CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
A váci Credo-ház színpadán felolvasó színházi est keretében mutatták be november 4-én Fazekas István Jókai-díjas drámaíró Ámokfutó idők című, legújabb színdarabját. A hortobágyi internáltak nyomorúságos helyzetét bemutató történelmi drámát Gregor Bernadett és Koncz Gábor adta elő.A mai színházi kultúránk ritkán mutat fel olyasféle drámákat, amelyek olyan erőteljes ihletettséget sugároznának, mint Fazekas István legújabb műve. A nyelvében is attraktív, jól kimunkált kamaradarab a hortobágyi kényszermunkatáborok nyomorúságos helyzetét, a magyar Gulag-ot tárja elénk. Az 1952 nyarán történő cselekmény egyik főhőse az Ebesre Budapestről kitelepített öreg Herczeg Ferenc, a három alkalommal is irodalmi Nobel-díjra jelölt író, aki a Horthy-korszakban a Magyar Revíziós Liga elnökeként többször is követelte a trianoni békeparancs felülvizsgálatát. Másik főhőse egy középkorú asszony, akit az ávósok elleni tyukodi lázadás miatt 1951-ben Árkus-tanyára internáltak. Herczeg az akkori belügyminisztertől, Házi Árpádtól egy különös ajánlatot kap, miszerint ha önkritikát gyakorol a Trianonnal kapcsolatos nézeteit illetően, akkor haza engedik. A tyukodi asszony éppen ekkor, rendőri felügyelettel egy halott fiút kísér a tanyáról Ebesre, s igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy az illő módon legyen eltemetve. Egy hirtelen jött vihar a halottal együtt éppen abba az istállóba hajtja be, amelyikben igen puritán körülmények között az idős író van elszállásolva.
Miközben az asszony feltárja az írónak a halott fiú tragédiáját, a Herczegnek felajánlott alku is felszínre kerül. Kompromisszumot köthetünk-e a törvénytelen hatalommal, ha nincs más lehetőségünk a tisztes életre? Az elnyomó és porig alázó önkényben kikényszerített döntéseiért felelős-e az ember? A darabban ilyen, s ezekhez hasonló kérdések kerülnek elő, ám Fazekas Herczeg Ference nem alkuszik, hajlíthatatlan marad a zsarnoksággal szemben. „Nem lehet mindenki szem a láncban!" – mondja ki lázadva és lázítón, s így folytatja: „Ha mindenki alkut köt a zsarnokkal, vagy csak egy kicsit is beletörődik a zsarnokságba, vajon a zsarnok nem joggal mondhatja-e, hogy ő nem is zsarnok, hanem született demokrata?” Amikor azonban jobban megismeri az asszony és a tyukodi internáltak szenvedéseit, ráébred arra a mindenkit egyformán felzaklató gondolatra, hogy a zsarnokkal szemben kevés az igazság puszta kimondása: a krisztusi szeretet jegyében fogant konkrét tettek is szükségesek a gonoszság erőinek megfékezéséhez. Bemegy az ávós irodára, s a halottért, a szenvedő élőkért kész önkritikát gyakorolni. Ez a nem várt fordulat az ávós tisztben is felébreszti az emberséget.
A váci közönség vastapssal jutalmazta a színészek játékát. Az a komoly és mélységes élményszerűség, amely a Herczeg Ferencet alakító Koncz Gábor és a tyukodi asszonyt megelevenítő Gregor Bernadett játékából a közönségre átsugárzott, reveláció-szerűen mutatta fel: a magyarság veszteségei nem véglegesek, emberi tartásunk és emberségünk legfőbb értékeinket még megóvhatja. A színdarabot Dörner György Kossuth-díjas színművész, az Újszínház igazgatója rendezte. Az előadást Marton Zsolt váci megyéspüspök is megtisztelte jelenlétével. A színdarabot a Széchenyi István Történelmi Vándorszínház állította színpadra.
Erdei Zoltán
Fotó: Fekete István
"Szeressek ott, ahol gyűlölnek" címmel indult interjúkönyv-sorozat 2015-ben Beer Miklós püspökkel. A hívő és nem hívő embert egyaránt foglalkoztató kérdésekre adott válaszok sokak számára szolgáltak iránytűként. A nyugalmazott váci megyéspüspök sok év után megjelenő új, önálló könyve e sorozat alapján készült. A Magyar Kurír oldalán megjelent könyvajánlót közöljük.
Ad limina apostolorum, vagyis minden katolikus püspöknek bizonyos időközönként el kell látogatnia Szent Péter küszöbéhez, azaz az apostolfejedelem sírjához, valamint végig kell látogatnia a pápai bazilikákat, és találkoznia kell Péter apostol utódával, a Szentatyával. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai november 3. és 7. között jártak Rómában. A látogatásról Marton Zsolt megyéspüspökkel beszélgettünk.
Huszonhatodik alkalommal adta át a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) a Szent Erzsébet rózsája díjat. November 16-án Lauer Tamás állandó diakónus, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Hallássérült Pasztoráció Szolgálat munkatársa vehette át az elismerést a budapesti D50 Rendezvényközpontban. A jótékonysági est kedvezményezettje a bakonyszücsi „Lélekvirág” Lelki Rehabilitációs Otthon volt. A Magyar Kurír tudósítását közöljük.
Idén Lauer Tamás diakónus, mentálhigiénés lelkigondozó részesült a Szent Erzsébet rózsája díjban, aki évtizedek óta krisztusi szeretetben és önzetlen emberséggel végzi diakónusi szolgálatát Kistarcsán, és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Hallássérült Pasztoráció Szolgálat munkatársaként a tabáni plébánián. Jelentős technikai újításként megalkotta a szentmisék élő feliratozását, amellyel lebontotta azokat az akadályokat, amelyek korábban nagyothalló emberek hitéletét korlátozták. A díjátadó alkalmából Lauer Tamással beszélgettünk.2026. november 22. vasárnap
Cecília
Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: Amikor az Emberfia eljön az ő dicsőségében, összes angyalának kíséretében, és helyet foglal dicsőséges trónusán, akkor minden nemzet összesereglik előtte, ő...
Összes program »