Borjút-e? vagy szopós bárányt?
Süteményt, jó mézes-mázast?
Tömlőben bort vajh' hozott-e,
Hogy serleg ne maradjon száraz?
Halotti tornak másnapján
tudott-e kenyeret sütni?
Volt vajon liuszt a hombárban
Életnek torát megülni?
S vajon Lázár evett-é,
jóízűn mint egykor régen?
Vagy, fáradtan még a haláltól,
csak ült ott az asztalvégen?
S Mária? vajon megéledt?
Hozott narancsot, kosárkán?
Vagy úgy, mint a Templomban, most is
csak csüggött a Rabbóni ajkán?
S legvégül maga a Mester.
Barátai szűk körében
feledte vajon pár napra,
hogy hová is igyekszik éppen?
Hogy Istennek városában
várja őt Isten halála –
feledtette ezt vajon véle
Lázárnak feltámadása?
Vagy vajon csak megpihent kissé,
nagy útja végső részében?
És megfürdött még utoljára
övéi szeretetében?
Magyar Bertalan
(2016, Szent Márta ünnepének másnapján)