CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
„A templom a használattal válik szakrális helyé.”Az épület a templomtéren kívül közösségi helyiséget teakonyhával, sekrestyét és egy plébániai irodát foglal magába. Az épületegyüttes „U” alakú és egy belső udvart ölel közre, tornyában helyet kaptak az udvari haranglábról közel száz éve misére hívó harangok is.
Az ünnepi alkalmon Nemeskürti Ferenc esperes-plébános köszöntötte a megjelenteket, majd az önkormányzat nevében Bencze István polgármester mondott beszédet, aki a templomépítés fontosságát, a keresztény értékek megőrzését hangsúlyozta. Dr. Pánczél Károly országgyűlési képviselő Salamon könyvét idézve, az időszerűséget hangsúlyozva beszélt a jól elvégzett munka gyümölcséről.
A szentmise főcelebránsa, Varga Lajos Krisztus király ünnepe kapcsán az egyházi év lezárásáról és az Adventről beszélt, annak kettős jellegéről - mely az ige megtestesülésének a titkára, valamint Krisztus történelemvégi, második eljövetelének várására irányítja figyelmünket.
Krisztus királyságával kapcsolatosan a szónok azt hangsúlyozta, hogy az üdvözítő Jézus Krisztus már a teremtésnél is jelen volt, örökké létező, aki benne foglaltatik a Szentháromságban. Krisztus a királyságra jogosultságot kapott, hatalmát beiktatással szerezte. Beiktatása a szenvedésével kezdődik, koronája a töviskorona, trónra emelése pedig a két lator tanú jelenlétében történő keresztre feszítéssel történik meg – a kereszt egyben királyságának a jelképe is; a krisztusi trón. A szentmisében jelenvalóvá váló Krisztus, e keresztáldozat által lett az egyetlen örök áldozat, ma is így adja magát áldozatul az Úrjézus az eucharisztiában.
„Az Egyház alatt a hívők közösségét értjük, amely tértől és időtől függetlenül Jézus Krisztus teste. Feje maga Jézus, a hívők a test tagjai, így az Egyházat Krisztus vezeti, ő a Király, felette nem áll senki. Az okos és a bölcs ember elismeri Krisztus uralmát, mindenhatóságát, ő a mindenség királya” – mondta a püspök, majd kitért a szentatya, mint látható egyházi vezető szerepére is.
A szentbeszédet követően került sor az új templom megáldására, szentelt vízzel való meghintésére. „A használattal válik szakrális hellyé a templom” – hívta fel a jelenlévők figyelmét Varga Lajos, ezzel hangsúlyozva a közös ima és a templomba járás fontosságát.
Szöveg: Bölönyi Gabriella
Fotó: Dobos Gábor
Váci Egyházmegye
Hamvazószerdán, a Szent Negyvennap, vagyis a nagyböjt kezdetén szentmisét mutatott be Marton Zsolt püspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Ezen a napon az elmúlás jeleként a hívek homlokát hamujellel jelölik meg. A nagyböjt felkészülés az Egyház legnagyobb ünnepére, Húsvétra, amikor Krisztus feltámadására emlékezünk.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Meghallani és böjtölni - A nagyböjt mint a megtérés ideje
Az 1526-os mohácsi csata ötszázadik évfordulója alkalmat ad arra, hogy mérlegeljük a magyar államiság történetének egyik legjelentősebb fordulópontját. A fél évezredes távlat segítségével ma már nemcsak a veszteséget, hanem az akkori események modern Magyarországra gyakorolt hatásait is tisztábban láthatjuk.2026. február 20. péntek
Aladár és Álmos
Keresztelő János tanítványai egyszer Jézushoz járultak, és megkérdezték tőle: „Miért van az, hogy mi és a farizeusok gyakran böjtölünk, a te tanítványaid viszont nem tartanak böjtöt?” Jézus így felelt...
Összes program »