Június 27-én Veres András megyéspüspök beiktatta a győri székes- és a soproni társaskáptalan új tagjait a Nagyboldogasszony-székesegyházban. A szertartást megtisztelte jelenlétével Marton Zsolt váci megyéspüspök, Pápai Lajos nyugalmazott győri püspök és Németh László győri nagyprépost, általános püspöki helynök.

Kanonoki esküt tett a győri székeskáptalan kötelékében Reisner Ferenc, a Brenner János Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet rektora, Lőrincz Béla vitnyédi plébániai kormányzó, Németh Attila sopron-kertvárosi plébánai kormányzó, valamint Böcskei Győző, a győri Nagyboldogasszony-székesegyház plébánosa. Németh Antal kópházi plébániai kormányzó pedig a soproni társaskáptalanhoz csatlakozott.

Veres András megyéspüspök a szertartáson mondott elmélkedésében kifejtette: a Győri Egyházmegyében már az alapításkor, Szent István korában létrejött az a testület, amelynek feladata volt a püspök segítése az egyházmegye szervezésében, a különböző intézmények létrehozásában, működtetésében. A II. vatikáni zsinat után az egyházmegyei tanácsosok testületének tagjai lettek a püspökök közvetlen segítői, de megmaradt a lehetőség a káptalani hagyomány megőrzésére. Veres András püspök paptestvéreivel úgy határozott, hogy ezt a hagyományt fontos továbbvinni. A megtisztelő kanonoki címet olyan lelkipásztorok nyerhetik el, akik szolgálatukkal bizonyították, hogy az Egyházhoz, Krisztushoz, az egyházmegyéhez és a püspökhöz hűségesen igyekeznek és tudnak dolgozni. „Azért imádkozom ebben a szertartásban és a szabadtéri ünnepi szentmisében is, hogy Egyházmegyénk általatok is erősödjön és veletek sok-sok paptestvérünk kapjon igaz példaképet, kapjon megerősítést szolgálata jó végzésében. Isten tegye teljessé azt a jót, amit megkezdett bennetek!” – buzdította a főpásztor a székeskáptalan és társaskáptalan korábban és újonnan beiktatott tagjait.

A kanonoki beiktatást követően a Győri Egyházmegye, valamint a helyi társadalmi és közélet képviselői elhelyezték a megemlékezés koszorúit a lovagkirály káptalandombi szobránál. A koszorúzás után következett az ünnepi szabadtéri szentmise, amelynek főcelebránsa Marton Zsolt váci megyéspüspök volt, vele koncelebrált Veres András győri megyéspüspök és Pápai Lajos nyugalmazott győri püspök a jelen lévő paptestvérekkel.

Marton Zsolt püspök atya prédikációját az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük:

Kedves Püspök Atyák, kedves Paptestvérek, Krisztusban kedves Testvéreim!

Szent II. János Pál pápáról még életében megjelent egy kedves kis könyv, amely a pápa mindennapi arcát mutatja be. A mű címe: Mi a titka? Kimondatlanul is arra keresi a választ: mitől válik valaki szentté? Amikor egy szent életét vizsgáljuk, életművét szemléljük, hasonló kérdés fogalmazódhat meg bennünk. Miért volt olyan nagy hatással kortársaira, és miért hat még ma is?

A középkor legnépszerűbb magyar szentje László. Miért? A magyar nép áhítatos, távolságtartó tisztelettel tekintett Szent Istvánra, de az a krisztusi ideál, amit ő állított, még nagyon új és magas követelményeket támasztó a nép számára. Szent Imrét csodálta, de az ő szűzi életállapota és életáldozata mintha csak külön erre elhívottaknak szólna. Azonban Lászlót mindenestül magáénak érezte a magyar nép. Ő lett a szent magyar király ideálja. A középkori templomokban az ő képével találkozunk legtöbbször. Egy vatikáni kódexben 28 képet találunk legendáiból.

„A nemzet akkor válik kereszténnyé, amikor eszményeit keresztelik meg” – írja Prohászka Ottokár püspök Szent László király méltatása kapcsán. Azt mondja a tudós főpap eleinkről, hogy László föllépéséig a magyarok meg voltak ugyan keresztelve, de a nép még nem.

