Nagycsütörtök délelőtt krizmaszentelési misét tartanak a püspöki székesegyházakban. A püspök együtt misézik az egyházmegye papjaival, akik megújítják a szenteléskor tett ígéreteiket. A szentmise alatt kerül sor a keresztelendők és a betegek olajának, valamint a – keresztség, bérmálás, egyházi rend kiszolgáltatásakor, illetve templomszenteléskor használatos – krizma megszentelésére. Este minden templomban szentmisével emlékeznek az Utolsó Vacsorára, az Oltáriszentség és az egyházi rend alapítására.

Virágvasárnap a Katolikus Egyház Jézus Jeruzsálembe történő bevonulásáról emlékezik meg. Virágvasárnappal megkezdődik a Nagyhét, amely Jézus szenvedésén és kereszthalálán keresztül feltámadásának ünnepére, húsvétra vezet el minket.

Urunk születésének hírüladása, vagyis Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe kilenc hónappal van karácsony előtt. Ezzel is jelezve, hogy Jézus valódi emberként jelent meg, aki kilenc hónapon keresztül fejlődött Mária méhében, de az evangélium tanítja, hogy nem csak ember, hanem a Magasságbeli Isten Fia születik meg. Szűz Mária igenjével elindul a megváltás nagy műve.

Idén február 18-án veszi kezdetét a negyvennapos böjt, melynek során a keresztények húsvétra, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére készülnek. Hamvazószerdán és a rá következő vasárnapon a hívek homlokát az előző év virágvasárnapján szentelt barka elégetéséből származó hamuval hintik meg.

Az ünnepen arra emlékezünk, hogy Szűz Mária, negyven nappal Jézus születése után, bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban.

A szokásnak megfelelően a szülők, Mária és József áldozatként két gerlicét vagy galambfiókát ajánlottak fel, és az Úrnak szentelték az elsőszülött fiút. A mózesi törvény szerint előírt áldozat fölajánlásakor jelen volt Anna és Simeon is, aki a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust.