CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Idén szeptember 19. és 21. között Vácon rendezik meg a Katolikus Társadalmi Napokat (KATTÁRS), amelynek házigazdája a Váci Egyházmegye. Bozóky Anitát, a váci KATTÁRS felelősét, valamint Bánlaki Zsanettet, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Caritas in Veritate Bizottságnak irodavezetőjét, a rendezvény központi koordinátorát kérdeztük a programokról, az esemény szellemiségéről. A Magyar Kurír interjúját olvashatják.Bánlaki Zsanett: A programok kiválasztását a 2013-ban elindult KATTÁRS eredeti szellemisége alapozza meg, amelynek sarokköve az Egyház társadalmi tanítása, ezt pedig a küldetéséből eredően a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Caritas in Veritate Bizottsága képviseli. A bizottság a rendezvényt szervező egyházmegyét többek közt a kommunikációs stratégiában segíti; mi kezeljük a KATTÁRS honlapját is.
Hogyan fogalmazná meg a KATTÁRS identitását, miként összegezné az Egyház társadalmi tanítását?
B. Zs.: Induljunk ki a mindennapi tapasztalatból! Úton-útfélen megéljük a társadalmunk megosztottságát, nehéz eligazodni a sokféle információ, üzenet között; az internet – ha nem használjuk okosan – sok veszélyt rejt magában. Mindezek a tényezők bizonytalanságot keltenek az emberekben. Az instant kapcsolatok, a koronavírus-járvány jelentős mértékben hozzájárultak az elmagányosodáshoz, különösen a fiatalok körében. A társadalmi igazságtalanság, az önzés, a hatalommal való visszaélés szintén a reménytelenséget növeli, a klímaváltozás pedig szorongást okozhat, főként szintén a fiatalokban. Meggyőződésem, hogy ha az Egyház szociális tanítása szerint élnénk, akkor mindez nem következett volna be. Az Egyház küldetése azonban, hogy ezen körülmények között is a remény jele legyen.
Most, a szentévben végig kell gondolnunk, hogy a remény zarándokaiként miként tudjuk a leghatékonyabban kommunikálni és megélni az Egyház társadalmi tanítását, amely a szeretet kultúrájának építésére irányul. Céljai közé tartozik az élet és a család védelme, a házasság szentségének megóvása, az igazságos gazdaság megteremtése, a közjó előmozdítása, a teremtésvédelem. Ha Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma ma íródott volna, bizonyára a fejezetei közé került volna a digitális kultúra és mesterséges intelligencia kérdésköre is. A KATTÁRS-on mindezek a témák megjelennek, elsősorban a teremtés- és az életvédelem kerül a fókuszba. Vácon a sátras kitelepülés révén az érdeklődők találkozhatnak azokkal a szervezetekkel is, amelyek elhivatottan közvetítik ezt a társadalmi tanítást.
Térjünk is rá a konkrét rendezvényekre! Összeállt a teljes program?
Bozóky Anita: Igen, minden programunkat rögzítettük, a honlapokon (vacikattars.hu; kattars.hu) már minden részletről lehet tájékozódni. Miután összeálltak a programelemek, elkezdődött a kommunikáció.
Mekkora szervezőcsapattal dolgoznak?
B. A.: Nyolc-kilenc fős a központi szervezőteam, amely alapvetően egyházmegyei kollégákból áll, akik a szervezés egy-egy önálló területéért felelnek, azonban van önkéntes munkatárs is, aki kívülről csatlakozott a csapathoz.
B. Zs.: Mi pedig az MKPK Caritas in Veritate Bizottsága részéről büszkék vagyunk arra, hogy egy barátunk, aki elvégezte a Laudato si’ animátorképzést, külsősként részt vesz a váci rendezvény szervezésében.
Kikhez szólnak a váci KATTÁRS rendezvényei?
