» HÍREINK »
A megyéspüspök homíliájában Szent Istvánról és az ő jellemvonásairól beszélt, amelyet teljes terjedelmében közlünk:
„Kedves Testvérek!
Államalapító szent királyunk - Géza fejedelem fia, Vajk - 970 táján született, 972-ben keresztelkedett István névre. 995-ben vette feleségül bajorországi Gizellát. 997-től nagyfejedelem, 1000 karácsonyán királlyá koronázzák a II. Szilveszter pápától kapott szent koronával. Tíz egyházmegyét és számos kolostort alapított, megszüntette a rabszolgaságot. Törvényeket adott a magyarságnak, fiához, Imréhez írta az általunk is ismert Intelmeit. Magyarországot Nyugathoz és a Római Egyházhoz kapcsolta. Halála előtt pedig Nagyboldogasszony pártfogásába ajánlotta hazánkat és királynővé kérte fel a Szűzanyát. 1038. augusztus 15-én halt meg. VII. Gergely pápa 1083. augusztus 20-án emeltette oltárra Székesfehérvárott. Azóta a világegyház is megünnepli magyarországi Szent Istvánt (augusztus 16-án), akinek Európa is sokat köszönhet.
Aki építkezik, jól tudja, mennyire fontos a szilárd alap, a jó minőségű anyagok, a szigetelés, a ház fekvése és még sok minden más. Ma olyan szentet ünneplünk, aki országunk alapjait rakta le, akinek nemzeti létünket köszönhetjük. Szent István király Magyarország és minden magyar fővédőszentje.
Kit ünneplünk valójában ezen a napon? A zseniális politikust, a sikeres kezdeményezőt, céltudatos és - és egyesek szerint túl keménykezű - vezetőt? Avagy az apostoli lelkületű egyházszervezőt, az igazságos és szent embert? Tudósok és politikusok vitatják az ő személyét, különösen a huszadik században. Egy azonban tény: István király erős sziklára építkezett, és ezzel maradandót alkotott. A magyarság és Európa kezdettől foga tisztelte és fölnézett rá. Ilyen jelzőkkel illette: igazságos, békeszerető illetve béketeremtő, jámbor és szent.
István király, az igazságos. Mit jelent ez? A modern történettudomány számos képviselője vitatja az ő igazságosságát. A vasárnap megtartását, a szentmisén való részvételt kötelező erővel írta elő. A magyarság számára ez a határozott parancs volt az, amelyet azonban értettek. „Szigorúan törvénykezett” - vetik a szemére, azonban történelmietlen a XXI. század elejéről számon kérni ezt rajta. A félnomád magyarság sorsa - ha Szent István nem elég szigorú - ugyanaz lett volna, mint ami azoknak a rokon népeknek jutott osztályrészül, akik előttünk érkeztek a Kárpát-medencébe: nem tudván beilleszkedni Európába, szétszóródtak, megsemmisültek, végérvényesen eltűntek.
Békeszerető és béketeremtő. A béke szeretete nála nem jelentett erélytelenséget. Ellenkezőleg, István a szomszédos országokkal kereste a békét, de soha nem saját népe kárára. Nyugattal és Kelettel egyaránt jó viszonyra törekedett, de nem elvtelenül, nem megalkuvó módon. Azzal, hogy Nyugathoz, a nyugati keresztény kultúrához kapcsolta hazánkat, nem fordult szembe Kelettel. Alig viselt háborút, akkor is csupán a krisztusi hit és a nemzeti önállóság védelmében. Irgalmas volt. A merseburgi püspök ezt mondta róla: „Sohasem hallottam, hogy valaki legyőzöttet így kímélt volna, mint István király.” Tudta, hogy csak a szeretetre felépített béke képes igazán szolgálni az ember felemelkedését és lelki szabadságát. Nyitott tudott lenni, mert józan ítélőképességgel rendelkezett.
Jámbor és szent. A jámborság Isten igaz ismeretét jelenti, az Ő teljes szívből, teljes lélekből, teljes elméből, minden erőből való szolgálatát jelenti. Személyes példát adott: nem paktumot kötött a kereszténységgel, hanem megtért Krisztushoz. Az evangéliumi szeretetet élte. Büszkék lehetünk, hogy az első királyunk nem csak nagy formátumú egyéniség, de szent: pártfogónk a mennyből. Kérjük segítségét mai hazánkra, nemzetünkre és Maconkára. Szent István király, Magyarország fővédőszentje, könyörögj érettünk! Ámen.”
A szentmise után az ünneplés a városi kitüntetések átadásával folytatódott, majd a Maconkai Táncegyüttes, valamint a Rozmaring Gyermek Táncegyüttes műsorával ért véget.
***
Maconka, Bátonyterenye városrésze, másik három településrész mellett. A település műemlékei közül legjelentősebb a magyar középkori építészet és festészet szempontjából is az Árpád-korban épült maconkai Szent István király római katolikus templom, amely a XIII. században épült. A templom román stílusú, kisméretű, egyhajós, kelet-nyugati tájolású, melyet az idők folyamán többször átépítettek.
Forrás és képek: Loborik Attila
Váci Egyházmegye
2024. április 26. péntek
Ervin
Búcsúbeszédében Jézus így szólt tanítványaihoz: „Ne nyugtalankodjék a szívetek! Higgyetek az Istenben, és bennem is higgyetek! Atyám házában sok hely van. Ha nem így lenne, mondtam volna-e: „Elmegyek, és helyet...