Különleges napra ébredt Csömör lakossága 2020. augusztus 20-án. Az ilyenkor megszokott ünnepségeken felül megható és különleges eseményre készültek. A szokásokhoz híven 10 órakor a Csömöri Tót Hagyományaink Házában ökumenikus imaórára gyűltek egybe, ahol az új kenyér megáldására került sor. Délután fél négykor a katolikus templomban kenyérszenteléssel egybekötött ünnepi szentmisét mutatott be Pető Gábor plébános.

A templom mögötti téren 17 órakor kezdődött a Szent István napi ünnepség, melyre szép számmal összegyűltek a csömöriek, hiszen mindenki által nagyon várt esemény részesei lehettünk.

A Himnusz közös eléneklése után Szántó Dóra Viola előadásában felhangzott az Ó, Szent István dicsértessél! című népének Gáll Viktória Emese kobozkíséretével.

Majd Szántóné Hermányos Mária önkormányzati képviselő, a Népjóléti és Kulturális Bizottság elnöke, a Szent István-munkacsoport vezetője lépett a mikrofonhoz: ”2020-ban ezeréves államiságunk megünneplésének különleges jelentőségét adja, hogy a trianoni békediktátum 100. évfordulóján állítunk emléket államszervező királyunknak, Szent Istvánnak, melyet itt avatunk fel”- mondta, majd köszöntötte a díszvendégeket és a megjelenteket. Röviden szólt néhány mondatot a szoborállítás előzményeiről: „2018 elején, a Bakon házaspár azzal keresett meg, hogy szépülő településünk megérdemelne már egy méltó köztéri bronzszobrot, mely államalapító István királyunkat idézné közénk. Az ötlettel Görbe József atyához fordultam, aki azonnal javasolta a templom szentélye mögötti plébániai területet a szobor helyéül,” A folyamat elindult. Márciusban indítvány érkezett a Csömöri Római Katolikus Egyházközségtől az önkormányzathoz, hogy 2020-ra Szent István szobrot szeretne állíttatni a helybeli történelmi egyházközösségek, a nemzetiségi önkormányzatok és a csömöriek minél szélesebb körének támogatásával, amennyiben a műszaki felügyeletet és a kisebbik költségrészt vállalja az önkormányzat. Néhány gondolat az előterjesztésből: „az igazságtalan országrészvesztés 100 éves évfordulóját nem sebsajdító búval, hanem hittel, reménységgel, elszakított nemzettársainknak való kéznyújtással kell megélnünk. Szent István király megtartó értékrendje az ezeréves Magyarország minden nemzetisége, és az azóta létrejött minden felekezete számára egyaránt közös kiindulópont. Csömör színes közössége számára is egységesítő erő, akinek szobra előtt minden csömöri polgár jó érzéssel hajthat fejet”.

Az adománygyűjtést éppen két éve, az ökumenikus imaórán hirdettük meg Takács László munkatársunk szavaival: „Szent István alakja példakép valamennyi magyar és valamennyi csömöri lakos számára, politikus-, államférfi- és családapaként egyaránt. Legyünk csömöriek valamennyien ebben a közös célban is!...

Belevágtunk a munkába az István király Intelmeiből vett idézethez igazodva: „Mert a szeretet gyakorlása vezet el a legfőbb boldogsághoz.” Az egész alakos szobor megalkotására a településünkön alkotó, míves munkáiról ismert, bronzöntő műhellyel is rendelkező Meszlényi Molnár János szobrászművészt bíztuk meg.” - folytatta a képviselő asszony. Elmondta, hogy csömöri vagy csömörhöz kötődő művészek jótékonysági koncertjei, vállalkozók és magánemberek adományai segítségével gyűlt a pénz a szoborra. Bakon Pál és neje Éva kezdeményezők jelentős összeggel támogatták a szoborállítást. Így a szobor közadakozásból és a csömöri önkormányzat támogatásával jöhetett létre.

Ünnepünk felemelő pillanata volt, amikor Bakon Pált, a szoborállítás kezdeményezője, Pető Gábor plébános atya és Fábri István polgármester leleplezték a szobrot.

Csömör első köztéri bronzszobra, a Szent István-szobor. Meszlényi Molnár János szobrászművész alkotása teljes alakos szobor, 215 cm magas, melyet 120 cm mészkő alapzatra állítottak.

Fábri István polgármester ünnepi beszédében augusztus 20-a jelentőségéről beszélt: „Augusztus 20-a az alkotás, az értéket teremtő és az értelmes életet megelőző munka, valamint egy államalkotó ország valódi, büszke ünnepe.”

A szobrot Csömör négy egyházi felekezetének – Pető Gábor katolikus, Eszes Zoltán baptista, Esztergály Előd Gábor református és Johann Gyula evangélikus – lelkészei áldották meg, majd Lukovits Milán atya, a Mária Rádió műsorigazgatója szentelte meg. A rendi (ferences) és a világi papság együttes jelenléte a szakralitás és a történetiség manifesztálódásánál szimbolikus jelentőségű. Ritka jelenség ez zaklatott világunkban.

Szent István király állameszményének fontosságáról Zétényi Zsolt ügyvéd, alkotmányjogász beszélt. Arról szólt, hogy István király megjelenése történelmünkben gondviselésszerű, hogy ne kelljen osztoznia azon, korábban jelentős népek sorsában, amelyek térségünkben eltűntek a történelem színpadáról. „István király nagysága abban a tényben mutatkozik meg legjobban, hogy Európa egésze számára megfordíthatatlanná tette a magyar nép otthonteremtését. Magyarország általa lett szakrális-kulturális, katonai-politikai tényező, apostoli királyság” – mondta Zétényi professzor.

A csömöri kórusokból erre az alkalomra összevont kar a közönséggel együtt magyar népdalokat énekelt. Az ünnepséget a Szózat hangjai zárták

Bándiné Tóth Klára

Fotók: Varga Gábor Vargosz, Csóke Zsuzsa, Fodor András László, Mikecz András