» HITOKTATÁS »
-
I. Alapvető információk szülőknek, nevelőknek
Valóban kötelező a hittan az általános iskolában?
A tantárgy neve: kötelezően választható hit- és erkölcstan (röviden: hittan) a másik választható tantárgy az erkölcstan. A „kötelező” jelző azt jelenti, hogy a két lehetőség közül a választott tárgyat a tanuló, más tárgyakhoz hasonlóan órarendbe illesztve tanulja, a többi tantárggyal egyenrangú tárgyként.
Ez egy vadonatúj tantárgy?
Az egyik legrégebbi tantárgy. 65 év szünet után 2013 őszétől újra lehetőség nyílt arra, hogy az oktatási rendszeren belül kötelező jelleggel kerüljenek oktatásra az alapvető hit- és erkölcsi ismeretek célozva ezzel az egészséges értelmi és érzelmi fejlődést.
Hetente hány órát jelent a kötelezően választható hit- és erkölcstan?
Hetente egy óra, ami évente összesen 36-37 órát jelent. Szeretettel ajánljuk a heti második hittant is, amelyet az igényeknek megfelelően fakultatív óraként indítunk vagy az iskolában, vagy a plébánián.
Melyik évfolyamon kell választani az erkölcstan és a hit és erkölcstan között?
Állami fenntartású általános iskolákban az 1-8. évfolyamon. Állami fenntartású hat- évfolyamos gimnáziumokban pedig a 7-8. évfolyamon.
Mit jelent a fakultatív hit- és erkölcstan?
Azokat a, többségében délután tartott hit- és erkölcstanórákat jelenti, melyeket nem az erkölcstan helyett választhat a szülő. Ez az óra ugyanúgy, mint a szakkörök, szabadon választható és az év elején történt beiratkozást követően a tanuló egész évben részt vesz a foglalkozásokon. Mélyíti és kiegészíti az órarendbe iktatott ismereteket.
Miért jó, ha a gyermekemnek a katolikus hit- és erkölcstan órát választom?
Az emberi életet végigkísérő kérdések; Honnan vagyunk? Mi a célja az életünknek? Hogyan lehetünk boldogok? Hogyan szerethetünk jól és hogyan szeretnek bennünket? Hová tart a világ? Miért van, fájdalom, betegség és agresszió, a világban? Hogyan lehetek „igazi nő”? Hogyan lehetek „igazi férfi”? Mik az időtálló és a talmi értékek?… mind-mind olyan kérdések, amelyekre választ keresünk gyermekkorunktól fogva. A Biblia a világ legtöbb nyelvére lefordított és a valaha legnagyobb példányszámban nyomtatott könyve. A katolikus hit- és erkölcstan a Biblia történetein keresztül és egyházunk kétezer éves történetének kincseiből merítve válaszol a fenti kérdésekre. Túl azon, hogy az alapműveltségnek is szerves része a Biblia ismerete, az egyes életkori sajátosságokat figyelembe véve úgy világítunk rá a keresztény értékrendből fakadó hit nagyszerűségére, hogy közben tiszteljük a gyermek szabad akaratát. Építünk képzelő erejükre, felfedeztetjük velük egyediségükből fakadó értékeiket. A hittan integráló tantárgy. Kapcsolódik szinte valamennyi tanult ismerethez. A történelem, az irodalom, a zene, de akár a természettudományok és a képzőművészet felfedezésében is új távlatokat nyit meg, ha meglátjuk benne azt a célszerűséget, amely végső soron az örök életre vezet.
Tanulnak-e olyan témákról a hittanon, amely az erkölcstan tantárgynak is az anyaga?
Igen, az erkölcsi nevelés a hit- és erkölcstan része. Az életkori sajátosságoknak megfelelően, ábrákkal, képekkel, történetekkel, kisfilmekkel, hanganyagokkal, dráma- és játékpedagógiai gyakorlatok segítségével érjük el, hogy a tanulók átéljék azokat a helyzeteket, amelyekben az etikus viselkedés a társadalmi normák szerint elvárható. Az olyan erkölcstani szempontból is tanulmányozott témák, mint pl. a család, a média, a barátok, a kortárs csoport hatása, a lelki egészség, testi-lelki tulajdonságok, értő figyelem, elfogadás, empátia, stb. feldolgozásra kerülnek. Sokszor még a felnőtteknek is nehéz eligazodni, hogy mi a különbség az önzés és az önérvényesítés, az igazságosság és az irgalom, a sztár és a hős, a felelősségvállalás és a jogszerűség, az üzleti érdek és a tisztesség stb. között.
