» HÍREINK »
Ferenc pápa képviseletében Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa hirdette ki Sándor István boldoggá avatását. Az eseményen Paskai László bíboros, Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius, a püspöki kar tagjai és a nagyszámú többi klerikus mellett részt vett Áder János köztársasági elnök, Kövér László házelnök, Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár, Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége, aki a szalézi szerzetesrend magyarországi letelepedésének 100. évfordulója alkalmából rendezett centenáriumi év védnöke. Ott voltak a szertartáson a mártír szerzetes rokonai, ismerősei és több száz szalézi a világ több országából is, továbbá Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke, Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Mádl Dalma, Mádl Ferenc köztársasági elnök özvegye, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, valamint Pokorni János, Pokorni Zoltán édesapja, aki Sándor István cellatársa volt.
Sándor István boldoggá avatásának egyházmegyei eljárása 2006-ban kezdődött és 2007-ben fejeződött be. Ez idő alatt sok tanút hallgattak meg. Ennek folytatásaként a szentszéki eljárás 2008-ban kezdődött meg, a bíborosok kollégiumának döntése idén január 15-én született meg. A pápa március 27-én fogadta Angelo Amatót, és engedélyezte 63 új boldog dekrétumának kihirdetését. Közöttük volt az is, amely elismerte Sándor István vértanúságát.
Erdő Péter bíboros, a szentmise főcelebránsa rámutatott: Sándor István élete árán is hűséges volt hivatásához. „Megrendülten állunk a koncepciós per áldozata előtt, akit hamis vádak alapján megkínoztak, halálra ítéltek és kivégeztek. Hozzátette: „gépies és elidegenedett világunkban ma is aktuális Sándor István üzenete. Egyéni és közösségi boldogulásunk útja Isten terve szerint a jól végzett munka, Sándor István személyében tehát a munkáját hittel és szeretettel végző ember példaképét tisztelhetjük. Sándor István tisztelete legyen alkalom mindnyájunk számára a kiengesztelődésre és a lelki megújulásra! Személye legyen világító példa a hivatás vállalására, a becsületes munkavégzésre és a hűséges kitartásra Krisztus és az emberek szeretetében!”
Sándor István szalézi hivatását még szülővárosában, Szolnokon kapta, és miután belépett a rendbe, nyomdász lett; majd az illegalitásban az újpeti Klarisszeum sekrestyése. A tiltás ellenére nagy lelkesedéssel foglalkozott a fiatal munkásokkal, olyannyira, hogy a mikor üldözni kezdték, nem élt a disszidálás lehetőségével sem. Az a rendszer, amely magát munkáshatalomnak hirdette, nem tűrte, hogy éppen a fiatal munkások között valaki keresztény nevelést folytasson. Ezért elfogták Isten szolgáját, és koncepciós perben kötél általi halálra ítélték és 1953. június 8-án kivégezték. A hatalom ezzel a perrel példát akart statuálni, hogy távol tartsa az egyházat a munkás fiataloktól – mondotta szentbeszédében Erdő Péter bíboros.
Angelo Amato bíboros megemlítette: a boldoggá avatási folyamathoz összegyűjtött tanúvallomások között olvasható, hogy Sándor István egyszer megmentett a haláltól egy súlyosan sérült fiút, aki a villamos kereke alá szorult. Egy másik alkalommal egy súlyosan beteg, tífuszos diák szüleinek ígérte meg, hogy vért ad, ha ezzel megmentheti a gyermek életét. Rámutatott: Boldog Sándor István rendíthetetlenül megmaradt hitében. Inkább választotta a halált, ahelyett, hogy külföldre menekült volna vagy megtagadta volna szalézi hivatását.
Don Pascual Chávez szalézi rendfőnök a szertartáson úgy fogalmazott: „nagy dolgokat művelt az Úr az ő egyházával, meghívva Sándor Istvánt az isteni gyermekség, a keresztség, az életszentség által mint fogadalmas szalézi szerzetest az egészen szélsőséges hűség vértanúságára. Tele vagyunk ma ezért örömmel”.
Hozzáfűzte: „nagy dolgokat művelt az Úr a magyar néppel, hogy a nehéz időkben Sándor István, egy fiatal élet tanújaként teljes életét az ifjúságnak szentelte a végső áldozathozatalig.”