B. A.: Kezdettől kézenfekvő volt, hogy elsősorban a családokat szólítjuk meg, hiszen Marton Zsolt püspök atya az MKPK családreferense is. De szeretnénk megszólítani a váci lakosokat is, hogy a KATTÁRS integrálódhasson a város életébe. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartjuk a Váci Egyházmegye közösségeinek megszólítását, és mivel Vác nagyon közel fekszik Budapesthez, ezért arra gondoltunk, hogy a fővárosiakat is „megcélozzuk”, remek kirándulásra hívva őket városunkba. Mindezeket a szegmenseket programelemenként is átgondoltuk.
Vác városa és egyházi helyszínei számos lehetőséget rejtenek magukban…
B. A.: Ez így igaz, Vác barokk gyöngyszem, különleges és szép egyházi helyszínekkel, amiket mind bevontunk a programokba. Kezdeném a felújított Nagyboldogasszony-székesegyházzal, amely három év után tavaly ősszel újra megnyitotta kapuit. A napokban adtuk át a templom toronykilátóját, ahonnan rendkívüli panoráma tárul elénk. A templom előtti Konstantin tér adja magát, hogy az egyházmegye központjaként élettel töltsük meg a fesztivál idején. A téren felállított sátrakban többek közt bemutatkoznak majd az egyházmegye közösségei, s itt kap helyet a fesztivál nagyszínpada is.
Kinyitjuk a püspöki palota kertjének nagy kapuját, amely összeköttetésben áll a Konstantin térrel. A kert védett zöldterület, mely a Dunáig fut le. Számos kézműves és gyerekprogramot álmodtunk ide.
A PüspökVác Rendezvényközpontot két éve adtuk át, Beer Miklós terme a KATTÁRS előadásait fogadja. A már említett egészségprogramok a Migazzi Vendégház udvarára települnek; workshopok, előadások lesznek a Váci Egyházmegyei Könyvtárban, valamint a Váci Piarista Gimnáziumban is.
Melyek a váci KATTÁRS fő témái?
B. A.: Három hívószót határoztunk meg: inspiráció, innováció és remény. Más csoportosításban beszélhetünk művészeti eseményekről, gyerekprogramokról, kézművesek bemutatkozásáról, előadásokról, kiegészítő és egészségprogramokról. Mindegyik program valamilyen formában kapcsolódik a hívószavakhoz. Hangsúlyosan foglalkozunk a fesztiválon társadalmi kérdésekkel, alapul véve Ferenc pápa Laudato si’ enciklikáját.
A társadalmi változások mentén újszerű módon kell hozzáállnunk a megjelenő folyamatokhoz, többek közt a mesterséges intelligencia térhódításának jelenségéhez. Az innováció témájában teremtésvédelmi, életvédelmi jó gyakorlatokat is megismerhetnek az érdeklődők. Az egyik nagy programelem az első napon a teremtésvédelmi szakmai konferencia lesz.
Az innováció hívószó mentén kiemelném még Sipka Bence szakpszichológus LifeTech coach előadását és workshopját, amely fiataloknak szól a lelki egyensúly megtalálásáról a digitális világban. Az inspiráció témakörében a szépségre és az ihletre fókuszálunk. A váci KATTÁRS-on számos keresztény szellemiségű együttes lép fel, akik az inspiráció útját járva alkotnak, többek közt említeném a versekből építkező Misztrál zenekar, a Komp kollektíva vagy a Katáng zenekar előadásait.
A remény hívószavát két produkció reprezentálja a legjobban: Visky András Kitelepítés című életregényének felolvasószínházi változata, illetve a Szent Efrém férfikar előadása – mindkettő a szakralitás erejéről is szól. Előadásukban a férfikart vezető Bubnó Tamás szerzeménye, A remény oratóriuma is felcsendül. Gájer László a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora a szemlélődő imáról beszél majd; a Pueri Cantores kóruskoncert keretében pedig az ország hat iskolájából verbuválódott kétszáz gyerek énekli majd a reményteli békeimát.
A sok értékes program közül még felhívnám a figyelmet a PüspökVác Rendezvényközpontban Pál Ferenc atya előadására; de érdekes lesz a bibliai növényekről szóló előadás, valamint a találkozás Kovács Afréddal, a 2024-es ország tortája készítőjével is. A turisztikai programok közül kiemelném a székesegyház mennyezeti Maulbertsch-freskójának padlótükör segítségével történő bemutatását.