Mi a különbség az erkölcstan és a hit- és erkölcstan között?
Rövid válasz: Elsősorban a tanított ismeretek világnézeti megalapozottságában van különbség. Az erkölcstan úgynevezett „konszenzus etika”, világnézetileg semleges alapokon. A hit- és erkölcstan oktatásban az erkölcsi ismereteket a katolikus hit alapjaira, a Bibliára és a kétezer éves keresztény hagyományra építve oktatjuk.
Hosszabb válasz: Minden ember alapvető tulajdonsága a transzcendens felé való nyitottság. A konszenzus etika bizonyos értelemben korlátozza és befolyásolja ezt a nyitottságot. Az egyéni szabadsághoz való jog köntösébe bújtatja a gyakorta manipulációtól sem mentes szélsőségesen liberális alapokra épülő relativizáló etikai álláspontokat. Az egyén szabadságának valódi tisztelete, ha nem érdekekhez kapcsolt féligazságok mentén, sokszor a vonatkoztatási környezetből kiragadva vizsgálunk egy-egy kérdést. Pl. Az élet és az élethez való jog kérdéskörén keresztül vizsgálva ezt a jelenséget azt látjuk, hogy a világűrben talált víz nyomaiból azonnal a potenciális élet lehetőségére következtetünk, és egy szerves vegyület megtalálása már világszenzáció lehet, miközben abortuszok millióit fogadjuk el minden évben; jóllehet az élet jelenléte ebben az esetben megkérdőjelezhetetlen valóság. A hit- és erkölcstan oktatásában kerüljük a félreértelmezhető kettősséget és a relativizálást. Valami attól nem lesz erkölcsös, hogy sokan vallják magukénak és/vagy tartják elfogadhatónak. Profán példákkal; Nem bízhatjuk a gyerekre, hogy mikor próbálja ki az alkoholt, a dohányzást, vagy akár a szexuális életet a személyiségi jogokra, a személyes szabadságra való hivatkozással. Valaki másét elvenni nem pusztán az eltulajdonított dolog anyagi értékének mértéke szerint erkölcsös, vagy nem. Nagy különbség van a természetvédelem és a teremtésvédelem között, mert míg az előbbibe beleférhetnek üzleti/hatalmi szempontok szerinti engedmények, az utóbbi objektív szempontok szerint közelíti meg ezt a kérdéskör. Vannak olyan normák, amelyeket a felnőtteknek el kell magyarázniuk a gyermekeiknek, mert ez nem csak felelősségük, de kötelességük is. A követő nemzedékek iránti felelősségünk a nevelés. Az ismeretek átadásán –tehát az értelmi nevelésen- túl rendkívül fontosnak tartjuk az érzelmi és a közösségi nevelés szempontjait is.
Járhat-e katolikus hit- és erkölcstan órára a gyermekem, ha más felekezethez tartozunk?
Igen, mivel a szülői nyilatkozattétel során nem a szülő vagy a gyermek felekezeti hovatartozásáról, hanem két tantárgy (erkölcstan/felekezeti hittan) közötti választásról nyilatkozik a szülő.
Mit kell tennem, ha katolikus hit- és erkölcstanórára szeretném a gyermekemet járatni?
Amikor beíratja gyermekét az első osztályba, akkor kell jeleznie ezt a szándékát az iskolának. Amennyiben, gyermeke a korábbi években nem hit- és erkölcstan órára járt, de a jövő évtől szeretné, ha ezt a tantárgyat tanulná, akkor minden tanév május 20-ig kell jeleznie írásban ezt a szándékát az iskola felé.
-
II. Hit- és erkölcstan órára való jelentkezés kérdései
Hol tájékozódhat a szülő arról, hogy az adott állami iskolában mely egyházak szerveznek hittanórát és mi az elérhetőségük?
