A pandémia különös tükröt tart nekünk. Beer Miklós nyugalmazott Váci püspök egyik sokat idézett gondolata; „A tavalyi hitünkkel, idén már nem sokra megyünk.” Úgy véljük, hogy ez igaz a hitoktatás és a katekézis tekintetében is. A tavalyi kateketikai képességeinkkel és módszereinkkel idén már nem sokra megyünk. Jézus így fogalmazta ezt meg: „Új bort sem töltenek régi tömlőkbe, különben kiszakadnak a tömlők, a bor kiömlik és a tömlők is tönkremennek. Az új bor új tömlőbe való, akkor mindkettő megmarad.”  (Mt9,17) Az Evangélium mindig „új bor”.

Kétségtelen, hogy nehéz szembenézni azzal a vitathatatlan ténnyel, hogy miközben a templomaink –nem csak a járvány miatt – kiürülnek, az új „hitek”, mint a gender, a fenntartható növekedés, a tömegeket hatalmába kerítő „félelem” kiváló kommunikációs stratégiák mentén pillanatok alatt leuralja a közbeszédet. Miért? Mert mint ahogy a megáradt folyóval sodródó fuldokló, a legkisebb ágba is belekapaszkodna, úgy éhezzük és szomjazzuk ma is, most is a boldogságot. Miközben lelki éhségünket a test kényeztetésével akarjuk csillapítani, elfáradunk, kiégünk és reményünket veszítjük. Talán csak meg kellene állni, egy kicsit elcsendesedve, egyszerűen megkérdezni magunktól: „Honnan van bennem a boldogság utáni vágy?” Ha belenézünk ebbe a tükörbe, akkor szépen lassan felismerjük, hogy teremtettségünk okán vágyunk a végtelen Szeretetre, Istenre, a Mennyei „Abba” édesapánkra. Akinek az ajándékát, hogy „életünk legyen és bőségben legyen”, véges gondolkodásunkkal nem tudjuk (Vagy nem akarjuk?) megérteni. Ezt az ajándékot az Atya folyamatosan adja nekünk. Sajnos addig, míg véges dolgainkhoz való ragaszkodásaink miatt nem tudjuk kinyitni a szívünket a végtelenre, és ökölbe szorított kézzel ragaszkodunk szokásainkhoz, meggyőződéseinkhez, ideológiánkhoz, vagy a közvéleménnyel való gondolkodás nélküli azonosulásainkhoz, ajándékait nem tudja hová letenni.

Marton Zsolt Váci Megyéspüspök, aki a püspökök testületében a családreferens is, bátorításával és imáival támogatta, hogy elkészüljön ez a rendhagyó internetes oldal. Az „Adventi meglepetés” abban a reményben állította össze az egyházmegyei atyák és katekéták 15-20 fős csoportja, hogy újszerű formájával talán megörvendezteti Ádám fiait, Éva lányait. Fontos célkitűzés volt, hogy ne csak a hívők szótárában található kegyes fogalmainkkal jelenítsük meg a karácsony valódi üzenetét. Ebben az évben, a korlátozó intézkedések miatt valószínűleg többet leszünk „összezárva” családtagjainkkal. Erre az időszakra szól az „Adventi meglepetés”, amely egy terített asztal, ahonnan a család apraja és nagyja, gyerekek, tinik, fiatalok és régebben fiatalok válogathatnak kedvükre. A meglepetések között ajánlunk együtt játszható – nem csak a képernyőhöz kapcsolódó - játékokat, napi jócselekedeti ötleteket, írásokat, meséket, filmeket, verseket és zenéket. Kézműves ötletek és karácsonyi finomságok készítésének bemutatásai is ott van a tartalmak között. Interaktív meséken keresztül a szülők ráláthatnak egy kicsit a korszerű hitoktatásban itt-ott már megjelenő módszertanra is. Helyet kapnak közéleti témák és súlyos kérdések is, amelyek a fenti gondolatok mentén vezetik az itt időzőket egy másképpen, mélyebben megélt adventi időszakban. Minden hétnek van egy központi témája, amely rávilágít a teremtett dolgok sajátosságaira és a vele összevethető keresztény erények egyikére. Szeretettel nyújtjuk át a szabadon megosztható meghívást az „Adventi meglepetés” oldalra.

Tornay Gábor

Fotó: IStock.com/FamVeld