» HÍREINK »
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, megkínzásának, halálának és temetésének napja. Ezen a napon nincs szentmise. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be véres áldozatát a kereszten.
Az igeliturgia középpontjában a székesegyházi Szent Cecília kórus által énekelt János-evangélium szerinti szenvedéstörténet állt, amely drámai módon idézte fel Krisztus szenvedését, az Isten irántunk való szeretetét.
Dr. Beer Miklós homíliájában a „megváltó halál”-ról beszélt, arról, hogy Jézus Krisztus személyében a minket szerető Isten halt meg a kereszten: „Hittel valljuk, hogy értünk halt meg, hogy nekünk reménységünk legyen, hogy legyen folytatása az életünknek a halálunk után az örökkévalóságban. Feláldozta magát, hogy megszabadítson minket a bűn rabságából”- mondta.
Jézus halálával adta meg mindnyájunknak a feltámadás reménységét. Ezt a hitet akarjuk ünnepelni a Húsvétban, ezt a reménységet akarjuk képviselni a világban és ezzel a reménységgel akarunk békét adni a világnak – hangsúlyozta a Főpásztor.
A szentbeszéd után az egyetemes könyörgést imádkozták a jelentős számban egybegyűlt hívek, majd hódolattal hajtottak térdet a kereszt előtt, amelyben a Golgota keresztjén függő Megváltót imádjuk, Aki értünk szenvedett.
Nagypénteken az Oltáriszentséget az oldalkápolnából hozzák a főoltárhoz és az Úr imáját követően járulhattak szentáldozáshoz a hívek. A szertartás csendes kivonulással és a szent sír megnyitásával ért véget.
Szöveg és kép: Bölönyi Gabriella
Váci Egyházmegye
2024. május 2. csütörtök
Zsigmond
Tanító körútján Jézus az ő városába, Názáretbe érkezett, és ott tanított a zsinagógában. Hallgatói csodálkoztak, és így beszéltek róla: „Honnan van ennek a bölcsessége és csodatevő ereje? Hát...