Gyermeke iskolájában az iskola honlapján, plakátokon (és más, helyben megszokott módon) teszi közzé az iskola, hogy mely felekezetek jelezték a kötelezően választható hit- és erkölcstan megszervezési szándékukat. Közreadják az illetékes egyházközség elérhetőségeit is.
Mit kell tennem, ha az elsős gyerekem részére a hit- és erkölcstant szeretném választani?
A beiratkozáskor, de legkésőbb április 30-ig kell nyilatkoznia az iskolában arról, hogy melyik tantárgyat választja a gyermeke számára.
Ha erkölcstant választom az egyik évben, van-e lehetőségem a következő évre a hit- és erkölcstan órát választani a gyermekem számára?
Igen, mind az erkölcstanról, mind a felekezeti hit- és erkölcstanról van átjárás a másik tantárgy felé. Május 20-ig kell jelezni az iskola felé a változtatási szándékot.
Kell-e különbözeti vizsgát tenni akkor, ha az előző évben erkölcstanra járt a gyermekem és a következő évben hit- és erkölcstanra szeretném járatni?
A vonatkozó EMMI rendelet (20/2012.) szerint az érintett felekezet különbözeti vizsgát írhat elő, de egyházmegyénkben ettől eltekintünk.
Ha év közben megy át a gyermek más iskolába, mi a szülő teendője?
Más iskolába való átjelentkezés esetén a szülőnek választania kell a két tantárgy közül. Arra is lehetőség van, hogy más tantárgyat válasszon, mint amit az előző iskolában tanult a gyermeke. Az átiratkozáskor kell a döntését írásban jeleznie az iskola felé.
Milyen egyházak szervezhetnek hittant az iskolákban?
A jelenlegi törvényi szabályozás nem emel ki felekezeteket, éppen ezért minden – a magyar állam által elismert – egyház taníthat saját felekezete szerinti hit- és erkölcstant. (2011. évi CCVI. törvény)
-
III. Helyszínt, időpontokat és költségeket érintő kérdések
Kell-e fizetni a hit- és erkölcstan órákért és a tankönyvekért?
Nem. Az erkölcstan helyett választható hit- és erkölcstan óra az iskolai órarend része, így ingyenes. A második óraként –a szakkörökhöz hasonló rendszer szerint választható - fakultatív hit- és erkölcstan órák – bár nem az iskolai órarend részei – de szintén ingyenes alkalmak. A szükséges tankönyvekért és munkafüzetekért nem kell fizetni.
Jelent-e többletórát a gyermekemnek, ha a hit- és erkölcstant választjuk?
Nem. Az állami szabályzás szerint az erkölcstan, valamint a hit- és erkölcstan órák egy időben kerülnek megtartásra. Ettől el lehet térni, ha az iskola és az illetékes egyházi jogi személy, és a szülők is egyetértenek az időpont változtatásban. Ez azt jelenti, hogy ebben az esetben, amikor a többieknek erkölcstan órájuk van, akkor a hittanos gyerekeknek „lyukasórájuk” van, és az ő hittanórájuk egy későbbi időpontban kerül megtartásra.
Ugyanabban az időpontban kell lennie a hit- és erkölcstannak, mint az erkölcstannak?
Igen. Elméletileg a két csoport számára külön időpontban is szervezhető a tanóra, azonban a gyakorlatban, hasonlóan más tantárgyakhoz ez az óra is a hivatalos órarend részeként jelenik meg.
Továbbra is délután lesz a hittanóra?
A hit- és erkölcstan órák általában az órarendbe vannak illesztve, tehát reggel 8 és délután 1 óra között kerülnek megtartásra. Előfordul, hogy a nulladik órában, vagy a hetedik órában tartják, de ez más tantárgyak esetében is gyakorlat lehet. A délutáni órákban általában a fakultatív hittanórák vannak, tehát a szabadon választható heti második hittanórák szoktak a délutáni órákban lenni.
Hol tartják a hit- és erkölcstan órákat?
Alaphelyzetben az iskola tantermeiben, de ha a körülmények ezt indokolják az egyház képviselője és az iskola megállapodhatnak olyan helyszínben is, amely nem az iskola része pl. közeli plébánia, könyvtár, kultúrház stb.
