CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
Vízkereszt ünnepén (görögül – epifánia, megjelenés), január 6-án szentmisét mutatott be Marton Zsolt megyéspüspök a váci Székesegyházban. „Vízkereszt emlékeztet minket arra, hogy Jézus Krisztusban Isten emberé lett, megmutatta magát és elhozta nekünk az üdvösséget.Az ünnephez számos szimbólum kötődik, így a vízszentelés is, amely az éltető valóságot szimbolizálja. A napkeleti bölcsek a pogány világ hódolatát fejezik ki a Megváltó előtt” – fogalmazott a szentmise elején a váci megyéspüspök, majd a főünnep alkalmából megszentelt vízzel megáldotta a jelenlévő híveket.
A főpásztor szentbeszédében a pásztorok Jézus születése utáni csendes, családias látogatását összekötötte a napkeleti bölcsek, mágusok látogatásával, amely világtörténelmi esemény volt. A (mezopotámiai) három királynak is nevezett ember nem zsidó, hanem pogány volt. Személyük azt jelképezi, hogy Jézus Krisztus nemcsak a zsidó nép Megváltója, hanem az egész világé. „Az egész akkori világ várta a Szabadító, Világmegváltó születését. Ezek a csillagászok, csillagjósok - akik évek, évtizedek óta figyelték a bolygók és csillagok mozgását -, és ezekből próbáltak az emberek, népek sorsára egyre jobban fényt deríteni, a Jupiter és a Szaturnusz sajátos együttállását vették észre a Halak csillagképben. Az akkori tudományos felfogás szerint ekkor kellett annak a királynak megszületnie, aki megszabadítja a világot minden addigi nyomorúságától. Ez ösztönözte őket arra, hogy útra keljenek Palesztinába, mivel hallottak a zsidók messiási jövendöléseiről. Valójában nem pusztán egy tudományos megfigyelés vezette őket: egy hívásra válaszoltak, belső ösztönzés, vágy hajtotta mindegyiküket. A világ Szabadítójával akartak találkozni” - emlékeztetett Marton Zsolt.
A kis Jézusnak ajándékokat vivő tudósok, királyok - bölcsek voltak. Bölcsnek lenni többet jelent, mint sok tudással rendelkezni. A bölcs ember a megszerzett tudását mindig a jóra tudja fordítani a kellő alkalommal. A bölcsesség szellemileg, lelkileg gazdagabbá teszi az embert és egyre közelebb visz Istenhez. „Az igazi tudáshoz, az igazi fényhez nem tudnak elvezetni földi tudósok, politikusok, vagy a lélektan szakértői. Az igazi életbölcsesség abban áll, hogy hallgatunk Isten hívására, Isten szavára és követjük azt még akkor is, ha az úton nehézségekkel találkozunk. A kérdés számunkra most és itt az: elindulunk-e mi is a napkeleti bölcsekkel az igazi fény felé, a betlehemi csillag irányába? Induljunk el velük, hogy karácsony ne csak egy szép hangulat maradjon, idill csupán, hanem a világ Megváltója valóban átalakítsa az életünket!” - buzdította a híveket homíliája végén a főpásztor.
Szöveg és kép: Bölönyi Gabriella
Váci Egyházmegye
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 11. szombat
Leó és Szaniszló
Miután húsvétvasárnap reggel Jézus feltámadt, először Mária Magdolnának jelent meg, akiből (annak idején) hét ördögöt űzött ki. Magdolna elment, és elvitte a hírt a gyászoló és szomorkodó...
Összes program »