Palócföld egyik legnagyobb és leglátványosabb közösségi rendezvényét szervezték meg huszonötödik alkalommal július 26-án az Ipoly-parti városban, Balassagyarmaton. Az ünnepi szentmisét a Palóc ligetben felépített szabadtéri színpadon Marton Zsolt váci megyéspüspök mutatta be Turai János plébános koncelebrálásával. A szertartás részeként a megyéspüspök kiszolgáltatta a bérmálás szentségét.

A Szent Anna-napján ünnepelt Palóc búcsú szervezőinek az a szándéka, hogy a palócok szeretett patrónájuk, Szent Anna kultuszát ápolják, a néphagyományt őrizzék és az összetartozás érzését erősítsék. A hagyományok szerint délelőtt indult a búcsújáró népviseletes menet a Szentháromság-templomtól (Nagytemplom) a Palóc ligetbe. A felvonulás betekintést adott a különböző tájegységek - ma már egyre ritkábban látható - népviseletébe.

A szabadtéri szentmisén a váci főpásztor a szentségekről beszélt és külön szólt a bérmálkozókhoz. Elmondta, hogy a bérmálás szentsége a Szentlélek munkájának (keresztségi kegyelem) kiteljesedése. Jézus megígérte a Szentlélek kiáradását, amely megtörtént az első pünkösdkor és az Ő akarata szerint minden bérmálás alkalmával mindez megtörténik - mondta.

Majd a bérmálási szertartás részeire emlékeztetett: a kézrátétel (az apostolok és utódaik kézrátétel által közvetítik a Szentlélek ajándékait a bérmálkozóknak), confirmatio (megszilárdítja a keresztségben kapott kegyelmet), olajjal való megkenés (jelzi és kifejezi a lelki pecsétet). Az olaj a bőség, az öröm és a gyógyulás jele. A krizma (fölkenés) által a „fölkentek” fokozottabban részesülnek Krisztus küldetésében és a Szentlélek teljességében. A pecsét a személy szimbóluma, tekintélyének, tulajdonának jele egy tárgyon. A bérmálkozáskor a Szentlélek pecsétjét kapja a bérmálkozó. A bérmálkozás, a beavatás szentsége – a felnőtt kereszténnyé válást jelenti.

A püspök szentbeszéde további részében a búcsúról elmélkedett, példának állította Szent Anna és Szent Joakim személyét. Bálint Sándor néprajzkutató azt mondja Szent Annáról, hogy  - kiváltságos patrónájaként tisztelte sok ügyében-bajában az asszonynép. Ha Szent Annára gondolunk, akkor eszünkbe jut a család, s benne a nagyszülők, különösen a nagymamák szerepe. A hagyomány szerint Anna még látta unokáját, a kis Jézust Názáretben, amikor a Szent Család Heródes halála után visszatért Egyiptomból – mondta.

Majd Marton Zsolt a saját személyes élményén keresztül beszélt saját nagymamáiról. Hangsúlyozta: nagyon fontos a nagymamák szerepe a család életében. A nagymamáknak szobrot kellene állítani! A közel múltban Ferenc pápa is méltatta a nagyszülők szerepét. Arra buzdította a jelenlévőket köszönjék meg a nagymamák hűséges szolgálatát, és imádkozzanak, hogy mindig legyenek áldozatkész nagymamák. A nagymamák mellett hatalmas ajándék a nagyapák hűséges, csöndes szolgálata is, mint Szent Anna férjéé, Szent Joakimé. A nagyszülők nélkülözhetetlenek az egészséges családi élet kibontakozásához. Jézus családban nőtt fel, tudunk rokonairól is, fontosnak tartotta a családot - zárta homíliáját és kérte Szent Anna, Szent Joakim közbenjárását minden családért és nagyszülőért.

A szentbeszédet követően a megyéspüspök kiszolgáltatta a bérmálás szentségét a bérmálási felkészítőn részt vett fiataloknak, és megáldotta a családokat, külön kiemelve a nagyszülőket, akik nagy segítséget nyújtanak a gyermeknevelésben.

A szertartás után a palóc falvak hagyományőrző műsora következett, ami közös énekléssel zárult.

Fotó: MTI/Komka Péter

Összeállította: Bölönyi Gabriella

Váci Egyházmegye