-
IV. Kik járhatnak hittanra?
Ki járhat hittanra?
Minden első osztályos tanuló, akinek a szülője az adott tanévre való beiratkozáskor arról nyilatkozott, hogy a két tantárgy közül a katolikus hit- és erkölcstant választja, valamint azok a tanulók, akik az előző tanévben is katolikus hit- és erkölcstan oktatásban vettek részt és nem nyilatkoztak május 20-ig arról, hogy nem a katolikus hit-és erkölcstant választják a következő tanévre. Csatlakozhatnak a hittant tanulókhoz azok is, akik az előző évben erkölcstant tanultak, vagy más felekezeti hittanra jártak, de a tárgyév május 20. napjáig jelezték az iskolának, hogy a következő tanévben katolikus hit- és erkölcstan órára szeretnék járatni gyermeküket.
Ha a gyermekem nincs megkeresztelve, akkor is járhat hittanra?
Igen. A hit- és erkölcstan tantárgy választásának nem előfeltétele, hogy a tanuló meg legyen keresztelve.
Kell-e minden évben nyilatkozni arról, hogy hit- és erkölcstanra, vagy erkölcstanra akarjuk járatni gyermekünket?
Nem. Az első nyilatkozat az első osztályban, a következő évekre is érvényes, tehát csak akkor kell nyilatkozni a szülőnek május 20-ig újra, ha szeretné a gyermekét más típusú hit- és erkölcstanra vagy erkölcstanra járatni a következő évtől. Tanév közben nem lehet változtatni a döntésen.
Járhat-e katolikus hit- és erkölcstan órára a gyermekem, ha más vallásúak vagyunk?
Igen, mivel a szülői nyilatkozattétel során nem a szülő vagy a gyermek vallási hovatartozásáról, hanem két tantárgy (erkölcstan/hit-és erkölcstan) közötti választásról nyilatkozik a szülő.
Járhat-e hittanra az a gyerek, akinek a szülei ezt nem engedik?
Nem. A hittanoktatás esetében szülői beleegyezés/nyilatkozat szükséges.
Fakultatív hittan esetében is kell nyilatkoznia a szülőnek?
Igen. A fakultatív hitoktatásra is az aktuális tanév elején kell jelentkezni. Fakultatív hittan esetében akár év közben is van lehetőség a hittanoktatáshoz csatlakozni, de ekkor is szükséges a szülők által aláírt jelentkezési lap.
Járhat-e a gyermekem erkölcstan órára és hit- és erkölcstan órára is?
Nem, mivel a kötelezően választható hit- és erkölcstan órák esetében a szülőnek döntenie kell a két tantárgy között. Az órák lehetőség szerint azonos időben kerülnek megtartásra ezért nem is kivitelezhető ez a megoldás.
-
V. Kik tarthatják a hittanórákat?
Ki tartja a hit- és erkölcstan órákat?
Egyházi felsőoktatási intézményben szerzett hitoktatói vagy hittanári, vagy más, a hitélettel kapcsolatos felsőfokú képesítéssel rendelkező hittanár, esetenként a plébános maga. Ha szeretné megnézni egy adott intézményben ki a hioktató keresse fel a Hitoktatási Bizottságunk oldalát.
Ki választja ki a hitoktatót egy iskolában?
Az iskola területe szerinti illetékes római katolikus plébániavezető (pap) ajánlásával az Egyházmegye megyéspüspöke. Csak olyan személy oktathat, akit a megyéspüspök írásban meghatalmazott.
Mik a hitoktatók alkalmazásának szempontjai?
Hitoktatóink megbízásánál nem csak az iskolai végzettséget, hanem a pszichés alkalmasságot és az emberi kapcsolatok terén mutatott jellemzőket is figyelembe vesszük. Folyamatosan igyekszünk a legkiválóbbakat megbízni ezzel a felelősségteljes feladattal. A hitoktatókat évente több alkalommal tovább-képezzük, és munkájukat rendszeresen ellenőrizzük az iskolában is. „A prófétai hivatás a katekétától (hitoktatótól) szilárd, egyházias lelkiséget, komoly doktrinális, módszertani felkészültséget és nagyon mély szeretetet követel Isten és a felebarátok iránt.” (kivonat az Egyházmegyei Hitoktatási Szabályzatból)
Tarthat-e hittanórákat az iskola által kijelölt pedagógus?
