CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
November 1-jén ünnepeljük az összes szentet, vagyis valamennyi megdicsőült lelket, akikről sokaságuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg. A Mindenszentek valójában örömünnep, mert azon elhunytakra emlékezünk, akik Istennél vannak a boldog örök életben, őket nevezzük szenteknek. Marton Zsolt váci megyéspüspök az ünnepen a Váci Székesegyházban mutatott be szentmisét minden szent tiszteletére.A szertartáson jelen volt Dr. Varga Lajos váci segédpüspök, aki a liturgia előtt a teljes búcsú elnyerésének feltételeiről beszélt.
„Mindenszentek ünnepe arra hív, hogy életszentség által hiteles tanúságtevők legyünk, szentté váljunk, kérjük ehhez minden szent közbenjárását” mondta a szentmisében a főpásztor, aki az igazi örvendezés napjának nevezte a főünnepet. Szentbeszédében a Leviták könyvéből idézett „Legyetek szentek, mert én, az Úr, a ti Istenetek szent vagyok”- gondolaton keresztül világított rá az isteni tökéletességre, egyedül Isten teljes és tökéletes módon szent, de az Egyház elismeri az olyan emberek nagyságát, akik Isten csodálatos szépségét, jóságát, igazságát, tökéletességét visszatükrözik. Kiemelte és megemlékezett azokról az ismeretlen szentekről, akik üdvözültek és a Mennyben vannak.
Marton Zsolt homíliájában visszavezette a Mennyország lakóinak ünnepét a korai Egyház vértanúinak, tanúságtevőinek megemlékezésére. Keleten már 380-ban megülték ezt az ünnepet. A nyugati Egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be, aki – miután megkapta a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont – 609-ben Mária és az összes vértanúk tiszteletére felszentelte. November 1-jére IV. Gergely pápa döntése értelmében került az ünnep.
A szentmise liturgikus színe a fehér volt ezzel is szimbolizálva a főünnep igazi örömét.
Szöveg és képek: Jantsky Viktória
Váci Egyházmegye
Hamvazószerdán, a Szent Negyvennap, vagyis a nagyböjt kezdetén szentmisét mutatott be Marton Zsolt püspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Ezen a napon az elmúlás jeleként a hívek homlokát hamujellel jelölik meg. A nagyböjt felkészülés az Egyház legnagyobb ünnepére, Húsvétra, amikor Krisztus feltámadására emlékezünk.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Meghallani és böjtölni - A nagyböjt mint a megtérés ideje
Az 1526-os mohácsi csata ötszázadik évfordulója alkalmat ad arra, hogy mérlegeljük a magyar államiság történetének egyik legjelentősebb fordulópontját. A fél évezredes távlat segítségével ma már nemcsak a veszteséget, hanem az akkori események modern Magyarországra gyakorolt hatásait is tisztábban láthatjuk.2026. február 20. péntek
Aladár és Álmos
Amikor Péter apostol megvallotta, hogy Jézus a Messiás, akkor az Úr így szólt a tanítványokhoz: „Az Emberfiának sokat kell szenvednie: a vének, a főpapok és az írástudók elutasítják, megölik, de harmadnapra...
Összes program »