Advent harmadik vasárnapja az öröm vasárnapja. A Gaudete vasárnap a latin Örvendjetek (az Úrban) kezdetű, Pál apostol szavait idéző introitusról (bevezetőről) kapta a nevét.

„Örüljetek az Úrban mindig! Újra mondom: Örüljetek! Ismerje meg mindenki a ti szelídségeteket! Az Úr közel van! Ne legyetek semmiben sem aggodalmaskodók, hanem minden helyzetben hálaadással végzett imádságban és könyörgésben terjesszétek a kéréseiteket Isten elé!” (Fil 4,4–6)

Mária fogantatásától kezdve mentes volt az áteredő bűntől. E hittételt ünnepeljük december 8-án.

A keleti egyházban Anna foganása az ünnep neve, amelyet az első írásos emlékek szerint a 8. században még december 9-én ültek. A nyugati egyházban a 9. században tűnt fel az ünnep Nápolyban és Szicíliában, de a 10. század elején már Angliában is megtartották. Magyarországon III. Béla király honosította meg a 12. század második felében.

Advent második vasárnapja a keresztény kultúrkörben a remény üzenetét hordozza, a második gyertya meggyújtása nálunk római katolikusoknál a liturgia szerinti miseruhával megegyezően lila színű.

Advent első vasárnapján megkezdődik a négy hetes karácsonyt megelőző felkészülési időszak Krisztus születésére. A hagyomány szerint ma kell meggyújtani az első lila gyertyát az adventi koszorún. Ez az új egyházi év kezdete is.

"Krisztus a mindenség királya" főünnepet az egyházi év utolsó vasárnapján, idén november 23-án ünnepeljük, az advent első vasárnapja előtti héten.
Ezen a napon ünnepeljük Krisztus örök főpapságát és a mindenség feletti királyságát.

Az ünnep lényege: Krisztus uralkodik az emberiség értelmén, akaratán és szívén, szemben a bűnnel és a világ tévedéseivel.