CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
„A templom a használattal válik szakrális helyé.”Az épület a templomtéren kívül közösségi helyiséget teakonyhával, sekrestyét és egy plébániai irodát foglal magába. Az épületegyüttes „U” alakú és egy belső udvart ölel közre, tornyában helyet kaptak az udvari haranglábról közel száz éve misére hívó harangok is.
Az ünnepi alkalmon Nemeskürti Ferenc esperes-plébános köszöntötte a megjelenteket, majd az önkormányzat nevében Bencze István polgármester mondott beszédet, aki a templomépítés fontosságát, a keresztény értékek megőrzését hangsúlyozta. Dr. Pánczél Károly országgyűlési képviselő Salamon könyvét idézve, az időszerűséget hangsúlyozva beszélt a jól elvégzett munka gyümölcséről.
A szentmise főcelebránsa, Varga Lajos Krisztus király ünnepe kapcsán az egyházi év lezárásáról és az Adventről beszélt, annak kettős jellegéről - mely az ige megtestesülésének a titkára, valamint Krisztus történelemvégi, második eljövetelének várására irányítja figyelmünket.
Krisztus királyságával kapcsolatosan a szónok azt hangsúlyozta, hogy az üdvözítő Jézus Krisztus már a teremtésnél is jelen volt, örökké létező, aki benne foglaltatik a Szentháromságban. Krisztus a királyságra jogosultságot kapott, hatalmát beiktatással szerezte. Beiktatása a szenvedésével kezdődik, koronája a töviskorona, trónra emelése pedig a két lator tanú jelenlétében történő keresztre feszítéssel történik meg – a kereszt egyben királyságának a jelképe is; a krisztusi trón. A szentmisében jelenvalóvá váló Krisztus, e keresztáldozat által lett az egyetlen örök áldozat, ma is így adja magát áldozatul az Úrjézus az eucharisztiában.
„Az Egyház alatt a hívők közösségét értjük, amely tértől és időtől függetlenül Jézus Krisztus teste. Feje maga Jézus, a hívők a test tagjai, így az Egyházat Krisztus vezeti, ő a Király, felette nem áll senki. Az okos és a bölcs ember elismeri Krisztus uralmát, mindenhatóságát, ő a mindenség királya” – mondta a püspök, majd kitért a szentatya, mint látható egyházi vezető szerepére is.
A szentbeszédet követően került sor az új templom megáldására, szentelt vízzel való meghintésére. „A használattal válik szakrális hellyé a templom” – hívta fel a jelenlévők figyelmét Varga Lajos, ezzel hangsúlyozva a közös ima és a templomba járás fontosságát.
Szöveg: Bölönyi Gabriella
Fotó: Dobos Gábor
Váci Egyházmegye
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 8. szerda
Dénes
Húsvétvasárnap ketten a tanítványok közül egy Emmausz nevű faluba mentek, amely Jeruzsálemtől hatvan stádiumra (két-három óra járásnyira) fekszik. Útközben megbeszélték egymás között mindazt, ami történt....
Összes program »