» HÍREINK »
A megyéspüspök pünkösdöt a húsvéti öröm beteljesedésének nevezte. Homíliájában az ünnep kialakulásáról, történetiségéről és jelentőségéről elmélkedett, amelyet teljes egészében adunk most közre:
„A lombsátrak (szukkajsz) ünnepe, vagy sátoros ünnep a zsidók egyik nagy ünnepe volt. Egy fontos történelmi esemény emlékezete: Isten a pusztai vándorlás alatt vezette népét, a népnek nem volt állandó lakhelye, az emberek sebtében fölvert sátrakban, lombos ágakból rögtönzött kalyibákban laktak. Ennek emlékére a jeruzsálemi templomba özönlő zsidók – a törvény előírásának megfelelően - lombsátrakat készítettek a házak lapos tetőin, azok udvarain és a nyilvános helyeken, nyolc napig ezekben laktak. Ekkor ünnepelték meg azt is, hogy Isten, Mózes által, a Sínai-hegyen szövetséget kötött a választott néppel (Kiv 16,9; Lev 23,16). A lombsátrak ünnepe a termésért (gabonáért, szőlőért, olajért, vízért) való hálaadó ünnep is volt. Vidám ünnep, a mi karácsonyunkhoz lehetne hasonlítani. Mindenki ünnepe vagyonra, rangra való tekintet nélkül. Ekkor alamizsnát osztottak a szegényeknek, megajándékozták egymást az emberek. Mindez a pászka-ünnep (peszach - húsvét) után ötven nappal történt. Innét kapta a nevét: (sovuajsz /hetek/, pentekosté - pünkösd). Jézus korában már főleg a Tóra ünnepeként emlegették, mégis óriási izgalom, készülődés, sürgés-fogás közepette zajlott. Ilyen óriási örömünnep alkalmával történt a pünkösdi csoda.
A pünkösdi csodát költői szimbolika írja le: a szél és a tűz a fő elemek. Az apostolok pünkösdi történetét könnyebb megértenünk, ha arra gondolunk, ami a Biblia szerint Mózes idejében történt a Sínai-hegynél. Mindkét esemény külső jelei, szimbólumai hasonlóak: a tűz, a láng, a mennydörgés Isten jelenlétének szimbólumai.
Az Apostolok Cselekedeteiben megtalálható leírásokban ezek a jelek az apostolok bensőjében történt átalakulásokat szimbolizálják. A szélzúgás, a vihar azt jelenti, hogy olyan természetfölötti esemény történt a tanítványokkal, amely a vihar, sodró lendületével, erejével kisöpörte szívükből az önzést, a gőgöt, a pénzsóvárságot, az érzékiséget. Ez a vihar megtisztította emberségüket. Ahogyan a Sínai-hegy vihara is tisztulást hozott Mózes és a nép életében. A tűz a lelkesedés, az öröm, a szeretet jelképe, ami az apostolok szívében keletkezett. Amint a tűz kiéget és tisztává tesz tárgyakat, úgy ők is tisztán kezdték látni, érteni a föltámadás valóságát. Tűz, forróság, lelkesedés, sőt bátorság töltötte el őket. Már nem féltek. Nyelveken kezdtek el beszélni.
A lángnyelvek az Isten Igéjét szimbolizálják, amit a Szentlélek tüzesít át. Olyan élményben van részük, hogy beszélniük kell, de nem is ők beszélnek, a Lélek beszél bennük, általuk, irracionális módon. Amint a bábeli nyelvzavar káoszt okozott az emberiség életében, úgy a Lélek egységet teremt: az Isten beszél, emberi szavakba nem önthető módon, mégis mindenki érti. Ettől kezdve az apostolok és minden ott lévő tanítvány számára élmény lesz a jézusi esemény, háromezren megtérnek, megkeresztelkednek a Lélekben. Elindul az örömhír a világba, megszületik az Egyház.
A pünkösd az Egyháznak - húsvét után - a legrégibb ünnepe. Az üdvösségtörténet nagy eseményei közé (megtestesülés, feltámadás, mennybemenetel, visszajövetel) sorolódik. Pünkösd nemcsak egyszeri esemény, mint a mesékben. Pünkösd minden évben megtörténik, sőt minden alkalommal, amikor valaki megtér, elkötelezi magát az Egyházban. A Lélek ott működik, ahol engedik. A Szentlélek erőt ad, éltet, lelkesít, megvilágosít, igazságot tesz bennünk és körülöttünk, ha engedjük. A Lélek nem erőszakos, finom indításai vannak.
A Szentlélek azt akarja, hogy ezeket a finom indításokat észrevegyük, engedjük működni bennünk, kérjük Őt. A Szentlélek az Atya és a Fiú Lelke, Szelleme, az Atya és a Fiú Őáltala éltet. Engedjük, hogy mindez, áthasson, működjön bennünk, vezéreljen minket! Ámen.”
A liturgia végén a főpásztor a Szentlélek lelkesítését, tüzesítését kérte a hívekre, majd kihirdette továbbra is lesz online miseközvetítés a Püspöki Palota kápolnájából hétköznap és szombat reggel 07.30 órától, vasárnap délelőtt 10.30 órától. A szertartás - az áldást követően - a magyar himnusz eléneklésével ért véget.
Bölönyi Gabriella
Váci Egyházmegye
2024. április 20. szombat
Tivadar
Abban az időben, amikor Jézus Kafarnaumban az élet kenyeréről beszélt, tanítványai közül, akik (szavait) hallották, többen azt mondták: „Kemény beszéd ez. Ugyan ki hallgatja?” Jézus tudta, hogy tanítványai...