A főpásztor szentbeszédében a húsvét valóságának hitéről elmélkedett. „Bár az idei húsvétkor nem tudunk körmenetet járni, de a szívünkben, kapcsolatainkban, otthonainkban jelen valóság lelkünk tavasza: a húsvét. Jézus Krisztus föltámadásának ténye egyedülálló valóság. Az üres sír tapasztalata az első szemtanúkat, az asszonyokat, majd utánuk a két tanítványt, Pétert és Jánost is megdöbbentik. Az elhengerített kő, az üres sírhely abszurd valóságnak tűnik, összezavarja az asszonyok gyászát. Jézus életeseményei nagycsütörtök estétől kezdve traumatizálják a tanítványokat. Az Urat és Mestert, a Mennyei Király Fiát úgy hurcolják meg és végzik ki, mint valami szégyenletes gonosztevőt. Izrael várva-várt Messiása, a világ Megváltója meghalt. Még a sírját is meggyalázzák, elrabolták? Képzeljük el, hogyan hatna ránk, ha egy kedves szerettünk sírjához mennénk ki a temetőbe a temetés másnapján, és kiásott üres sírral találkoznánk? Hasonlóan szívszorító érzéseket élhettek át az asszonyok is. „Elvitték az Urat a sírból, és nem tudom, hova tették.” (Jn 20,2) – mondja kétségbeesve Mária Magdolna Péter apostolnak. A föltámadás első tanúi és hírvivői nők voltak, ők az élet hordozói és továbbadói. Az új életnek, a Föltámadott életének ők az első befogadói, az Egyház máriás, gondoskodó, szerető arcának kifejezői. Ugyancsak az Egyház feltétel nélküli, húsvéti hitét vallja meg a János evangéliumában szereplő „másik tanítvány” (feltételezhetően János apostol), amikor ezt mondja róla a beszámoló: „Látta mindezt és hitt.” Péter apostol gondolkodó, vizsgálódó viselkedése az Egyház fontolva haladó, mindent megérlelő hitét mutatja”- mondta Marton Zsolt.

Ez az a hit, amely a keresztény ember szívében mélyen benne van, és minden körülmények között képes megvallani. Krisztus föltámadott! Valóban föltámadott! Görög katolikus és pravoszláv görög keleti testvéreink így köszöntik egymást, és mi ezt a húsvéti hitvallást imádkozzuk minden szentmisében, mert ez az Egyház ma is élő, húsvéti hite: „halálodat hirdetjük, Urunk, és hittel valljuk feltámadásodat, amíg el nem jössz”.

Húsvét megerősít bennünket abban a hitünkben, hogy Jézus Isten Fia, valóságos Isten, aki valóságos emberré lett. „Amikor majd magasba emelitek az Emberfiát, akkor megtudjátok, hogy Én Vagyok.” (Jn 8,28) Az „Én Vagyok” isteni felségcím. Ő, a valóságos Isten, Isten Fia, aki emberré lett értünk. Ezt a megtestesülést ünnepeltük karácsonykor. Most, húsvétkor pedig megvalljuk, hogy Krisztus, az értünk emberré lett Isten, halálával megszabadít bennünket bűneinktől, föltámadásával megnyitja nekünk az utat az új életre. Húsvétnak köszönhetjük, hogy megtisztulhatunk a bűneiktől az Egyház szentségei által, és újra kezdhetjük az életünket Isten természetfölötti szeretetében, a kegyelemben. Krisztus halálának és föltámadásának az ajándéka, hogy a Mennyei Atya fogadott gyermekei és Jézus testvérei lehetünk. Húsvét óta tudjuk, hogy van jövőnk, van folytatása és beteljesedése az életünknek a halálunk után. A földi életünk végére nem pontot kell tennünk, hanem kettős pontot: örök életünk van Jézus föltámadásának köszönhetően. Az Ő föltámadása a forrása a mi feltámadásunknak – emlékeztette a híveket a főpásztor.

A szentmise végén Marton Zsolt megköszönte a jelenlévőknek a segítségét az online bekapcsolódott híveknek és mindenkinek azt kívánta, hogy tapasztalják meg a föltámadás örömét most, ezen a húsvéton is – bárcsak töredékesen -, de valóságosan, vágyódva az eucharisztia és a többi szentség után, a szívünkben és a köztünk élő Jézussal, halálunk után pedig az örökkévalóságban, az örök húsvétban. Legyen igazi tavasz, feltámadás mindenki szívében.

Húsvéthétfőn belépünk húsvét nyolcadába szentmise közvetítés minden reggel fél nyolctól lesz a püspöki palota kápolnájából – hirdette a megyéspüspök.

Az ünnepi szentmise püspöki áldással, a pápai és a magyar himnusz eléneklésével ért véget. 

Bölönyi Gabriella

Váci Egyházmegye