CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Őszentsége, Ferenc pápa Dr. Molnár Antalt, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet igazgatóját 2021. február 22-én a Pápai Történettudományi Bizottság tagjává nevezte ki. A megbízatás öt évre szól.
Molnár Antal 1969-ben született Székesfehérvárott. Középiskolai tanulmányait a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban végezte. Egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karán latin–történelem szakon végezte, az Eötvös Collegium tagjaként, ahol 1995-1996-ban diplomázott. A Szegedi József Attila Tudományegyetemen 1999-ben irodalomtudományból, a Paris IV–Sorbonne Egyetemen 2002-ben történettudományból szerzett doktori (PhD) fokozatot. 2000 és 2004 között az ELTE-n török szakos tanulmányokat folytatott. 2007-ben szintén az ELTE-n habilitált, 2019-ben pedig akadémiai doktori címet szerzett.
1998 és 2000 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történeti Intézetének adjunktusa, 2000-től az ELTE Történeti Intézetének adjunktusa, 2009-től docense. 1995 és 1996 között óraadó, 2002 és 2005 között pedig a Történész Műhely vezetője az Eötvös Collegiumban. Egyetemi munkája mellett 2005-től a MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, 2010-től osztályvezetője. 2008 és 2011 között a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának titkára, 2018-tól alelnöke. 1997-től 2011-ig a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya levéltárának levéltárosa. 2011 és 2016 között a Római Magyar Akadémia igazgatója. 2016-tól ismét a MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, majd 2019. január 1-jétől igazgatója, illetve az ELTE Történeti Intézetének docense.
Tudományos kutatásainak témája a katolikus egyház kora újkori története, ezen belül is elsősorban, Magyarország és a Szentszék kapcsolatainak históriája, illetve a hódolt Magyarország és a Balkán-félsziget története a 16–17. században. 18 önálló kötete és több mint 200 tanulmánya látott napvilágot magyar és idegen nyelven. Hat magyar és négy külföldi folyóirat szerkesztőbizottsági tagja.
2002-ben a Klaniczay Tibor Díjat, 2003-ban a Palládium Díjat, 2004-ben a Talentum Akadémiai Díjat, 2006-ban a Szakály Ferenc Díjat, 2011-ben a Mestertanár Aranyérmet, 2019-ben pedig a Premio Roma díjat nyerte el.
Nős, három fiú édesapja.
A Pápai Történettudományi Bizottságot XII. Piusz pápa kifejezett óhajára jött létre a 1954. április 7-én. A vatikáni intézet nemzetközi szinten együttműködik számos egyházi és egyházon kívüli testülettel és intézménnyel. Külön figyelmet fordítanak az ökumenikus párbeszéd fontosságára. Kezdeményezései lehetővé teszik a történelmi igazság keresését, annak tudatában, hogy a tudományos közösség ilyen formája hozzájárul az egység felé vezető út megtalálásához.
A Bizottság új tagjainak kinevezésére egyidejűleg a mai napon került sor.
Budapest, 2021. február 22.
az MKPK Titkársága
| Dr. Molnár Antalt a Pápai Történettudományi Bizottság tagjává nevezték ki 20210222.docx |
Hálával gondolunk ebben az évben elhunyt paptestvéreinkre: Katona István püspökre, Tóth András plébános-kanonokra, Varjú Imre kanonokra, aki az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye papjaként hunyt el, viszont korábban a Váci Egyházmegyében szolgált és Szakállas Lajos állandó diakónusra.
A Váci Egyházmegye 2026-ban ünnepli ezeréves fennállását, amelyre Marton Zsolt megyéspüspök hároméves lelki felkészülést kezdeményezett az egyházmegye közösségei számára. Az egyházmegye rendszeres találkozókkal, módszertani anyagokkal támogatja az "Élő kövek" címmel megvalósuló alkalmak helyi előkészítését, megszervezését.
"A kápolna legyen az iskola szívében, miként Jézust is a szívünkben kell hordoznunk!" A 2024-2025-ös tanév nevelőtestületi záróértekezletén hangzott el ez a felhívás Vass Bálint atyától. A közel egy évtizedes vágy 2025. december 8-án, a Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának ünnepén beteljesülhetett: Marton Zsolt megyéspüspök felszentelte a Váci Piarista Gimnázium kápolnáját.
A 2025. év mint jubileumi szentév rendkívüli esztendőnek bizonyult az életünkben. Ferenc pápa felhívására a remény zarándokaiként éltük át ezt az időszakot. A szentévet követően sem szűnünk meg a remény fáklyáját égve tartani – ahogy a Szentatya fogalmazott. Utóda, XIV. Leó pápa egy rendkívül fontos szempontot emelt ki beköszönő beszédében, mintegy a remény egyik vágyott gyümölcsét, a békét: „Béke veletek! Ez a feltámadt Krisztus békéje, fegyvertelen és lefegyverző béke, alázatos és állhatatos béke. Istentől származik, attól az Istentől, aki mindnyájunkat feltétel nélkül szeret.” (Róma, Szent Péter bazilika, 2025. május 8.)2025. december 10. szerda
Judit
Abban az időben Jézus így szólt az őt követő emberekhez: „Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik fáradtak vagytok, és terhek alatt görnyedtek: én felüdítelek titeket! Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert...
Összes program »