CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
Most, hogy elmaradnak a mikulásnapi közösségi ünneplések, szívet melengetően lehet mesélni magáról Szent Miklósról, vagy Szent Miklós példáját követőkről.Még a nagyapám mondta el nekem ezt a történetet gyermekkoromban és azóta is őrzöm, hogy elmeséljem.
Szent Miklós napján (ahogy máskor is) rőzsét gyűjteni ment nagyapám az erdőbe, mikor arra lett figyelmes, hogy valaki gyors léptekkel jár a ropogó hóban. Kíváncsi természet lévén a gyors járású szakállas ember nyomába eredt, akinek a vállán lévő tarisznyából sírós hang szűrődött ki. Először azt feltételezte tolvajjal van dolga, így arra gondolt meglesi hova tart. Egy ideje követte már, amikor a faluba értek és egyenesen a sekrestyés családjának a kapujáig rohant, majd megállt és a tarisznyáját válláról levéve kiszabadította a benne lévő síró állatot, egy kecskegidát. Ekkor döbbent rá nagyapám, hogy az ismeretlen öreg ajándékot vitt a sekrestyés családjának. A gida az udvaron mekegett, a család ezt meghallva kijött a házból, de addigra az idegen már eltűnt az erdőben.
Nagyapám rőzse helyett aznap a történetet vitte haza nagyanyámnak, aki csak annyit mondott a Jóisten mindig elintéz mindent, tudja hova küld segítséget. A sekrestyés családja felnevelte az állatot, amely azzal hálálta meg a gondoskodást, hogy sok tejet adott. Annyit tudok még, hogy a család mindig imádkozott az ismeretlen idegenért.
Ez a történet természetesen eszünkbe juttatja Szent Miklós püspök cselekedeteit. De ez az ismeretlen idegen is szent lehetett. Gyermekkoromban sokszor próbáltam kitalálni miért éppen kecskét ajándékozott és miért vitte a gidát éppen annak a családnak, de nem ez a fontos… Az a lényeges, hogy a családnak örömet szerzett. Nekünk pedig meg kell tanulnunk, hogyan adjunk örömet másoknak és hogyan fogadjuk hálás szívvel, ha minket megajándékoznak.
Bölönyi Gabriella
Hamvazószerdán, a Szent Negyvennap, vagyis a nagyböjt kezdetén szentmisét mutatott be Marton Zsolt püspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Ezen a napon az elmúlás jeleként a hívek homlokát hamujellel jelölik meg. A nagyböjt felkészülés az Egyház legnagyobb ünnepére, Húsvétra, amikor Krisztus feltámadására emlékezünk.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Meghallani és böjtölni - A nagyböjt mint a megtérés ideje
Az 1526-os mohácsi csata ötszázadik évfordulója alkalmat ad arra, hogy mérlegeljük a magyar államiság történetének egyik legjelentősebb fordulópontját. A fél évezredes távlat segítségével ma már nemcsak a veszteséget, hanem az akkori események modern Magyarországra gyakorolt hatásait is tisztábban láthatjuk.2026. február 20. péntek
Aladár és Álmos
Keresztelő János tanítványai egyszer Jézushoz járultak, és megkérdezték tőle: „Miért van az, hogy mi és a farizeusok gyakran böjtölünk, a te tanítványaid viszont nem tartanak böjtöt?” Jézus így felelt...
Összes program »