» HÍREINK »
Homíliájában a főpásztor bevezető gondolatait követve beszélt a keresztény hit lényegéről, amelyet Jézus Krisztus kereszthalála és feltámadása hozott el, Aki a reménytelenség félelmét eloszlatva adta meg az örök élet reménységét, Aki megmutatta az Úristen szándékát, azt hogy megossza velünk, emberekkel az Ő Atyai Házát. Ez a hitünk alapja, az örök élet reménye, amelyből elsőként az emberek közül az Istenszülő részesült.
A megyéspüspök a napi tudósításokban hírül adott, a világban történt tragédiákon keresztül beszélt a hit hétköznapokban való jelenlétéről és tette fel azt a kérdést: „Átjárja-e életünket a feltámadásba vetett hitünk; tükrözi-e életünk, hogy mi hiszünk az örök életben?”. Nagyboldogasszony ünnepe alkalmat ad arra, hogy életének példáját szem előtt tartva felnőtt hittel kezdjünk az Úristen felé tekinteni és kérni a Szentlélek megvilágosító kegyelmét, hogy megértsük életünk lényegét. „Ezer titok vesz minket körül, ha csak a csillagos égre tekintünk. Nem tudjuk megérteni, mégis minden tapasztalatunk valamiféle elővételezése az Atyai Háznak. Mi az, amit mi tudunk erről az egész teremtett világról? Csak sejtéseink vannak a Mennyországról, amiről hírt hoz Jézus a feltámadásával, vagy amikor az Atyai házról beszél. Egészen felfoghatatlan, amit készít nekünk az Úristen, de a szívünket készítenünk kell a találkozásra, és életünkön a hit kell, hogy tükröződjön”- hangsúlyozta Beer Miklós.
„Kérjük Jézus édesanyjának a segítségét, hogy el tudjunk igazodni a világ dolgaiban, kérjük, hogy imádkozzon velünk a Szentlélek Úristenhez, hogy felnőtt hittel legyünk jelen a földi életünkben úgy, hogy közben reménységet sugárzunk és embertárasainkat is az Atyai Ház felé segítjük”- zárta ünnepi szentbeszédét a főpásztor.
***
Nagyboldogasszony vagy Mária mennybevétele (latinul: Assumptio Beatae Mariae Virginis) a legnagyobb Mária-ünnepünk, ez a nap egyúttal Magyarország védőszentjének a napja. 431-ben az epheszoszi zsinat elfogadta Alexandriai Szent Cirill érvelését, és kihirdették, hogy Szűz Máriát megilleti az Istenszülő cím. Mária földi életének befejezése után testével-lelkével együtt fölvételt nyert a mennybe, föltámadt Fia dicsőségébe. A testével-lelkével együtt kifejezés a teljes üdvösséget hangsúlyozza. Krisztus testi valóságban támadt föl, és az örök életbe mindenki csak személyisége szerint juthat. Az ember test és lélek egysége, így a túlvilági üdvösséget nem hordozhatja csupán a „lélek”. A Nagyboldogasszony elnevezés magyar sajátosság: Szűz Mária Boldogasszony elnevezéséből ered, Horpácsi Illés nyelvész szerint „Nagyboldogasszony ünnepének titkában teljesedett ki az Istenanya nagysága: az ég és föld mennybe fölvett királynője lett.”
Szöveg és fotó: Bölönyi Gabriella
Váci Egyházmegye
2024. május 3. péntek
Irma és Tímea
Búcsúbeszédében Jézus így szólt tanítványaihoz: „Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem juthat el az Atyához, csak általam. Ha ismernétek engem, Atyámat is ismernétek. De mostantól fogva ismeritek őt,...