CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.Nagyböjt 2. vasárnapjának evangéliuma, Urunk színeváltozásának története (Mt 17,1–9) feszültséggel teli hátteret ad a strukturális bűneinkről szóló elmélkedésnek. Felmegyünk Jézussal együtt a Tábor-hegyre. Ott a tanítványok megpillantják a Krisztus testéből és ruhájából áradó fényt. Péter apostol reakciója nagyon emberi és mindannyiunknak ismerős: „Uram, jó nekünk itt lennünk! Ha akarod, csinálok itt három sátrat...” (Mt 17,4). Péter biztonságban akar maradni a fényben, elszigetelve magát a lent hagyott élet nehézségeitől. Ez a „három sátor” a mi kényelmes életünk buborékát jelképezi. Szeretnénk a „hegyen” maradni, élvezni a technológia és a fogyasztás előnyeit, miközben lent a világ problémákkal küzd. A Laudate Deum (LD 2.) éppen erre figyelmeztet: nem maradhatunk a sátrainkban, miközben a klímaválság és az üvegházgázok növekedése azt jelzi, hogy a mi sátrainkat a lent élők, a szegények és a jövő generációi kárára építettük fel.
Strukturális bűnről akkor beszélünk, amikor olyan gazdasági és társadalmi rendszerekben élünk, amelyek szinte kényszerítenek a pazarlásra és a környezetkárosításra. Ha csak olyan ételt tudok venni, ami műanyagba van csomagolva, vagy ha a gazdaság a végtelen növekedésre épül egy véges bolygón, akkor egy bűnös struktúra része vagyok. Különösen akkor, ha meg sem próbálok tenni ezek ellen, mert hát „ … mit számít az a kevés, amit én fogyasztok”. A Laudato si’ szerint ez a „selejtezés kultúrájában” (LS 22) csúcsosodik ki: eldobjuk a tárgyakat, de végül „eldobjuk” a feleslegessé vált embereket és magát a természetet is.
A Nagyböjt a szembesülés ideje: felismerjük, hogy kényelmünk ára gyakran a legszegényebbek szenvedése (LS 49). A klímaváltozás nem „természeti csapás”, hanem döntések sorozata. Amikor a profitot az élet elé helyezzük, vagy amikor a „technokrata paradigma” nevében azt hisszük, bármit megtehetünk a Földdel, azzal a Teremtő akarata ellen vétünk. A bűnbánatunk akkor hiteles, ha fáj nekünk a Föld pusztulása is.
*
Gyakorlat a „hegyről való lejövetelhez”
Jézus levezeti a tanítványokat a hegyről, az emberek közé. A mi nagyböjti feladatunk is ez: kilépni a kényelmi buborékunkból.
Gondold végig, mi az a „sátor” (kényelmi szolgáltatás, fogyasztói szokás), amibe beleburkolózol, hogy ne kelljen látnod a világ ökológiai állapotát. Mi az a luxus az életedben, ami másoknak alapvető hiányt vagy környezeti pusztítást okoz?
Ezen a héten minden nap tudatosan mondj nemet egy olyan kényelmi megoldásra, ami a selejtezés kultúráját táplálja (pl. egyszer használatos pohár, felesleges nejlonzacskó, indokolatlan autóhasználat rövid távon). Vedd észre, milyen nehéz kilépni a megszokottból, és kérd Isten segítségét a változtatáshoz!
„Uram, adj bátorságot kijönni a sátramból, és meglátni a te arcodat a sebzett természetben!”
A fotót Bánfalvi Tivadar készítette az Országos Kék Túra ösvény egyik szakaszán
Forrás: Teremtésvédelem
Az idei váci egyházmegyei turisztikai szezon nyitó eseménye volt a váci Nagyboldogasszony-székesegyház toronykilátójában létrejött „Az ég Veled!” című állandó kiállítás megnyitó ünnepsége. A kiállítás a kupola építészeti struktúráját, festészeti bravúrját és a freskókon ábrázolt alakokhoz kapcsolódó érdekességeket dolgozza fel különböző módokon, egyben elhelyezve a váci kupolát a világ jelentős kupolái között.
A Váci Egyházmegyei Családközpont pályázatot hirdet alsó, felső tagozatos és középiskolás diákok számára „Híd a generációk között” címmel. A pályázat célja, hogy a fiatalok műveiken keresztül bemutassák, hogyan látják a generációk közötti kapcsolatot, az idősek és fiatalok közötti kötelékeket, tanulságokat, közös élményeket vagy a múlt és a jelen találkozását.
Az alkoholizmus kialakulása általában egy hosszú, 10-15 éves folyamat eredménye. Hátterében mindig a „nem vagyok szerethető” érzés vagy valamilyen lelki trauma áll, amit az érintettek az alkohollal próbálnak meg ellensúlyozni. Gondolkodásmódjuk megváltozik, azt hiszik, megoldható, kézben tartható, irányítható problémával állnak szemben. Előbb vagy utóbb azonban mindenki életében elérkezik a mélypont, amikor már nincs tovább. A Katolikus Szeretetszolgálat Alkoholistamentő Szolgálata 40 éve foglalkozik alkoholbetegekkel és hozzátartozóikkal, lelki támogatást nyújt az alkohol rabságából történő szabaduláshoz. Sikerük kulcsa, hogy szeretik, elfogadják, befogadják, megértik, támogatják egymást. Fazekas György atyával, a Katolikus Szeretetszolgálat Alkoholistamentő Szolgálatának lelkivezetőjével, aki maga is érintettből lett pap és segítő, Király Eszter beszélgetett.
Március első szombatján, 7-én a nagyböjti bűnbánati időszakban ismét térdepelve imádkozó férfiak töltötték meg a márianosztrai Magyarok Nagyasszonya-bazilika előtti teret. Először rendezték meg a kegyhelyen a Szent József-zarándoklatot: Fábry Kornél esztergom-budapesti segédpüspökkel együtt kérték a Szűzanya oltalmát, majd a kálvárián haladtak végig, és szentmisével ért véget az imaalkalom. A Magyar Kuríron megjelent írást olvashatják.2026. március 16. hétfő
Henrietta
Egy alkalommal Jézus Szamariából Galileába ment. Jóllehet maga mondta, hogy a prófétának nincs becsülete saját hazájában, mégis, midőn Galileába érkezett, az ottaniak szívesen fogadták. Látták ugyanis mindazt, amit...
Összes program »