A megyéspüspök pünkösdöt a húsvéti öröm beteljesedésének nevezte. Homíliájában az ünnep kialakulásáról, történetiségéről és jelentőségéről elmélkedett, amelyet teljes egészében adunk most közre:

„A lombsátrak (szukkajsz) ünnepe, vagy sátoros ünnep a zsidók egyik nagy ünnepe volt. Egy fontos történelmi esemény emlékezete: Isten a pusztai vándorlás alatt vezette népét, a népnek nem volt állandó lakhelye, az emberek sebtében fölvert sátrakban, lombos ágakból rögtönzött kalyibákban laktak. Ennek emlékére a jeruzsálemi templomba özönlő zsidók – a törvény előírásának megfelelően - lombsátrakat készítettek a házak lapos tetőin, azok udvarain és a nyilvános helyeken, nyolc napig ezekben laktak. Ekkor ünnepelték meg azt is, hogy Isten, Mózes által, a Sínai-hegyen szövetséget kötött a választott néppel (Kiv 16,9; Lev 23,16). A lombsátrak ünnepe a termésért (gabonáért, szőlőért, olajért, vízért) való hálaadó ünnep is volt. Vidám ünnep, a mi karácsonyunkhoz lehetne hasonlítani. Mindenki ünnepe vagyonra, rangra való tekintet nélkül. Ekkor alamizsnát osztottak a szegényeknek, megajándékozták egymást az emberek. Mindez a pászka-ünnep (peszach - húsvét) után ötven nappal történt. Innét kapta a nevét: (sovuajsz /hetek/, pentekosté - pünkösd). Jézus korában már főleg a Tóra ünnepeként emlegették, mégis óriási izgalom, készülődés, sürgés-fogás közepette zajlott. Ilyen óriási örömünnep alkalmával történt a pünkösdi csoda.

A pünkösdi csodát költői szimbolika írja le: a szél és a tűz a fő elemek. Az apostolok pünkösdi történetét könnyebb megértenünk, ha arra gondolunk, ami a Biblia szerint Mózes idejében történt a Sínai-hegynél. Mindkét esemény külső jelei, szimbólumai hasonlóak: a tűz, a láng, a mennydörgés Isten jelenlétének szimbólumai.

Az Apostolok Cselekedeteiben megtalálható leírásokban ezek a jelek az apostolok bensőjében történt átalakulásokat szimbolizálják. A szélzúgás, a vihar azt jelenti, hogy olyan természetfölötti esemény történt a tanítványokkal, amely a vihar, sodró lendületével, erejével kisöpörte szívükből az önzést, a gőgöt, a pénzsóvárságot, az érzékiséget. Ez a vihar megtisztította emberségüket. Ahogyan a Sínai-hegy vihara is tisztulást hozott Mózes és a nép életében. A tűz a lelkesedés, az öröm, a szeretet jelképe, ami az apostolok szívében keletkezett. Amint a tűz kiéget és tisztává tesz tárgyakat, úgy ők is tisztán kezdték látni, érteni a föltámadás valóságát. Tűz, forróság, lelkesedés, sőt bátorság töltötte el őket. Már nem féltek. Nyelveken kezdtek el beszélni.

A lángnyelvek az Isten Igéjét szimbolizálják, amit a Szentlélek tüzesít át. Olyan élményben van részük, hogy beszélniük kell, de nem is ők beszélnek, a Lélek beszél bennük, általuk, irracionális módon. Amint a bábeli nyelvzavar káoszt okozott az emberiség életében, úgy a Lélek egységet teremt: az Isten beszél, emberi szavakba nem önthető módon, mégis mindenki érti. Ettől kezdve az apostolok és minden ott lévő tanítvány számára élmény lesz a jézusi esemény, háromezren megtérnek, megkeresztelkednek a Lélekben. Elindul az örömhír a világba, megszületik az Egyház.

A pünkösd az Egyháznak - húsvét után - a legrégibb ünnepe. Az üdvösségtörténet nagy eseményei közé (megtestesülés, feltámadás, mennybemenetel, visszajövetel) sorolódik. Pünkösd nemcsak egyszeri esemény, mint a mesékben. Pünkösd minden évben megtörténik, sőt minden alkalommal, amikor valaki megtér, elkötelezi magát az Egyházban. A Lélek ott működik, ahol engedik. A Szentlélek erőt ad, éltet, lelkesít, megvilágosít, igazságot tesz bennünk és körülöttünk, ha engedjük. A Lélek nem erőszakos, finom indításai vannak.

A Szentlélek azt akarja, hogy ezeket a finom indításokat észrevegyük, engedjük működni bennünk, kérjük Őt. A Szentlélek az Atya és a Fiú Lelke, Szelleme, az Atya és a Fiú Őáltala éltet. Engedjük, hogy mindez, áthasson, működjön bennünk, vezéreljen minket! Ámen.”

A liturgia végén a főpásztor a Szentlélek lelkesítését, tüzesítését kérte a hívekre, majd kihirdette továbbra is lesz online miseközvetítés a Püspöki Palota kápolnájából hétköznap és szombat reggel 07.30 órától, vasárnap délelőtt 10.30 órától. A szertartás - az áldást követően - a magyar himnusz eléneklésével ért véget.

Bölönyi Gabriella

Váci Egyházmegye