Ha valaki egy ismeretlen nagyvárosba érkezik, egészen elveszettnek érzi magát mindaddig, amíg mellé nem szegődik valaki, aki segít eligazodni a forgatagban. Sok kortársunk találja hasonlóan irányvesztettnek magát, ha alkalmasint betoppan egy katolikus templomba: keresztelés, nászmise vagy közös gyász okán. Ilyen helyzetekben falat kenyérnél is többet ér egy idegenvezető, aki néven szólít és elkalauzol bennünket. Máskor azzal szembesülhetünk, hogy azt hisszük, ismerjük a helyet, ahol élünk, míg csak valaki új utakat nem mutat nekünk. Persze egy térkép is sokat megtesz, de, ha személyes vezetőt kapunk, aki jól ismeri és szenvedélyesen szereti azt a helyet, akkor egy csapásra megelevenednek az utcák, a terek, és kezd ránk ragadni kísérőnk lelkesedése.

A hitünkkel is ugyanígy megtörténhet, hogy idegennek érezzük magunkat benne, máskor meg csak a jól megszokott utakat rójuk: ismételjük a keresztény hit külső gesztusait, igazi belső tartalom nélkül – és egyszer csak a kövek mégis életre kelnek. A Misekalauzzal egy olyan könyvet tart kezében a kedves Olvasó, ami segíteni fogja abban, hogy egy „titokzatos Ország”, vagyis „hitünk szent titkának” kellős közepén találva magát, lépésről lépésre elevenedjenek meg a szentmise egymást követő részei. Farkas László atya írása két szempontból is unikumnak számít: holisztikus jellegű műfaja és egyedi szándéka miatt, mely nem kevesebb, mint: impulzust adni kapcsolataink eucharisztikussá tételéhez.

Műfaji különlegessége abban áll, hogy a Budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából a szerző szándékosan nem az eucharisztiáról korábban írt doktori dolgozatát adja kézre, hanem vállaltan inkább egy ifjúsági vezetők számára összeállított, közérthető írását gyúrja könyvvé, mely szigorú tudományossággal nem mondható sem dogmatikai, sem liturgikus műnek, de pusztán spirituális irodalomnak sem tekinthetjük, annak szakmai alapossága miatt. És paradox módon épp ez a hiánypótló benne! Egyszerre szól a szívhez és az észhez. Farkas László atyát kispap kora óta ismerem. Együtt töltöttünk néhány évet a budapesti Központi Szemináriumban, és a doktori dolgozatának a védésén is jelen lehettem. Lelkiismeretes, precíz, munkájában roppant alapos szeminaristatársnak, majd paptestvérnek ismertem meg. Eszembe jut Lukács evangélista, aki evangéliumának bevezetését így kezdi: „…jónak láttam én is, hogy elejétől kezdve mindennek szorgalmasan utána járjak, és sorban leírjak neked mindent, tiszteletreméltó Teofil” (Lk 1,3). A Misekalauznál is ez a stílus fedezhető föl: alaposság és személyesség.

László atyára jellemző az Egyház iránti szenvedélyes szeretet. Helyenként életszerű, hétköznapi hasonlatok tesznek érthetőbbé nagyon mély teológiai igazságokat, máskor már-már misztikus hevítettségű gondolatfűzés vagy személyes tanúságtételek csapnak át váratlanul a legjózanabb kérdésfelvetésekig vagy teológiai fejtegetésekig. Emiatt nem könnyű, de izgalmas és közérthető olvasmány, mely jól alkalmazható egyéni vagy közösségi elmélkedések vezérfonalául, de a kateketikai és pasztorális munkában is éppúgy, mint a hitünkkel még csak ismerkedők számára.

Ez a kis könyv tehát nem attól különleges, hogy nem lehetne találni hasonló misekalauzokat magyar nyelven, hanem attól, hogy egyedülállóan mutatja be azt, hogy hasonló – egyre mélyülő – folyamat megy végbe a misében, mint a kapcsolatainkban. Továbbá megérteti velünk azt is, hogy a szentmisében való tudatos részesedés szinte automatikusan „magával hozza az élet átalakításának kötelességét, hogy bizonyos értelemben az egész élet »eucharisztikussá« váljék”. Kapcsolataink eucharisztikussá tételének lépcsőfokait pedig a szentmise egyes részeinek egymásra épüléséből lehet a legmesteribben elsajátítani. „Az élet olyan mértékben növekszik és érlelődik, amilyen mértékben odaajándékozzuk mások életéért”. Örömmel ajánlom elmélkedésre – az Eucharisztikus Kongresszus jegyében – családoknak, közösségeknek és hitben keresőknek (bármely korosztályban) ezt az egyházmegyénk fiataljainak hittapasztalatától ihletett papi-pásztori és teológus szívből született Misekalauzt!

***

A könyv teljes bevételét a VIFI Alapítvány az ifjúsági misszióra fordítja. Így a könyv megvásárlója a Váci Egyházmegye Ifjúságáért a Fiatalokkal (VIFI) Alapítvány ifjúsági misszióját támogatja, amivel például rászoruló fiatalok táborozási lehetőségét teremthetik meg. (Részletek: mente.hu oldalon). Megvásárolható 2490 Ft-ért az Új Ember Könyvesboltban Budapesten, a Dunakeszi Főplébánián és az Alagi Plébánián (30-6767491 - Kápolna u. 12.) és Vácott a Hétkápolnánál (pinter.lilla.ve[kukac]gmail.com, 30-6555016 - Derecske u. 2.) és a Deákvári Plébánián, Kosdon, az Örkényi Plébánián, a Balassagyarmat-Szalézi Plébánián, Gödöllőn (agi.monori[kukac]gmail.com) és Szadán valamint Salgótarjánban a plébánián.

Forrás: Magyar Kurír, Farkas László facebook oldala