Nem. A hit- és erkölcstan tantárgy oktatását kizárólag az egyházi jogi személy szervezheti, így az iskolának nincs lehetősége a hittanoktató személyét meghatározni.
Tarthat-e hittanórákat az iskolában dolgozó pedagógus?
Igen. Az iskolában dolgozó pedagógus akkor tarthat hittanórákat, ha megvan a megfelelő szakképzettsége hozzá. Ebben az esetben is megyéspüspöktől kapott írásos felhatalmazás alapján végzi a hitoktatói tevékenységet.
-
VI. Tananyaggal és tankönyvekkel kapcsolatos kérdések
Milyen a módszertana a katolikus hit- és erkölcstannak?
A kerettanterv javasolja a különböző tanulásszervezési módok, technikák, taneszközök alkalmazását. Ez sokrétű és bőséges módszertani skálát jelent a kapcsolódó tanári és tanulói segédeszközök tekintetében. Ez lehetőséget ad a széles körű alkalmazhatóságra és a tanórai differenciálásra. A hittanórákon ennek megfelelően lehetőség adódik a kreatív feldolgozásra. pl. élménypedagógia, drámapedagógia, többszörös intelligencia használatára és gyermekekre hangolt feladatlapok megoldására, közös játékra is.
Mit jelent, hogy többszörös intelligencia?
„Az intelligencia egy képességet jelent, amellyel megoldhatunk egy problémát vagy létrehozhatunk egy terméket, amely egy vagy több kulturális környezetben is értékelhető.”(Howard Gardner) Howard Gardner 1983-ban publikálta többször intelligencia elméletét, mely a pedagógia gyakorlatban igen hasznosnak bizonyult. Gardner megközelítésében az „intelligencia annak képessége, hogy az ember hasznos dolgot hozzon létre, vagy saját kultúrájában értékesnek számító feladatot végezzen”, „olyan képességegyüttes, amelynek segítségével az ember az életben felmerülő problémákat megoldja”, „új megoldásokat talál, és új tudást szerez”. Megközelítése szerint nem egyetlen egységes és változatlan értelmi képesség létezik, így 8 egymástól függetlenül is létező intelligenciát azonosított: verbális logikai-matematikai, térbeli-vizuális, kommunikáció és konfliktuskezelés, önismeret, testi-kinesztetikus, zenei és természeti intelligencia.
Mit jelent, hogy integráló tantárgy?
A más tantárgyakban megszerzett ismereteket rendszerező, értelmező, kibővítő információkat kapnak. Az órák során a tanulók új ismeretei szervesen kapcsolódnak elsősorban a történelem, magyar irodalom, ének, rajz és művészettörténet órákon tanultakhoz.
Mit osztályoznak a hittanórán?
Hasonlóan más tantárgyakhoz a hit- és erkölcstannak is van tanmenete és meghatározott ismeretanyaga, amelynek elsajátíttatását célul tűzi ki. A tanultakat a jól ismert módokon, felelésekkel, szintfelmérők segítségével lehet ellenőrizni és értékelni. A tantárgy jellegéből adódóan viszont elsősorban nem érdemjegyekkel elismert „teljesítményre” akarjuk sarkallni a tanulókat, hanem szeretnénk kialakítani azt a nyitottságot és természetességet, amellyel egy normális embernek a világhoz viszonyulnia kell. Ezen szempont miatt a tanulók értékelésénél is igyekszünk az életben is használt kommunikációval érzékeltetni, hogy amit és ahogy tesznek a tanultak alapján, az mennyiben szolgálja személyes életük és boldogságuk alakulását.
Meg lehet-e bukni hittanból?
Jegyekkel történő osztályzás esetén, a minimum követelmények elégtelen teljesítésekor fennáll a bukás lehetősége. Az érdemjegy az értékelés része, de nem a legfontosabb összetevője az oktató-nevelő munkának. Módszertanilag tehát nem javasoljuk egyetlen hitoktatónak sem a buktatást. Az igazolatlan hiányzások, az együttműködés teljes hiánya, az iskolában elvárható viselkedési normák sorozatos megsértésének természetesen következményei vannak, még akkor is, ha a tanulói deviancia kialakulása számos, nem csak az iskolai környezetből adódó hatásra vezethető vissza.