Lászlóban „virágzott ki jellemző típussá a magyar kereszténység; benne forrt össze a keresztény szentség a nemzeti szellemmel. Addig a kereszténység idegen földbe ültetett fa volt: öntözte azt István könnyeivel, a hithirdetők keresztvízzel, a vértanúk vérükkel, meg is fogamzott, de még nem gyökeresedett meg úgy, hogy magába tudta volna szívni a föld sajátos elemeit” – írja Prohászka.

Azt mondja a fehérvári püspök: „A nép hajlamait, harci hagyományait, bátorságát, vitézségét lépteti be az eddig inkább csak tűrő, szenvedő, csöndes megadású kereszténységbe, s ezzel vezeti be az Egyházat a magyar népéletbe.” Valóban, László személyében a pogány múltat idéző magyar dalia (honfitársainak eszményképe), és a szent szintézist alkot.

Érdemes felidéznünk az életét. A Szent István király ellen lázadó Vazul egyik fiának, a száműzetésben élő Béla hercegnek és Richeza lengyel királylánynak a házasságából született, 1046 táján. A mintaszerű katonai és lovagi nevelést, valamint országkormányzói elveit apjától kapta. A mélyen vallásos, katolikus hitre anyja vezette rá. 1077-ben lett magyar király, és a Szent István-i művet folytatva, az országot megszilárdította a keresztény hitben. Nagyváradon és Zágrábban püspökséget alapított, számos monostort létesített. Az ő kezdeményezésének köszönhetőek az első magyar szentek, István király, Imre herceg és Gellért püspök 1083-as szentté avatása. 1092-ben Szabolcsban zsinatot tartott, amely nagyban rendezte a papság és a nép vallási és erkölcsi életét. Az országra támadó kunokat és besenyőket legyőzte, egy részüket megszelídítette és letelepítette. 1095. július 29-én Nyitra mellett halt meg. Már életében szentnek tekintik és számos legenda lengi körül. Nagyváradi temetkezési helye igen hamar zarándokhellyé válik, csodák történnek sírjánál. Ugyanott halála után alig száz évvel, 1192. június 27-én szentté avatják.

Mi az az ideál, amit Szent László testesít meg? A régi hagyomány három jelzőt is megőrzött róla: lengyel, bátor és kegyes. Az első lengyelországi születésére és kisgyermekkorára utal, melynek nagy részét ott töltötte. Hamar új jelzőt kap: bátor. Ez állandó jelzője lett, még az őt dicsőítő latin himnusz sem fordítja le ezt a szót. A harmadik attribútum a kegyes, ez elkötelezett keresztény hitére utal.

László a keresztény férfi ideálja. Az őt dicsőítő himnusz ezt írja róla: „válladtul fogva mindeneknél magasb”, és „csak szépséged császárságra méltó”. Kortársai szerint ő a haza atlétája (athleta patriae). A francia Saint-Gilles-monostor hazánkba jött szerzetese úgy nyilatkozik róla, hogy ő a legelegánsabb király (elegantissimus rex). Ő a vitéz, a harcos, a hős mintaképe. A középkori lovagi eszménykép tökéletes megtestesítője. Három alkalommal is hadba száll az ország védelmében. A történelmi tényeken túl a róla szóló elbeszélések is érzékeltetik alakját, amikor például a sebesült király a cserhalmi ütközetben elrabolt lányt ment ki egy kun vitéz kezéből. László a férfierő eszményképe, aki azonban a lovagi hősiességet megszentelte, keresztény erénnyé tette.

Egyes történészek szemére vetik kemény törvénykezését. Jó tudnunk, hogy nem korrekt a 21. századból nézve ítéletet alkotnunk egy középkori királyról. Szigorú törvényeinek oka az anarchia felé tartó közállapotok megfékezése és a törvényesség helyreállítása volt. Keresztény uralkodóként azt írja a montecassinói apátnak, hogy ő magát szegény, nyomorult bűnösnek tartja. Kéri, imádkozzon érte, mert nagyon nehéz olyan világi hivatásban élni, mint a királyság.

Szent László élete nemcsak erő, hanem odaadás is. Egész életét odaadja Egyházáért, hazájáért. Szilárdan áll VII. Gergely pápa mellett az Egyház szabadságáért vívott harcában. Önfeláldozó: a mogyoródi csatában ruhát cserél bátyjával, hadd higgye az ellenség, hogy ő a vezér, őt öljék meg inkább. László nagylelkű is: unokatestvére, a korábbi király, Salamon áskálódásait újból és újból megbocsátja neki, majd szabadon engedi a visegrádi várból.

