CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
November 1-jén ünnepeljük az összes szentet, vagyis valamennyi megdicsőült lelket, akikről sokaságuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg. A Mindenszentek valójában örömünnep, mert azon elhunytakra emlékezünk, akik Istennél vannak a boldog örök életben, őket nevezzük szenteknek. Marton Zsolt váci megyéspüspök az ünnepen a Váci Székesegyházban mutatott be szentmisét minden szent tiszteletére.A szertartáson jelen volt Dr. Varga Lajos váci segédpüspök, aki a liturgia előtt a teljes búcsú elnyerésének feltételeiről beszélt.
„Mindenszentek ünnepe arra hív, hogy életszentség által hiteles tanúságtevők legyünk, szentté váljunk, kérjük ehhez minden szent közbenjárását” mondta a szentmisében a főpásztor, aki az igazi örvendezés napjának nevezte a főünnepet. Szentbeszédében a Leviták könyvéből idézett „Legyetek szentek, mert én, az Úr, a ti Istenetek szent vagyok”- gondolaton keresztül világított rá az isteni tökéletességre, egyedül Isten teljes és tökéletes módon szent, de az Egyház elismeri az olyan emberek nagyságát, akik Isten csodálatos szépségét, jóságát, igazságát, tökéletességét visszatükrözik. Kiemelte és megemlékezett azokról az ismeretlen szentekről, akik üdvözültek és a Mennyben vannak.
Marton Zsolt homíliájában visszavezette a Mennyország lakóinak ünnepét a korai Egyház vértanúinak, tanúságtevőinek megemlékezésére. Keleten már 380-ban megülték ezt az ünnepet. A nyugati Egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be, aki – miután megkapta a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont – 609-ben Mária és az összes vértanúk tiszteletére felszentelte. November 1-jére IV. Gergely pápa döntése értelmében került az ünnep.
A szentmise liturgikus színe a fehér volt ezzel is szimbolizálva a főünnep igazi örömét.
Szöveg és képek: Jantsky Viktória
Váci Egyházmegye
Az első magyar nyelvű teljes, katolikus Szentírás fordítás kiadásának 400. évfordulója alkalmából a Váci Egyházmegyei Könyvtár és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola „A Szentírás magyar hangon – fordítás hagyomány, lehetőség” címmel konferenciát szervezett 2026. november 4-én Vácon, a PüspökVác Rendezvényközpontban. A konferencia előadásai egyház- és kultúrtörténeti, teológiai és szentírástudományi nézőpontból közelítették meg a fordító Káldi György munkásságát és a Káldi-Biblia jelentőségét. Emellett szó esett a fennmaradt Káldi-Bibliák történetéről, a bibliai tartalmak kora újkori színpadi megjelenítéséről, valamint a Szentírás oktatásban és hitoktatásban betöltött szerepéről is.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia harminc évvel az 1996-os Igazságosabb és testvériesebb világot! című körlevél megjelenése után ismét társadalmi kérdésekkel foglalkozó körlevelet adott ki. Az új, nyolc nagy témát feldolgozó körlevélben hangsúlyos szerepet kap a digitális világ, a demográfiai problémák, a környezeti válság és az egyházi közösségek gyengülése is.
Október elején négy Svájcban szolgáló pap látogatott Balassagyarmatra Balogh László plébános meghívására, akinek egykori évfolyamtársa, a nagyváradi származású Popa Péter három afrikai paptestvérével együtt érkezett Magyarországra. A vendégek a helyi hívekkel is találkoztak, és megosztották velük tapasztalataikat a lelkipásztori hivatásról, a hitről és az Egyház helyzetéről. A Magyar Kurír oldalán megjelent írást olvashatják.2026. november 9. hétfő
Tivadar
Abban az időben: Mivel közel volt a zsidók Húsvétja, Jézus fölment Jeruzsálembe. A templomban árusokat talált, akik ökröt, juhot és galambot árultak, valamint pénzváltókat, akik ott ültek. Ekkor kötelekből ostort font,...
Összes program »