» HÍREINK »
Ez a képzési nap a 10 éves kórházlelkészi szolgálat életében a 8. alkalom. Az elmúlt év végéig jelentkezett, és az év első hónapjaiban felvételi beszélgetésen megfelelt önkéntesek vesznek részt ilyenkor „képzési napon”, amelyen bevezetést nyernek ennek a speciális szolgálatnak a mindennapos teendőibe.
A megyéspüspöki köszöntő és a napindító imádság után először a hatvani kórháznál szolgálatot teljesítő lelkigondozó, Brazda Judit mondta el azt, hogyan működik náluk a beteglátogató szolgálat. Minden beteglátogató önkéntesnek megvan a saját kórházi osztálya, ahol már családtagként fogadja őket a kórházi személyzet. Tudják, hogy melyik nap, hány órán keresztül számíthatnak az ő munkájukat is segítő, a magányos és gondokkal küzdő betegeket meglátogató, velük beszélgető szolgálattevőre. Előadásának címe „Mit kell csinálni egy önkéntesnek Hatvanban? Milyen az élet nálunk?” volt.
Tanúságtételek következtek: Dobos Gizella és Mucsi Terézia (akik a hatvani kórháznál önkénteskednek) mondták el, hogyan készülnek egy-egy napra. Imádsággal, a Szentírás olvasásával nyitogatják lelküket, hogy elég fogékonyak legyenek embertársaik szükségére, megértsék, sokszor szavak nélkül is, mi lakik a másik szívében, milyen fájdalom kiált meghallgatás után.
Székely Judit, a kistarcsai kórház onkológiai osztályának főnővére „Hol segítek? Mivel segíthetek? Mit ne tegyek?” - c. előadásában mutatta be az egészségügyi környezetet, ahová az önkéntesek érkeznek.
Faragó Artúr, a szolgálat vezetője első előadásában nemcsak a szolgálat történetét elevenítette fel, hanem felhívta a figyelmet, milyen tulajdonságokkal és motivációkkal kell rendelkezni, hogy eredményes lehessen a beteglátogatás. A fontos szakmai ismeretek mellett az elengedhetetlen szeretetet, jóságot és hitet, békességet emelte ki, amelyek, ha nincsenek ott a beteglátogató szívében, nem lesz érthető a tanúságtétel, nem fog célba érkezni a vigasztalás, bátorítás.
A kiscsoportos beszélgetés és az ebédszünet után a második előadásában már a szakmai ismeretek következtek. Szó volt arról, mik a szükséges keretek, lépések, hogy kialakulhasson a meglátogatottal a bizalmi kapcsolat. Sok minden: látvány, szagok, kórházi kellékek zavarhatják a beszélgetőket, ezzel meg kell küzdeni mindkét félnek. A kommunikáció alapvető szabályaival is megismerkedhettek a jelenlévők, testbeszéddel, nyitott-zárt mondatokkal, segítő műfajokkal. Természetesen a kommunikációt nehezítő körülmények, módszerek és mondatok is szóba kerültek.
A nap kiscsoportos beszélgetései segítették, hogy összeismerkedhessenek a régi és új önkéntesek. Vélemény-, tapasztalatcsere, a motivációk megosztása, örömök és nehézségek kibeszélése segítette az újak beilleszkedését, annak érzését, hogy befogadottnak érezhessék magukat a kórházlelkészi szolgálat önkénteseinek nagy csapatába, mely jelenleg 90 tagból áll.
Csordás Mirjam
irodavezető
Váci Egyházmegye Kórházlelkészi Szolgálata
http://korhazlelkesz.hu/
2024. április 28. vasárnap
Valéria
Abban az időben Jézus ezt mondta tanítványainak: Én vagyok az igazi szőlőtő, és Atyám a szőlőműves. Minden szőlővesszőt, amely nem hoz gyümölcsöt bennem, lemetsz rólam, azt pedig, amely gyümölcsöt hoz,...