Az Egyházmegyében Dúl Géza plébános atya vezetésével, több mint 12 éve működik a Ceferino Ház, a cigánypasztorációs iroda, melynek központja 2016 óta található Szátokon. Az egyház az egykori kocsma romos épületét vásárolta meg, és adományokból alakította ki a közösségi házat, ahol különböző alkalmakra jönnek össze romák és nem romák. Az iskolai tanév során a helybéli és környéki gyermekeknek lehetőségük van délutánonként a Házban tanulni, táncfoglalkozáson és gitároktatáson részt venni, illetve az épületben pingpongasztal, az udvaron focipálya ad teret a közös játékra, sportolásra.

A megyéspüspökkel való találkozás lehetőség volt a kölcsönös bemutatkozásra, egymás mélyebb megismerésére, az élettörténeteket hallgatva, tanúságtételnek is beillettek a megnyílt szívű emberek vallomásai. A szakmai eszmecsere a helyiek tevékenységéről adott képet. Rávilágítottak az egyházmegyei cigánypasztoráció fontosságára, amely túlmutat a Váci Egyházmegye határain, hiszen országos programok szervezésen is részt vállalnak.

A főpásztor örömét és köszönetét fejezte ki a Ceferino-Ház dolgozóinak áldozatkész munkájukért, és elmondta, hogy munkatársainak tekinti a cigánypasztoráció területén dolgozókat. Elismeréssel szólt munkájuk küzdelmeiről és Isten áldását kérte hűségükhöz és kitartásukhoz. A vendéglátók Marton Zsoltnak egy saját készítésű horgolt terítőt, egy roma nyelvű imádságot tartalmazó imalapot és roma nyelvű Újszövetséget ajándékoztak.

***

A cigánypasztoráció legfontosabb eleme az evangelizáció, a hit terjesztése, a vallásos lelki élet elmélyítése, megerősítése. Ezt a célt szolgálják a cigány nyelvű misék és más közösségi imaalkalmak, a romák számára szervezett zarándokutak, cigánybúcsúk.

A lelki élet elmélyítése mellett a cigánypasztoráció különféle módon vállal részt tevőlegesen a cigányság hátrányos helyzetű csoportjainak társadalmi felzárkóztatásában, egzisztenciális helyzetük javításában. Karitatív adomány-osztásra, gyermek- és felnőtt oktatási programokra, átképzésekre, munkahelyteremtésre, idősek és betegek szociális gondozására és még más egyéb közösségi és intézményi ellátási formákra gondolhatunk elsősorban. A hagyományos cigány kultúra elemeinek ápolása, a roma identitás erősítése szintén fontos eleme a pasztorációs tevékenységnek. Ilyenek az anyanyelvi szakkörök, tanfolyamok; a cigány hagyományőrző együttesek, kézműves műhelyek működtetése. Ezek a kulturális csoportok, kisközösségek sokszor a templomi szertartásokban is szerephez jutnak. A cigányok és nem cigányok számára szervezett közös események alkalmat adnak a két közösség számára egymás közelebbi megismerésére, így az egymással szemben táplált előítéletek lebontására, enyhítésére.

Szöveg: Bölönyi Gabriella

Kép: Ceferino Ház 

Váci Egyházmegye