CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
Szent Család vasárnapján, december 29-én mutatott be szentmiseáldozatot Marton Zsolt váci megyéspüspök a váci Szent Kereszt ferences templomban, aki beszédében Szűz Mária és Szent József szeretetkapcsolatát, engedelmességét és áldozatvállalását állította példának minden család számára. A szentmisén Tömördi Viktor OFM és Paszternák Tamás atya koncelebrált.Szent Család vasárnapja a XX. század elején került be a liturgikus naptárba: XV. Benedek pápa vezette be 1921-ben. Ünnepe eredetileg a Vízkereszt utáni első vasárnapra esett, de 1969-ben átkerült karácsony nyolcadának a karácsony napját követő első vasárnapjára. A váci megyéspüspök az egyházi év teljességével, mint szimbolikus utazással kezdte szentbeszédét, amelyben a karácsonyi ünnepkör az utazás első nagy állomása egészen vízkeresztig, kitért továbbá az időszak kisebb ünnepeire, emléknapjaira. Majd emlékeztetett az ember két legősibb vágyára: az Isten és a közösség utáni vágyra. Isten ültette el az emberben a közösség utáni vágyat, mert Ő maga is közösség a Szentháromságban. A család is közösség egy kis egyház (ecclesia domestica), sejtje a nagy Egyháznak, a Szentháromság élő közösségének képmása. Ugyanígy a szerzetesrendek lelki szeretetkapcsolata, vagy akár egy egész egyházmegye híveinek összessége is család. A Szent Család ünnepe így a közösségben élés örömének ünnepét jelenti.
Ezt követően Isten emberé válására, családban való születésére hívta fel a jelenlévők figyelmét, amely nem volt hagyományos család, inkább rendkívülinek nevezhetnénk, mivel szűz házasságban, szűz anyától született egyetlen gyermekként. „Miért született családba?”- tette fel a kérdést a főpásztor. Amelyre a választ szintén az ember ősi vágyában találjuk. Isten ezzel közösséget vállalt minden családdal. Olyan életet élt Mária, József és Jézus, amilyent az egyszerű családok. „A Szent Család példát adott az emberiségnek az isteni titok felvállalásában, az áldozatvállalásban, az engedelmességben. Mária befogadta a titkot, és József is hűségesen, csöndesen, amit a világ nem értett. Az istenhívők titkát sem érti a világ, de ezt hordozni kell”- mondta.
Szentbeszéde végén azt hangsúlyozta a szónok, hogy szeretetkapcsolataink nem cserélhetőek le úgy, mint anyagi javaink. Gyermekünket, házastársunkat nem tudjuk pótolni ugyanolyan másikkal. „Kérjük Istent, hogy a Szent Család által áldja meg családjainkat, életünket, segítsen, hogy legyenek boldog keresztény családjaink!”- fohászkodott.
Szöveg és képek: Bölönyi Gabriella
Váci Egyházmegye
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 8. szerda
Dénes
Húsvétvasárnap ketten a tanítványok közül egy Emmausz nevű faluba mentek, amely Jeruzsálemtől hatvan stádiumra (két-három óra járásnyira) fekszik. Útközben megbeszélték egymás között mindazt, ami történt....
Összes program »