Kaphat-e szaktanárit hittanból is a gyerek?
Az igazolatlan hiányzások, az együttműködés teljes hiánya, az iskolában elvárható viselkedési normák sorozatos megsértésének természetesen következményei vannak, még akkor is, ha a tanulói deviancia kialakulása számos, nem csak az iskolai környezetből adódó hatásra vezethető vissza.
Milyen tanmenet szerint tanulnak a diákok?
Több féle hittankönyv sorozat áll a hitoktatók rendelkezésére. Az egységességet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Hitoktatási Bizottságának (OHB) felügyelete biztosítja. Csak olyan hittankönyvekből lehet tanítani, amelyeket az OHB engedélyezett. A hitoktatás részletes tanmenetét el lehet olvasni a Katolikus Pedagógiai Intézet honlapján
Mi történik általában egy hit- és erkölcstan órán?
A hittanóra 40-45 perce alatt sokféle módszer és sokféle tevékenység történik. A csoport általában elcsendesedéssel és/vagy közös imádsággal kezdi és zárja az órát. A tanórák gyakori része az éneklés, mely során keresztény gyermek- és ifjúsági, valamint katolikus énekeket sajátítanak el. Bibliai történeteket hallgatnak/néznek meg és dolgoznak fel közösen. Ezekhez kapcsolódóan erkölcsi élethelyzeteket és szituációkat játszhatnak el. Mivel a hit- és erkölcstan tanterve projektekben gondolkodik, ezért vannak olyan órák, melyeken nincsenek új bibliai történetek, hanem egy történethez kapcsolódó téma, élethelyzet, érzés áll az egész óra középpontjában: pl. öröm, kitartás, boldogság, barátság, kapcsolatok, stb.
Van-e tankönyve és taneszközei a katolikus hit- és erkölcstannak?
Igen. Minden évfolyamhoz több tankönyvsorozat is elkészült. Ezek módszertanukban és szemléletmódjukban figyelembe veszik a gyermekek korosztályi sajátosságait és segítik az adott témákban való elmélyülésüket, egyéni fejlődésüket. A tankönyveket ingyenesen biztosítjuk.
-
VII. Egyéb hitéleti kérdések
Ha a gyermekem hit- és erkölcstan órákra jár, kötelező lesz-e templomba járnunk?
Nem. Minden szülőt és gyermeket szeretettel hívunk és várunk a gyermekek és családok számára szervezett családi délutánokon, vagy egyéb alkalmakon, de a rendszeres vasárnapi szentmiséken is. Az ezeken való részvétel azonban nem kötelező. Amennyiben a gyermek valamelyik szentségben szeretne részesülni, akkor a szentmiséken való részvétel az előkészület természetes velejárója. A szentmisén való részvétel a legszentebb imádságban való részvétel is egyben, de semmiképpen nem adminisztrációs előírás.
Mi a katolikus hit- és erkölcstan célja?
Egészséges gondolkodású, vidám, boldog gyerekek csoportban, közösségben történő oktatása és nevelése, azaz az istengyermeki lét megélésének a segítése. Ennek része a Biblia és a keresztény szemléletmód, értékrend megismertetése.
Mindezek mellett a hit- és erkölcstan komplex célrendszerrel dolgozik, melynek része az értelmi, érzelmi és cselekvési szint fejlesztése különböző részterületeken is. „A katekézis célja, hogy a Szentlélek kegyelme által az embert elvezesse Jézus Krisztus személyéhez, aki által „a régiből új emberré válik”; beavassa az Ő életébe, hogy „egészen bensőséges kapcsolatba kerüljön az Úrral”; közösségre lépjen Jézus Krisztussal és Általa az Atyával. Úgy Éljen, gondolkodjon, döntsön és cselekedjen, mint Jézus Krisztus.” (kivonat a Katekézis Általános Direktóriumából)
Milyen a katolikus hit- és erkölcstan tantervének és taneszközeinek gyermekképe?