Mit üzen nekünk ma Szent László király? Hogy maradjunk keresztények és magyarok! Isten ajándéka, hogy őseink megtértek. Merjünk büszkék lenni keresztény nemzeti értékeinkre, legfőképpen magyar szentjeinkre, Szent István királytól kezdve Batthyány-Strattmann László orvoson át a győri Apor Vilmos vértanú püspökig és Salkaházi Sára vértanú szociális testvérig.

Továbbá alázattal, de bátran merjük elismerni, hogy a magyar ember éppen olyan tehetséges, mint más nemzetek gyermeke. Tudjuk-e, hogy a budapesti földalatti Európa második metróvonala volt, megelőzve Párizst? Százhúsz éve a Budapesti Műszaki Egyetem az erősáramú elektronika világközpontja volt. 2001-ben a lerombolt Világkereskedelmi Központ tönkrement számítógépeit egy magyar cég tudta helyreállítani. A koronavírus elleni oltóanyag kutatásában is élen járunk.

Úgy legyünk keresztények, hogy a mi eszményeinket, céljainkat, terveinket, álmainkat, de a gondolatainkat, szavainkat és mindennapi cselekedeteinket is járja át a krisztusi hit. Így leszünk képesek elődeinkhez méltó keresztény magyarok lenni és maradni.

Ezen kívül Szent Lászlónak ma is élő, speciális üzenete: szükség van hitvalló magyar férfiakra. Ma is kellenek hősök és szentek a rendkívüli helyzetekben és a hétköznapokban is (családapák, papok, szerzetesek, politikusok, üzletemberek, gazdák stb.), akik az evangéliumi értékek alapján gondolkodnak, beszélnek és cselekszenek. A lélektan kutatói szerint a kisgyermek számára a családban a férfi a rend és a törvény képviselője. Ma is kellenek ilyen férfiak. A jó törvény biztonságot ad, mint a védőkorlát a tetőteraszon, vagy a lánc, amibe kapaszkodni lehet a hegyi túrán. Kellenek imádkozó férfiak is! Szent László azt mondja nekünk: kereszténynek lenni férfi dolog is. A férfi útja nem mindig könnyű, de férfiként kereszténynek lenni ma is szent kaland. Ki a férfi? Sík Sándor Szent Lászlóról szóló egykori rádióbeszédében ezt mondja: „…nemcsak az az erős, aki vállal magasabb mindenkinél, hanem az is, aki lélekben magasabb, szilárdabb másoknál… Az erő: lélek, az erő: akarat. Az erő odaadás. Ez a szentlászlói férfiúság” (Sík Sándor: Szent magyarság, SZIT 1936).

Szent László nemcsak a férfiakhoz szól, hanem mindnyájunkhoz odaadó, szolgáló életével. Az élet értelme a másokért való élet: Egyházért, hazáért, családért. Erre hív bennünket, mindnyájunkat!

Győr pártfogója, de Váchoz is köze van a róla szóló legenda szerint. Az első székesegyház építésének helyét egy szarvas mutatta meg neki és Géza bátyjának. Ezt a jelet egyértelműen László ismerte föl és közölte testvérével. Kérjük Szent László királyt, hogy segítsen nekünk, hogy helyünket mindig megtaláljuk korunk kihívásaiban, és megtalált helyünkön mindig hitvalló, hűséges és boldog keresztény magyarok tudjunk lenni. Ámen.

***

A szentmise után Veres András megyéspüspök fogadalmi körmenetet vezetett a Szent László-hermával Győr belvárosában. Az ünnepen zenei szolgálatot végzett Ruppert István orgonaművész, székesegyházi karnagy, a győr-újvárosi Urunk színeváltozása templom szkólája Horváth Csaba papnövendék vezényletével, valamint a Győri Filharmonikus Zenekar Fúvösötöse Németh Tamás irányításával.

A győri televíziós összeállítás alább tekinthető meg:

Győri Egyházmegye Sajtóiroda

Fotó: Ács Tamás; Krizsán Csaba/MTI

Váci Egyházmegye