Huszonegy darabból állt a Váci Egyházmegyei Könyvtár ősnyomtatvány-állománya. Legalábbis ennyiről tudtak, amíg tavaly, egy restaurálás során, le nem bontották Pázmány Péter Acta et decreta Synodi Dioecesanae Strigoniensis (Pozsony, 1629) című kötet borítóját képező pergamenlapot, amelyet középkori kézirattöredéknek véltek. Csakhogy Boros István tudományos főmunkatárs munkája révén bebizonyosodott, hogy a jó állapotban megmaradt lap nem más, mint Gutenberg híres, ún. 42 soros Bibliájának 2. kötetéből a 310. folio, amely a Jelenések könyvének első fejezeteit tartalmazza, Szent Jeromos bevezetőjével.

Ezzel - miután nemrég nemzetközi szakértők is megerősítették a lelet valódiságát - a 22. sorszámú ősnyomtatvány-töredék lett a Váci Egyházmegyei Könyvtár legrégebbi nyomtatványa.

A könyvtár évente rendszeresen pályázik az NKA támogatására a könyvkötésre felhasznált kódex lapok kibontásához, illetve az őrzőkönyvek restaurálásához. A restaurálások és szakszerű feldolgozások során több esetben kiderült, hogy a középkori, kézzel írt pergamenlapnak vélt könyvborító nem az, hanem nyomtatvány. Így lett ez a Pázmány-kötet esetében is: 1629-ben éppúgy, mint 2013-ban kódexlapnak vélték azt a pergamen foliót, mellyel a könyvet a 17. században bekötötték. A restaurátor fogott gyanút, hogy ez nem kézirat, hanem nyomtatvány, s hogy talán Gutenberg 42 sorosából való.

Gutenberg érdeme, hogy művészi és szinte tökéletes „kódex utánzatot” készített: találmányának célja éppen az volt, hogy a kódexmásolás, mint sokszorosítási eljárás nehézségeit a sajtóval megoldja - írja Boros István. A nyomdász 1454-55 körül készítette el a híres 42 soros Bibliáját, amelyből feltehetően 180 példány hagyta el Gutenberg sajtóját: 155 papírra és 25 pergamenre nyomtatott Biblia.

Ma a világon összesen 49 teljes vagy közel teljes példány található a kétkötetes műből, valamint számos töredék. Magyarországon eddig négy fragmentum volt ismert: a Tudományos Akadémia papírtöredéke; továbbá az Országos Széchényi Könyvtár egy, és a Soproni Levéltár két pergamentöredéke. Ezekhez jött most a váci töredék, így összesen egy papír- és négy pergamentöredék van hazánkban.

A töredék azonosításában és valódiságának bizonyításában egy német és egy amerikai Gutenberg-kutató volt segítségemre – mondotta el Boros István. – A két tudós: Falk Eisermar (Berlin), a Gesamtkatalog der Wiegendrucke szerkesztője, valamint Eric White (Dallas, USA), a dallasi Bridwell Library kutatója, a 42 soros-töredékek szakértője. White besorolása szerint a magyarországi fragmentumok az ún. soproni csoportba tartoznak.

Boros István szerint a váci töredék is megerősíti a kutatóknak azt a feltevését, hogy Gutenberg 42 soros Bibliájának Magyarországra is el kellett jutnia.