
Húsvét előtt két héttel, a Mária köntöse imacsoport szervezésében egy újabb három napos ikonfestő lelkigyakorlaton vettek részt Mátraverebély-Szentkúton a kistarcsai Rózsafüzér Királynője Plébániához tartozó nők, akik valamely helyi kiscsoporthoz tartoznak (Mária köntöse imacsoport, Templomdíszítők, Házas csoport, Feleség csoport, Fonó, AnyaLánya csoport). A lelkigyakorlat középpontjában idén a Pantokrátor ikon állt. Bálint Brigitta lelkigondozó írását szerkesztve olvashatják.
Két évvel ezelőtt októberben, a Szűzanya hónapjában, az „Istenszülő oltalma ikon” megfestésére vonultunk el, ami által sokat épültünk és már akkor eldöntöttük, hogy visszatérünk Szentkútra. Arra vágytuk, hogy az idei húsvétra úgy tudjunk készülni, hogy a nagypénteki fájdalmas kereszthordozást, a halál utáni csöndes várakozást is át tudjuk élni a lélek mélyén, hogy aztán a feltámadási öröm igazán mélyen átélhető, a húsvéti láng átadható, megosztható lehessen. Ezért a mostani lelkigyakorlatunk témájának a Pantokrátor ikont választottuk.
A Pantokrátor ábrázolás Jézus Krisztus isteni mivoltát hangsúlyozza, világ fölötti megváltó uralmát. Többféle Pantokrátor ikon készült az őskeresztények kora óta. Jelentős részénél Jézus arcán felfedezhető a szenvedő Krisztus is, a meggyötört arca fájdalmat tükröz. De többnyire a megdicsőült Krisztus arca jelenik meg ezeken az ikonokon, aki megáldja az emberiséget és oltalmat nyújt.
Az ikon, ami nem más, mint fára festett kép, alkotása évszázados hagyományokra tekint vissza. Korábban ikont csak szerzetesek festettek és a képek mély imádságból születtek, ugyanis a keleti keresztény ember számára az ikonfestés nem egyszerű ábrázolás, hanem hitvallás.
Ma már mindenki megpróbálkozhat az ikonok másolásával, de nagyon fontos, hogy ne csak a festés technikájával foglalkozzunk, hanem elcsöndesedve, lelassulva a lélek mélyére is lebátorkodjunk. Az igazi külső és belső folyamat lényege, hogy a kezünk meg a lelkünk együtt haladhasson, ezáltal mélyebb szinteken a tisztulásunk is megtörténhessen.
Az ikonfestés hagyományos technikája szerint a festés rétegezve készül: a színek sötétebb árnyalataiból haladunk a világosabbak felé. Kiemelő hatás az aranyozott háttér, erre kerül rá a felirat. Mi is ezt a fajta ábrázolási technikát követtük ikonfestőnk, Laczkó Anita segítségével.
Közösségünk három napos elvonulása úgy volt felépítve, hogy a festés, a mélybenézés, a mozgás és a szentkúti lelki eseményeken való részvétel (szentmise, vesperás, fáklyás körmenet) harmonikusan egymásra épült, egy folyamatot alkotott.
Úgy tudtunk jelen lenni, hogy mindenki magához képest lelassult, elcsöndesedett: dolgozott a lelkünk és a kezünk pedig megfestette azt, ahol mi éppen tartottunk. Ettől lett minden ikon nagyon hasonló, mégis mindenkié egy kicsit más.
Az ikonfestőkön kívül az elvonuláson részt vettek, valamint azt segítették: Farkas Ibolya Mária lelkivezető-pszichológus, dr. Orosz Lóránt OFM ferences, kegyhelyigazgató és Pető Gábor kistarcsai plébános.
Forrás és fotó: Bálint Brigitta lelkigondozó