A gyermek, a Szentírás tanítása szerint, Isten ajándéka. A katolikus hit- és erkölcstan tanterve és taneszközei arra törekszenek, hogy a gyermek megérezhesse annak a jelentőségét, hogy ő fontos Isten számára, aki hívja őt. Isten értékes gyermeke, akinek megvannak a maga lehetőségei és egyéni adottságai. Isten segítségével ezeket teljesen ki tudja bontakoztatni a közösség értékes és fontos tagjaként.
Figyelnek-e katolikus hit- és erkölcstan órán a sajátos igényű (pl. siket, látássérült, stb.) gyerekekre?
„Isten nem teremt selejtet.” A keresztény értékrend sajátja az élet tisztelete, az irgalom, az önzetlen segítség. A hit- és erkölcstan oktatásban részt vesznek sajátos nevelési igényű gyermekek (pl. siket, látássérült, menekült családokban élő gyermekek) Számukra nem szükséges különálló tantervet készíteni, de igényként jelentkezik a kapcsolódó taneszközök készítése és módszertani segédletek, javaslatok összeállítása és közre bocsátása. Hitoktatóink képzésében kiemelt hangsúlyt helyezünk a módszertani képzésre, hogy ezen a területen is szakszerűen tudjanak helyt állni.
1948-ig az oktatási intézményeket döntő többségében az egyházak tartották fent. Egy 2013-ban született törvény szerint újra van hit-és erkölcstan oktatás az alapfokú állalmi oktatási intézményekben. Minden szülő szeretné a legjobbat gyermekeinek. Gyakran kérdezik tőlünk, hogy ; "Van valamilyen jó hittankönyv, amiből én is egy kicsit utolérhetném magam, hogy tudjak segíteni a gyereknek?" Dr. Turay Alfréd professzor úr hittankönyv sorozata, olyan érdekfeszítő olvasmány, ami korszerű nyelvezettel, jól érthetően eleveníti fel és bővíti ismereteinket. Az érettségire készülőktől kezdve, a szülőkön át, minden korosztálynak olyan olvasmány, amely nem csak a tudást mélyíti el, de segíti a hitben való felnőtté válást is. Sokak hitismereti fejlődése véget ért az elsőáldozásra és/vagy a bérmálásra való felkészítéssel, pedig a hitünk mélységeinek megismerése segít egy teljesebb, boldogabb életet élni. A hitbeli nagykorúság egy új világot nyit meg a személy számára. Lassan megérti, mit jelent hogy Ő általa, Ő vele és Ő benne élhetünk. Ide klikkelve letölthetők a Dokumentumtárból.
HITÜNKRŐL NÉHÁNY SZÓBAN
"Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki őbenne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen." (Jn, 3.16)
Az ember boldog akar lenni. Az egyetlen élőlény a földön, amely tud különbséget tenni jó és rossz között. Függetlenül attól, hogy hisz-e Istenben, döntéseinek hátterében egy olyan emberi létezés áll, amely természeténél fogva törekszik a teljes megismerésre, képes alkotni és gondolkodni. Honnan a világ? Honnan az élet? Honnan a jó és a rossz a világban? Honnan jöttem és hová megyek? Hogyan lehetek teljesen boldog? Ezek azok a kérdések, amelyekre minden ember keresi a választ. Ha nincsenek is állandóan gondolataink központjában, akkor is alapvetően meghatározzák életünk törekvéseit.
A keresztény ember hittel elfogadja, hogy Isten szeretetből teremtette a világot és benne az embert. Azt akarja, hogy hozzá tartozva, őt megismerve "életük legyen és bőségben legyen." Boldogságunk itt a földön nem lehet teljes, mert a szabad akaratunkból eredő választásaink gyakran véges és múlandó dolgokra irányulnak és elterelik a figyelmünket, az említett kérdések megválaszolásának fontosságáról. Hasonlatosak vagyunk a gyerekhez, akinek a szülei a legjobbat akarják, ám a makacsság és az engedetlenség miatt végül nem használja ki adottságait, és lehetőségeit. Nincs még egy pontosan olyan ember mint én. Nincs más, aki meg tudná élni azt az életet, amelyet én meg tudok élni. Hisszük, hogy Isten, mennyei Atyánkként szeret és vár minket és minden értelmet meghaladó módon közösségre vágyik velünk. Gőgösségünk, érdektelenségünk, önzésünk és az ezekből fakadó szeretetlenség; a "bűn" elválaszt bennünket az Atya szeretetétől, az Ő megismerésének vágyától. Ez nem az Isten szándéka, mert annyira fontosak vagyunk számára, hogy egyszülött fiában Jézus Krisztusban megtestesült és itt a földön tanította, hogyan kell élnünk, hogy az Ő országába jussunk, ahol "nem lesz többé halál, se gyász, se fájdalom se jajjkiáltás." Jézus sok példabeszéddel tanított. A Mennyei Atya szeretetét mutatja be a tékozló fiú története.