Mi az üzenete a KATTÁRS újszövetségi mottójának: „Vizsgáljatok meg mindent, a jót tartsátok meg!”?
B. Zs.: Etikai szempontból nézünk rá napjaink folyamataira. Az internetet nem lehet negligálni, ahogy a mesterséges intelligenciát sem. A jövőt ugyan nem látjuk előre, de mindenre vonatkozik a bibliai tanítás. Nem mindegy, hogyan használjuk az eszközöket, amelyek jóra és rosszra is alkalmasak lehetnek.
B. A.: A kérdésre válaszolva visszatérek a programok összeállításának gondolatiságához: a jó választásához tartozik a természetesség és a közelség lehetősége is, ami a keresztény reménységben is megfogalmazódik. Itt emelném ki azt a programelemet, amelyben Zsolt püspök atyával közvetlen beszélgethetnek majd a gyerekek. Sok hozzánk érkező fiatalt érdekel, hogyan telnek egy főpásztor hétköznapjai, ezért terveztünk a palotakertbe egy „püspökatya-faggató” beszélgetést is. Több rendezvényünk kapcsolódik Vác 950. évfordulójához. Interaktív eseményekkel készül a Váci Múzeum, és az Egyházmegyei Gyűjteményünk is, utóbbi például a „Focizz a szentekkel!” című múzeumpedagógiai foglalkozással, a fiatalabb korosztályt megcélozva. A test és lélek egységét szeretnénk hangsúlyozni a jótékonysági futással, amelyet a Mária-út szervezőivel közösen rendezzük meg, összekötve a Duna-partot a váci Hétkápolna-kegyhellyel.
B. Zs.: Visszatérve a főpásztorral való közvetlen beszélgetésre, a helyszínbejáráson azt láttuk, hogy a tervezett esemény igazán idilli körülmények közt lesz megtartva: a gyönyörűen felújított püspökkertben felállított kis színpad egy domb aljában helyezkedik el, a fűben ülnek majd a gyerekek, kérdezik a püspököt, s körülöttük pedig zajlik a családfesztivál a népi játékokkal, állatsimogatással.
B. A.: A gyerekprogramok részeként a legkisebbek számára szerveződik ringató foglalkozás, mesemondás, arcfestés, ugrálóvár, zsonglőrködés, állatsimogató is. Miközben a résztvevőket a ’Meghallgatlak-sátor’ is várja. S aki közben csendre, hitbéli elmélyülésre vágyik, azok számára a PüspökVácban Rendezvényközpontban megnyitott Jó Pásztor-kápolnában lehetőség nyílik éjszakai szentségimádásra is.
B. Zs.: A teremtésvédelmi tematikát erősíti, hogy Áder János elfogadta a rendezvény fővédnökségét, és személyesen is ott lesz a KATTÁRS-on. Közismert a volt köztársasági elnök elkötelezettsége a teremtésvédelem ügye iránt. Idén tízéves a Laudato si’ enciklika, amelyben Ferenc pápa felhívta a figyelmet a klímaváltozás krízisére, okaira, következményeire, és napjaink társadalma számára is fontos üzenetet hordoz, visszavezet az Egyház társadalmi tanításának gyökereihez. Idézem a dokumentumot: „A teremtésvédelem arra tanít minket, hogy mindig lehetséges azon képességünk fejlesztése, hogy kilépjünk önmagunkból a másik felé.” A túlfogyasztással szemben az egyszerűség, a mértékletesség, az önzetlenség a keresztény válasz. Elmondhatom, hogy a KATTÁRS programjai – most Vácon különösképpen is – mindezek gyakorlati megjelenítései. Azt látom, hogy a fiatalokat nagyon fontos támogatnunk ezen értékek szellemében, ugyanis él bennük a jó célok iránti elköteleződés, tettrekészek, tudnak lelkesedni, ugyanakkor a közösségi nyomás és a divat nagy kihívás elé állítja őket.