Havasi József korábbi szalézi tartományfőnök kifejezésre juttatta: „nagy és emlékezetes nap ez számunkra, magyar szaléziak számára, de nagy és emlékezetes nap ez az egész magyar egyháznak is.” Hangsúlyozta: Boldog Sándor Istvánt nemcsak tisztelni, hanem követni kell. „Nekünk is – mint Boldog Sándor István tette – tanúságot kell tennünk Krisztus mellett, és szent elhatározással nekünk is hirdetni kell Krisztus evangéliumát”.
************
Október 20-án, vasárnap délelőtt 11 órakor kezdődött Szolnokon a dugig megtelt Belvárosi templomban a hálaadó szentmise a város szülöttéért, Boldog Sándor Istvánért. A szentmisét Beer Miklós váci megyéspüspök mutatta be, szentbeszédet don Pascual Chávez szalézi rendfőnök mondott. A szentmisén a vendéglátó Máthé György esperes-plébános mellett koncelebrált Adriano Bregolin rendfőnöki vikárius, Pierluigi Cameroni szalézi egyetemes posztulátor, Ábrahám Béla jelenlegi és Havasi József korábbi tartományfőnökök, valamint részt vett számos szalézi szerzetes és nővér is. A szertartást a M1 élőben közvetítette, a zenei szolgálatot a helyi Jubilate Kórus látta el. A boldoggá avatásról Ferenc pápa is megemlékezett a vasárnapi Úrangyala imádság után mondott beszédében.
Don Pascual Chávez homiliájában többek között ezt mondta: Sándor István legjellemzőbb vonása keresztény hitvallói próbatételének útján a kereszt titkának és a vértanúságnak nyilvánvaló és teljes elfogadása az evangélium és az Úr Jézus szeretetéért. Vágya, hogy erről élete árán is tanúságot tegyen, először akkor jelentkezett, amikor visszautasította, hogy elhagyja Magyarországot és a tanítványait. Hiszen amikor felkínálták neki a külföldre távozás lehetőségét, a maradás mellett döntött, hogy védelmezhesse a magyar ifjúság hitét és erkölcsi-vallási nevelését, noha jól tudta, mit kockáztat ezzel. Mindemellett pedig teljesen világos a vértanúhalál önkéntes elfogadása az Úrra való bizalomteljes ráhagyatkozásban, aminek jele a börtönbeli intenzív imaélet, középpontjában a rózsafüzérrel és a keresztúti ájtatossággal. Ma úgy tekintünk Sándor Istvánra, mint minden jóakaratú ember példaképére és közbenjárójára, miközben felidézzük és tudatosítjuk magunkban a vallásszabadság csodálatos szépségének és méltóságának nagyszerűségét, amit Sándor István vére kiontásával szerzett vissza magának és szeretett hazájának.
Végezetül don Chávez az alábbi imát mondotta el:
„Boldog István! Hálát adunk neked erődért és nagylelkű tanúságodért. Büszkék vagyunk rá, hogy az Egyháznak olyan fiai vannak, mint te. Add meg nekünk a kegyelmet, hogy megújult tűzzel éljük meg keresztségünket, és hogy örömmel és lelkesedéssel adjuk át magunkat küldetésünknek! Áldd meg szeretett hazádat és Isten Egyházát Magyarországon! Járj közben Társaságunkért és az egész Szalézi Családért!
Mosolyod és példád kísérje a mai fiatalokat útjukon! Amen.”
A szentmise után Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere egy utcatáblát ajándékozott a szalézi rendfőnöknek „Boldog Sándor István körút” felirattal, annak emlékére, hogy a város egyik körútját (amely korábban Ságvári Endre nevét viselte) a boldoggá avatás alkalmából a szalézi vértanúról nevezték el. A polgármester kifejezte háláját Máthé György esperes- plébánosnak, aki nagy erőfeszítéseket tett, hogy a város méltón vegyen részt boldoggá avatott szülötte tiszteletében. A templomban kiállították és megáldották azokat a festményeket, amelyeket a város művészei festettek Sándor Istvánról. A kiváló alkotásokból jut Szolnok minden templomába, hogy segítse a helybelieket a megemlékezésben.
M. B.
Fotók: MTI (Kovács Attila); szaleziak.hu (Lengyel Erzsébet, Lengyel Ákos); Verőcei Gábor
2024. május 4. szombat
Flórián és Mónika
Búcsúbeszédében Jézus így szólt övéihez: „Ha a világ gyűlöl titeket, tudjátok meg: engem előbb gyűlölt. Ha a világból volnátok, szeretne titeket a világ, mint övéit. De ti nem vagytok a világból, mert...