CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Palócföld egyik legnagyobb és leglátványosabb közösségi rendezvényét szervezték meg huszonötödik alkalommal július 26-án az Ipoly-parti városban, Balassagyarmaton. Az ünnepi szentmisét a Palóc ligetben felépített szabadtéri színpadon Marton Zsolt váci megyéspüspök mutatta be Turai János plébános koncelebrálásával. A szertartás részeként a megyéspüspök kiszolgáltatta a bérmálás szentségét.A Szent Anna-napján ünnepelt Palóc búcsú szervezőinek az a szándéka, hogy a palócok szeretett patrónájuk, Szent Anna kultuszát ápolják, a néphagyományt őrizzék és az összetartozás érzését erősítsék. A hagyományok szerint délelőtt indult a búcsújáró népviseletes menet a Szentháromság-templomtól (Nagytemplom) a Palóc ligetbe. A felvonulás betekintést adott a különböző tájegységek - ma már egyre ritkábban látható - népviseletébe.
A szabadtéri szentmisén a váci főpásztor a szentségekről beszélt és külön szólt a bérmálkozókhoz. Elmondta, hogy a bérmálás szentsége a Szentlélek munkájának (keresztségi kegyelem) kiteljesedése. Jézus megígérte a Szentlélek kiáradását, amely megtörtént az első pünkösdkor és az Ő akarata szerint minden bérmálás alkalmával mindez megtörténik - mondta.
Majd a bérmálási szertartás részeire emlékeztetett: a kézrátétel (az apostolok és utódaik kézrátétel által közvetítik a Szentlélek ajándékait a bérmálkozóknak), confirmatio (megszilárdítja a keresztségben kapott kegyelmet), olajjal való megkenés (jelzi és kifejezi a lelki pecsétet). Az olaj a bőség, az öröm és a gyógyulás jele. A krizma (fölkenés) által a „fölkentek” fokozottabban részesülnek Krisztus küldetésében és a Szentlélek teljességében. A pecsét a személy szimbóluma, tekintélyének, tulajdonának jele egy tárgyon. A bérmálkozáskor a Szentlélek pecsétjét kapja a bérmálkozó. A bérmálkozás, a beavatás szentsége – a felnőtt kereszténnyé válást jelenti.
A püspök szentbeszéde további részében a búcsúról elmélkedett, példának állította Szent Anna és Szent Joakim személyét. Bálint Sándor néprajzkutató azt mondja Szent Annáról, hogy - kiváltságos patrónájaként tisztelte sok ügyében-bajában az asszonynép. Ha Szent Annára gondolunk, akkor eszünkbe jut a család, s benne a nagyszülők, különösen a nagymamák szerepe. A hagyomány szerint Anna még látta unokáját, a kis Jézust Názáretben, amikor a Szent Család Heródes halála után visszatért Egyiptomból – mondta.
Majd Marton Zsolt a saját személyes élményén keresztül beszélt saját nagymamáiról. Hangsúlyozta: nagyon fontos a nagymamák szerepe a család életében. A nagymamáknak szobrot kellene állítani! A közel múltban Ferenc pápa is méltatta a nagyszülők szerepét. Arra buzdította a jelenlévőket köszönjék meg a nagymamák hűséges szolgálatát, és imádkozzanak, hogy mindig legyenek áldozatkész nagymamák. A nagymamák mellett hatalmas ajándék a nagyapák hűséges, csöndes szolgálata is, mint Szent Anna férjéé, Szent Joakimé. A nagyszülők nélkülözhetetlenek az egészséges családi élet kibontakozásához. Jézus családban nőtt fel, tudunk rokonairól is, fontosnak tartotta a családot - zárta homíliáját és kérte Szent Anna, Szent Joakim közbenjárását minden családért és nagyszülőért.
A szentbeszédet követően a megyéspüspök kiszolgáltatta a bérmálás szentségét a bérmálási felkészítőn részt vett fiataloknak, és megáldotta a családokat, külön kiemelve a nagyszülőket, akik nagy segítséget nyújtanak a gyermeknevelésben.
A szertartás után a palóc falvak hagyományőrző műsora következett, ami közös énekléssel zárult.
Fotó: MTI/Komka Péter
Összeállította: Bölönyi Gabriella
Váci Egyházmegye
Szamosújvári örmény katolikus családba született Szász Tibor. Karmelita szerzetes lett, majd amikor a rendházat bezárták, mert „elfogytak” belőle a szerzetesek, kérvényezte pappá szentelését. Szent Mihály arkangyal ünnepén Monoron szenteli pappá Marton Zsolt megyéspüspök. Szász Tiborral beszélgettünk.
Ebben az évben megemlékezünk arról, hogy négyszáz éves az első, máig fennmaradt teljes nyomtatott magyar nyelvű katolikus biblia, amelyet Káldi György jezsuita szerzetes fordított le a latin Vulgatából. A Káldi-féle Szentírás-fordítás a Trentói Zsinat utáni latin Vulgata-szöveget ültette át magyarra, és így több mint két évszázadon át meghatározta a magyar katolikus bibliaolvasást. A Magyar Kurír hírét ajánljuk olvasásra.
A Váci Egyházmegye nagyszabású, történelmi jelentőségű rendezvénysorozatban emlékezett meg az egyházmegye alapításának ezredeik évfordulójáról. A történelmi emlékkonferencián, a családi napon, a szentmisén és az esti előadáson is kiemelkedő szerepet vállaltak a Karolin Általános Iskola diákjai és művésztanárai.2026. szeptember 30. szerda
Jeromos
Amikor már közel voltak Jézus szenvedésének és megdicsőülésének napjai, elhatározta, hogy tanítványaival Jeruzsálembe megy. Történt pedig, hogy útközben valaki így szólt hozzá: „Követlek, bárhová...
Összes program »