Jézust a korabeli vallási vezetők egy koncepciós perben elítéltették és kivégeztették. Ám, ahogy azt korábban a próféták megjövendölték, a harmadik napon feltámadt a halálból. Jézus él. Szentlelke által ma is éltet, gyógyít, vígasztal és tanít bennünket. Korunk szörnyű betegsége, hogy ítélkezünk egymás felett is. Isten mint szerető Atya tekint ránk irgalmasan. Szabad akaratunkat tiszteli. Dönthetünk arról, hogy elfogadjuk, vagy elutasítjuk Őt, erről szól-e rövid történet is.
Ha szeretné megismerni az élő Jézust, keresse fel a lakhelyéhez legközelebb eső plébániát! Legyen nyitott és őszinte! Merjen bátran imádkozni! Isten nem mindig úgy válaszol, ahogy mi azt elvárnánk, de ez csak azért van, mert sokkal jobban tudja nálunk, hogy mi szükséges, ahhoz, hogy hozzá találjunk, hiszen Ő a Mi Atyánk, mi pedig az Ő gyermekei.
Mi római katolikusok ebben az imádságban foglaljuk össze hitünk legfontosabb tanításait:
HISZEK AZ EGY ISTENBEN, mindenható Atyában,
mennynek és földnek, minden láthatónak és láthatatlannak Teremtőjében.
Hiszek az egy Úrban, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában,
aki az Atyától született az idő kezdete előtt.
Isten az Istentől, világosság a világosságtól,
valóságos Isten a valóságos Istentől.
Született, de nem teremtmény,
az Atyával egylényegű és minden általa lett.
Értünk emberekért, a mi üdvösségünkért, leszállott a mennyből.
Megtestesült a Szentlélek erejéből Szűz Máriától
és emberré lett.
Poncius Pilátus alatt értünk keresztre feszítették,
kínhalált szenvedett és eltemették.
Harmadnapra föltámadott az Írások szerint,
fölment a mennybe, ott ül az Atyának jobbján,
de újra eljön dicsőségben ítélni élőket és holtakat
és országának nem lesz vége.
Hiszek a Szentlélekben, Urunkban és éltetőnkben,
aki az Atyától és Fiútól származik,
akit éppúgy imádunk és dicsőítünk
mint az Atyát és a Fiút,
Ő szólt a próféták szavával.
Hiszek az egy, szent, katolikus és apostoli Anyaszentegyházban.
Vallom az egy keresztséget a bűnök bocsánatára.
Várom a holtak föltámadását
és az eljövendő örök életet. Amen.
Amennyiben a Váci Egyházmegyében folyó hitoktatással kapcsolatosan bármilyen kérdése fölmerül kérjük, hogy e-mailben küldje meg az egyházmegyei hitoktatási referensnek!
Kedves Hitoktató Kollégák!
A Váci Egyházmegyében, a hitoktatók szakmai oldalára felhasználónév és jelszó megadásával lehet belépni. Kérem, hogy amennyiben még nem rendelkezik hozzáférési jelszóval, plébániája, és hitoktatási színhelyének megjelölésével kérjen jelszót ide klikkelve. Ezen a belső oldalon adunk hírt minden hitoktatással kapcsolatos fontos teendőről, programokról és felhasználható anyagokról. A korábban használt levelezőlistán történt információközlés megszűnt.
HITOKTATÓI BEJELENTKEZÉS
Publikus Hitoktatás Dokumentumtár
Fejlesztés és feltöltés alatt áll.
Keresés