CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
„Eljegyezlek magamnak örökre… és ismerni fogod az Urat.” (Oz. 2; 21. -22.)Bár az örökfogadalomban kimondott Igennel nem szűnik meg egy szerzetes érlelődési folyamata, hiszen életünk végéig fejlődünk és az Istennel való kapcsolat elmélyítésén kell dolgoznunk, mégis ez egy olyan Igen, ami egy igen tiszteletreméltó szerzetes, P. Barsi Balázs OFM szerint az utolsó szó, amit magamról kimondtam a földön. Már csak ehhez a kimondott Igen-hez kell ragaszkodni, ennek kegyelmi erejébe belekapaszkodni, ha mégis kísértés támad a hűség és a kitartás ellen.
Remete Szent Pál, Boldog Özséb és Szent István Király a Megfeszített Jézusra tekintettek a kereszt alatt álló Máriával együtt és tőle várták a lelki erőt, ami kitartásra és kereszthordozásra képesít. Mert ugyan elég egyszer kimondani egy Igent Istennek, de azután ebben ki is kell tartani, hiszen a Pálos lelkiségben a saját megszentelődés mellett, erős missziós küldetésünk van Magyar hazánk számára. Imáinkkal, áldozatainkkal Magyar népünk lelki felemelkedéséért könyörgünk Istenhez, kérve a Boldogságos Szűz Mária a Magyarok Nagyasszonya közbenjárását.
A szertartást Ft. P. Puskás Antal Pálos Tartományfőnök atya vezette. A jelenlevő nővérek testvéri közösségében a szentmise keretében, először egy imádságos párbeszédben (melyet az elöljáró vezetett) mondott határozott Igent M. Franciska nővér a közösség küldetésére, amely a szentségre törekvésre, rejtett engesztelő életre, és kiemelve a Magyar nemzet és egyház nehézségeiért való imádkozást, az Oltáriszentség előtt való imádó, közbenjáró imára hív.
Ezután a Mindenszentek Litániáját énekeltük, amit M. Franciska nővér a földön fekve (a teljes önátadás jeleként) imádkozta velünk végig.
Majd következett a fogadalmi szöveg elmondása, és az örökfogadalmasokra jellemző, nyakunkba lógó és a szív felé tűzött kereszt felvétele, és a gyűrű (az Egyetlen Jegyesnek való elköteleződés kifejezéseként) átadása és felhúzása a fogadalmat tevő nővér kezére. A négy piros karikával díszített fogadalmi gyertya átadása után a nővér nyilvánosan kimondta azt a misztérium nevet, ami valamiképpen kapcsolódott és kapcsolódni fog a szerzetesi életéhez.
Gondviselésről Nevezett Mária Franciska nővér, Isten gondoskodó szeretetét fedezte fel meghívásában és a közösség küldetésében való begyökerezésében. Jelmondatul a Szűzanya Magnificatjából választott rész tanúskodik a háláról és az Isten melletti végleges kitartásnak a vágyáról: „Gondjába vette Gyermekét, megemlékezve irgalmasságáról….”
Forrás és fotó: Pálos Nővérek
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 9. csütörtök
Erhard
Abban az időben az Emmauszból visszatért tanítványok beszámoltak az úton történtekről, meg arról, hogyan ismerték fel Jézust a kenyértöréskor. Míg ezekről beszélgettek, egyszer csak megjelent köztük (Jézus), és...
Összes program »