CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
Vízkereszt ünnepén (görögül – epifánia, megjelenés), január 6-án szentmisét mutatott be Marton Zsolt megyéspüspök a váci Székesegyházban. „Vízkereszt emlékeztet minket arra, hogy Jézus Krisztusban Isten emberé lett, megmutatta magát és elhozta nekünk az üdvösséget.Az ünnephez számos szimbólum kötődik, így a vízszentelés is, amely az éltető valóságot szimbolizálja. A napkeleti bölcsek a pogány világ hódolatát fejezik ki a Megváltó előtt” – fogalmazott a szentmise elején a váci megyéspüspök, majd a főünnep alkalmából megszentelt vízzel megáldotta a jelenlévő híveket.
A főpásztor szentbeszédében a pásztorok Jézus születése utáni csendes, családias látogatását összekötötte a napkeleti bölcsek, mágusok látogatásával, amely világtörténelmi esemény volt. A (mezopotámiai) három királynak is nevezett ember nem zsidó, hanem pogány volt. Személyük azt jelképezi, hogy Jézus Krisztus nemcsak a zsidó nép Megváltója, hanem az egész világé. „Az egész akkori világ várta a Szabadító, Világmegváltó születését. Ezek a csillagászok, csillagjósok - akik évek, évtizedek óta figyelték a bolygók és csillagok mozgását -, és ezekből próbáltak az emberek, népek sorsára egyre jobban fényt deríteni, a Jupiter és a Szaturnusz sajátos együttállását vették észre a Halak csillagképben. Az akkori tudományos felfogás szerint ekkor kellett annak a királynak megszületnie, aki megszabadítja a világot minden addigi nyomorúságától. Ez ösztönözte őket arra, hogy útra keljenek Palesztinába, mivel hallottak a zsidók messiási jövendöléseiről. Valójában nem pusztán egy tudományos megfigyelés vezette őket: egy hívásra válaszoltak, belső ösztönzés, vágy hajtotta mindegyiküket. A világ Szabadítójával akartak találkozni” - emlékeztetett Marton Zsolt.
A kis Jézusnak ajándékokat vivő tudósok, királyok - bölcsek voltak. Bölcsnek lenni többet jelent, mint sok tudással rendelkezni. A bölcs ember a megszerzett tudását mindig a jóra tudja fordítani a kellő alkalommal. A bölcsesség szellemileg, lelkileg gazdagabbá teszi az embert és egyre közelebb visz Istenhez. „Az igazi tudáshoz, az igazi fényhez nem tudnak elvezetni földi tudósok, politikusok, vagy a lélektan szakértői. Az igazi életbölcsesség abban áll, hogy hallgatunk Isten hívására, Isten szavára és követjük azt még akkor is, ha az úton nehézségekkel találkozunk. A kérdés számunkra most és itt az: elindulunk-e mi is a napkeleti bölcsekkel az igazi fény felé, a betlehemi csillag irányába? Induljunk el velük, hogy karácsony ne csak egy szép hangulat maradjon, idill csupán, hanem a világ Megváltója valóban átalakítsa az életünket!” - buzdította a híveket homíliája végén a főpásztor.
Szöveg és kép: Bölönyi Gabriella
Váci Egyházmegye
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 8. szerda
Dénes
Húsvétvasárnap ketten a tanítványok közül egy Emmausz nevű faluba mentek, amely Jeruzsálemtől hatvan stádiumra (két-három óra járásnyira) fekszik. Útközben megbeszélték egymás között mindazt, ami történt....
Összes program »