CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
November 1-jén ünnepeljük az összes szentet, vagyis valamennyi megdicsőült lelket, akikről sokaságuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg. A Mindenszentek valójában örömünnep, mert azon elhunytakra emlékezünk, akik Istennél vannak a boldog örök életben, őket nevezzük szenteknek. Marton Zsolt váci megyéspüspök az ünnepen a Váci Székesegyházban mutatott be szentmisét minden szent tiszteletére.A szertartáson jelen volt Dr. Varga Lajos váci segédpüspök, aki a liturgia előtt a teljes búcsú elnyerésének feltételeiről beszélt.
„Mindenszentek ünnepe arra hív, hogy életszentség által hiteles tanúságtevők legyünk, szentté váljunk, kérjük ehhez minden szent közbenjárását” mondta a szentmisében a főpásztor, aki az igazi örvendezés napjának nevezte a főünnepet. Szentbeszédében a Leviták könyvéből idézett „Legyetek szentek, mert én, az Úr, a ti Istenetek szent vagyok”- gondolaton keresztül világított rá az isteni tökéletességre, egyedül Isten teljes és tökéletes módon szent, de az Egyház elismeri az olyan emberek nagyságát, akik Isten csodálatos szépségét, jóságát, igazságát, tökéletességét visszatükrözik. Kiemelte és megemlékezett azokról az ismeretlen szentekről, akik üdvözültek és a Mennyben vannak.
Marton Zsolt homíliájában visszavezette a Mennyország lakóinak ünnepét a korai Egyház vértanúinak, tanúságtevőinek megemlékezésére. Keleten már 380-ban megülték ezt az ünnepet. A nyugati Egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be, aki – miután megkapta a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont – 609-ben Mária és az összes vértanúk tiszteletére felszentelte. November 1-jére IV. Gergely pápa döntése értelmében került az ünnep.
A szentmise liturgikus színe a fehér volt ezzel is szimbolizálva a főünnep igazi örömét.
Szöveg és képek: Jantsky Viktória
Váci Egyházmegye
Az Együtt építjük c. történelmi játék 14 képben tekinti át az egyházmegye ezeréves történetét a szentistváni alapítástól kezdve a tatár- és törökdúláson keresztül a sokszoros újjáépítéseken át egészen az 1950-es évekig, az egyházüldözés időszakáig. Ismerős szereplők tűnnek majd fel a színen: Szent István király, Géza és László hercegek a mogyoródi csata előtt, majd később Migazzi Kristóf püspök. De megismerkedhetünk eddig inkább csak a történészek által számon tartott szereplőkkel, mint Berkes András püspöki helynök, akinek elévülhetetlen érdemei vannak a török utáni váci újjáépítésben. Végül felidézzük azon vértanúk alakját, akik a Tanácsköztársaság, majd a kommunizmus egyházüldözésének áldozataivá váltak.
A képzés célja: olyan elméleti és gyakorlati tudás átadása, amellyel a résztvevők magabiztos készségeket sajátíthatnak el. Megtanulhatják többek között, hogyan építsenek támogató közösséget, miként válhat erőforrássá a közös ima, hogyan váljék vezetésük Krisztus-központúvá, miként szólítsák meg az édesanyákat, hogyan vezessék a csoportot, és hogyan kezeljék a konfliktusokat.
Egyházmegyénk ezeréves fennállásának megünneplése történelmi jelentőségű esemény. E jeles jubileum alkalmából Marton Zsolt megyéspüspök atya a szeptember 19-én bemutatott millenniumi ünnepi szentmise végén pápai áldásban részesíti a jelen lévő híveket. Az áldás áhítatos fogadásához – a szokásos feltételek teljesítése mellett – teljes búcsú kapcsolódik.
Őszentsége XIV. Leó pápa elfogadta excellenciás és főtisztelendő Bábel Balázs érsek úr lemondását a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye kormányzásáról, egyúttal utódául kinevezte excellenciás és főtisztelendő Palánki Ferencet, áthelyezve őt a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyéből.2026. szeptember 12. szombat
Mária
Jézus a hegyi beszédben ezeket a hasonlatokat mondta tanítványainak: „Vajon vezethet-e vak világtalant? Nem esnek-e bele mind a ketten a gödörbe? Nem nagyobb a tanítvány mesterénél: Akkor tökéletes az ember, amikor már olyan, mint a...
Összes program »