Meggyőződésem, hogy a világ jövője a kis közösségek újraélesztésén múlik, erre oda kell figyelnünk, s minden igyekezetünkkel azon kell lennünk, hogy keresztény közösségeinket is az őszinte és cselekvő szeretet, valamint a közös tehervállalás jellemezze. Ez utóbbi fényében örömmel vehetünk majd részt Vácon a keresztény kézműves vásáron, hiszen fontos, hogy támogassuk a helyi alkotókat.
Mindez szintén a KATTÁRS része…
B. Zs.: Igen, úgy látom, hogy a KATTÁRS egy nagy lehetőség. Vácon a családfesztivál-jelleg dominál majd, amely hagyományteremtő lehet az egyházmegye életében. A KATTÁRS nem egy felülről diktált „feladat”. Akkor lesz gyümölcsöző, ha az egyházmegye a külső és belső evangelizáció eszközeként tekint rá, és saját lehetőségeik és céljaik erősítése alapján alakítják, ahogy ez Vácon is történik
B. A.: Szeretnénk szélesre tárni jelképesen és fizikailag is az Egyház kapuit. Assisi Szent Ferenc nyomán elmondhatjuk, ha ámulat és csodálkozás nélkül közelítünk a természethez és a környezetünkhöz, ha a világgal kapcsolatban nem beszélünk a testvériség és a szépség nyelvén, akkor csupán az erőforrások fogyasztóiként és puszta kizsákmányolóként fogunk viselkedni. Mi Vácott ősszel az ámulat, a csodálat és a testvéri együttlét lehetőségét szeretnénk megteremteni egy vidám és tartalmas fesztivál keretein belül.
Körössy László/Magyar Kurír
Fotó: Merényi Zita
Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2025. június 29-i számában jelent meg.
Az 1526-os mohácsi csata ötszázadik évfordulója alkalmat ad arra, hogy mérlegeljük a magyar államiság történetének egyik legjelentősebb fordulópontját. A fél évezredes távlat segítségével ma már nemcsak a veszteséget, hanem az akkori események modern Magyarországra gyakorolt hatásait is tisztábban láthatjuk.
A Valentin-nap hetét minden évben a házasság ünnepének szentelik. A kezdeményezés Angliából indult, mára 4 kontinens 21 országába jutott el. Hazánkban 2008 óta rendezik meg a keresztény egyházak és civil szervezetek széles körű összefogásával, számtalan nagyváros, település, közösség részvételével. A Házasság Hete alkalmából a veresegyházi Szentlélek-templomban szentmisével kezdődött az egyházmegyei programsorozat, amelyet Marton Zsolt megyéspüspök, a MKPK Családügyi Bizottságának elnöke mutatott be.
A betegség egy olyan állapot, ami a testi-lelki törékenységünkkel szembesít bennünket és olykor még a hitünket is próbára teszi. Bálint Brigitta székelyföldi nagycsaládból hozta magával emberszeretetét, hitét, hivatását, és tizennégy éve a segítő szolgálat egyik legnehezebb feladatát végzi minden nap, amikor kórházi ágyak mellett vigasztalja a betegeket, erősíti a lelküket a Kistarcsai Flór Ferenc Kórházban. A Betegek világnapja apropóján lelkigondozásról, gyógyulásról, Isten közelségéről szól a Lélekjelenlét podcast újabb adása.
Öt ország egyházzenei vezetői tartottak konferenciát –Kassán. A szűk körű, magas szakmai szintű megbeszélésen tizenöten voltak jelen, köztük öt püspök. A részt vevő nemzetek legfőbb zenei képviselői egymás segítő támogatásáról és rendszeres együttműködésről állapodtak meg. A házigazda Bernard Bober kassai érsek hangsúlyozta a musica sacra sok évszázados jelentőségét és evangelizációs eredményeit. A Magyar Kurír oldalán megjelent írást adjuk közre.2026. február 15. vasárnap
Georgina és Kolos
Az apostolok kiválasztása után Jézus kiválasztott más hetvenkét tanítványt, és elküldte őket kettesével maga előtt minden városba és helységbe, ahová menni szándékozott. Így szólt hozzájuk: „Az...
Összes program »