Szent Család vasárnapján, december 29-én mutatott be szentmiseáldozatot Marton Zsolt váci megyéspüspök a váci Szent Kereszt ferences templomban, aki beszédében Szűz Mária és Szent József szeretetkapcsolatát, engedelmességét és áldozatvállalását állította példának minden család számára. A szentmisén Tömördi Viktor OFM és Paszternák Tamás atya koncelebrált.

Szent Család vasárnapja a XX. század elején került be a liturgikus naptárba: XV. Benedek pápa vezette be 1921-ben. Ünnepe eredetileg a Vízkereszt utáni első vasárnapra esett, de 1969-ben átkerült karácsony nyolcadának a karácsony napját követő első vasárnapjára. A váci megyéspüspök az egyházi év teljességével, mint szimbolikus utazással kezdte szentbeszédét, amelyben a karácsonyi ünnepkör az utazás első nagy állomása egészen vízkeresztig, kitért továbbá az időszak kisebb ünnepeire, emléknapjaira. Majd emlékeztetett az ember két legősibb vágyára: az Isten és a közösség utáni vágyra. Isten ültette el az emberben a közösség utáni vágyat, mert Ő maga is közösség a Szentháromságban. A család is közösség egy kis egyház (ecclesia domestica), sejtje a nagy Egyháznak, a Szentháromság élő közösségének képmása. Ugyanígy a szerzetesrendek lelki szeretetkapcsolata, vagy akár egy egész egyházmegye híveinek összessége is család. A Szent Család ünnepe így a közösségben élés örömének ünnepét jelenti.

Ezt követően Isten emberé válására, családban való születésére hívta fel a jelenlévők figyelmét, amely nem volt hagyományos család, inkább rendkívülinek nevezhetnénk, mivel szűz házasságban, szűz anyától született egyetlen gyermekként. „Miért született családba?”- tette fel a kérdést a főpásztor. Amelyre a választ szintén az ember ősi vágyában találjuk. Isten ezzel közösséget vállalt minden családdal. Olyan életet élt Mária, József és Jézus, amilyent az egyszerű családok. „A Szent Család példát adott az emberiségnek az isteni titok felvállalásában, az áldozatvállalásban, az engedelmességben. Mária befogadta a titkot, és József is hűségesen, csöndesen, amit a világ nem értett. Az istenhívők titkát sem érti a világ, de ezt hordozni kell”- mondta.

Szentbeszéde végén azt hangsúlyozta a szónok, hogy szeretetkapcsolataink nem cserélhetőek le úgy, mint anyagi javaink. Gyermekünket, házastársunkat nem tudjuk pótolni ugyanolyan másikkal. „Kérjük Istent, hogy a Szent Család által áldja meg családjainkat, életünket, segítsen, hogy legyenek boldog keresztény családjaink!”- fohászkodott.

Szöveg és képek: Bölönyi Gabriella

Váci Egyházmegye