
» HÍREINK »
Lonkay Márta, a Credo vezetője köszöntötte az egybegyűlteket, s felidézte, hogy a koronavírus járvány miatti ismert okokból pontosan hat hónappal korábban tartották legutóbbi rendezvényüket a házban, szavai szerint fél év várakozás után örömteli érzés újra találkozni az események többnyire hűséges, de azért mindig meg is újuló közönségével.
Az est főszereplője, megtiszteltetésként említette, hogy eljöhetett előadói estjével a püspökvárosba, s elárulta, műsorát a számára legkedvesebb művekből válogatta össze.
- Az hiszem, a legtöbben talán a Magyar Rádióból és a Magyar Televízióból ismerhetnek, illetve manapság a Bonum katolikus televízióból is. Nos, tévésként és rádiósként többször mondtam időjárás-jelentést és híreket, mint verseket, de a versmondás mégis sokkal korábban az életem részévé vált, mint a rádió, aminek negyvenkét éve a szerelmese vagyok. Elsős gimnazistaként, még szülővárosomban, Debrecenben kezdtem verseket tanulni és mondani, osztályfőnökünk hatására, aki első találkozásunkkor meglepetésünkre, nem a nevünket kérdezte, hanem azt, hogy ki a legkedvesebb költőnk. Nem igazán tudtam erre érdemben felelni, ezért az iskolából hazaérve, levettem a polcról az akkoriban jobbára minden családnál meglévő, összefoglaló Petőfi-kötetet, elolvastam számos művet, többnek megjegyeztem a címét, és a következő osztályfőnökin büszkén mondtam, hogy nekem ő a legkedvesebb költőm. Azóta nincs olyan nap, hogy valamiért ne mondanék verset úton-útfélen, magamban mormolva, az autóban félhangosan vagy épp este otthon. Ez egész egyszerűen az életem elválaszthatatlan, mindennapi kedves foglalatosságává vált - mondta Mohai Gábor a versekhez és a költészethez fűződő kapcsolatáról.
Aztán elárulta egy - szavai szerint elég szégyenteljesnek mondható - ifjúkori tévedését, nevezetesen azt, hogy diákként, amikor női nevet látott egy vers fölött szerzőként, mindjárt továbblapozott, mert azt gondolta, a versírás férfimunka.
- Debrecenben egyszer elmentem egy irodalmi estre, s mivel pár percet késtem, nem hallottam, kinek a versét is szavalja a művész. Az előadás alatt annyira magával ragadott a mondanivaló, hogy a végén odamentem a vendéghez és megkérdeztem, ki a szerző, mire azt felelte: Szécsi Margit. Egy pillanat alatt megváltoztattam a véleményemet. Később naphosszakat ültem az egyetemi könyvtárban és mindent elolvastam a költőnőtől, beleértve a róla szóló tanulmányokat is. Személyesen is megismerhettem, s az első önálló estemet is a műveiből állítottam össze. Ezért is vettem a bátorságot, hogy megkeressem, majd havonta Budapestre vonatoztam és meglátogattam az otthonában. Egy ilyen látogatásnál alkalmam nyílt a férjével, a költőóriásaink közé tartozó Nagy Lászlóval is találkozni, akitől később szintén beválogattam számos művet a repertoáromba - folytatta történetét a vendég.
Mohai Gábor ismert és kevésbé ismert versekből, vallomásszerű, lírai hangvételű, mégis inkább prózainak mondható írásokból állította össze a remekmívű válogatást, melyet a közönség megilletődött figyelemmel hallgatott végig, s végül vastapssal hálálta meg a kivételes irodalmi élményt.
Az estet jelenlétével megtisztelő Marton Zsolt váci megyéspüspök is köszönetét fejezte ki:
- Köszönjük ezt a csodálatos estet Mohai Gábornak, aki nem szerepet játszott előadóként, hanem önmagát adta, hitét, hitvallását, szeretetét közvetítette Kazinczys, csörgedező ragyogással a hangján. Hálásak vagyunk ezért az élményért. A Jóisten útjai nagyon kedvesek és kifürkészhetetlenek. Azért is mondom ezt, mert tegnap este egészen véletlenül bekapcsoltam a Retro Rádiót és pont a mai nap előestéjén, Mohai Gáborral hallhattunk egy igazán tartalmas beszélgetést, ami remek hangolódásként is szolgált a mai eseményünkre - fogalmazott Marton Zsolt püspök atya.
A teltházas est kötetlen beszélgetéssel zárult.
A Credo Ház következő előadására, szeptember 17-én, csütörtökön 18 órakor kerül sor, Rachmaninov a homokban címmel, mely esttel a szervezők az Ars Sacra keresztény művészeti fesztiválhoz is kapcsolódnak.
Ribáry Zoltán/Vác Online
2025. július 6. vasárnap
Csaba
Az apostolok kiválasztása után Jézus kiválasztott más hetvenkét tanítványt, és elküldte őket kettesével maga előtt minden városba és helységbe, ahová menni szándékozott. Így szólt hozzájuk: „Az...