Ezért mindenkinek az egységre kell törekednie és tudatában kell annak lennie, hogy, amit mond, tesz annak jelentősége van és útravalóul elmondta a hitoktatók életének 4 pontját:

Fontosabb, hogy hogyan élek, mint az, hogy mit teszek.

Fontosabb az, amit Krisztus cselekszik bennem, mint amit én teszek.

Fontosabb az egységet megélni, mint egyedül küzdeni a feladataimmal.

Fontosabb a kereszt, mit a siker, mert a kereszt termékenyebb.

Ebéd után a résztvevők által a regisztráció során feltett közérdekű kérdések kerültek megválaszolásra egy rövid fórum keretében, majd műhelyfoglalkozások következtek. Minden hitoktató két 50 perces kiscsoportos foglalkozáson vehetett részt. Ezek között voltak módszertani képzések, motivációs jellegű szakmai műhelyek és mentálhigiénés szakember által vezetett foglalkozások.

A műhelyfoglalkozások témái a következők voltak: "Isten tervében munkálkodva" - módszertani műhely - Dr. Csiba Tibor atya vezetésével, "Mozgásos énekek" - módszertani műhely, több hitoktató vezetésével,"Nehéz korcsoport?"- drámajátékok az órán – ifj Borbáth  Gábor hitoktató  (mentálhigiénés szakember) vezetésével, „Keresztkérdés" –motivációs műhely a hitoktatót érintő kihívásokkal kapcsolatosan Kecskés Attila atya vezetésével, "Bevonás és bevonódás" – módszertani műhely – közös problémamegoldás, mint hatékony eszköz a hittanórákon - Böndő-Szegedi Szilvia hitoktató  (mentálhigiénés szakember) vezetésével.

A szakmai napot követően a Váci Egyházmegye zárt hitoktatók honlapján egy névtelenül kitölthető kérdőívvel kérnek visszajelzést a szervezők a résztvevőktől annak érdekében, hogy a legközelebbi alkalommal figyelembe tudják venni az értékeléseket.

Szöveg: Tornay Gábor, Bölönyi Gabriella

Képek: Bölönyi Gabriella

Váci Egyházmegye