Az újhatvani családok az elmúlt év sikeres családtáborának hírét továbbadva, idén a tavalyi létszámot mintegy megduplázva, közel 80-an a Szentév mottójával: „Remény zarándokai” -ként indultak útnak, hogy az idei nyár pár napját együtt tölthessék és közelebb kerülhessenek Istenhez és az Ő szeretetében egymáshoz. Zolnai Krisztina írását olvashatják.

A helyszín ezúttal Balatonkenese ifjúsági üdülője volt. A szervezésben Kecskés Attila plébános, Varga-Orosz Erika és Tóth Péterné vettek részt. Múlt évben kivetettük a hálót, idén a remény szimbólumaként horgonyt vetettünk.

A tábor kezdő napján meglepetésvendég érkezett hozzánk Marton Zsolt, egyházmegyénk püspöke személyében. Látogatása nagy megtiszteltetés volt számunkra. A püspök úr közvetlensége, humora, őszinte, személyes történetei mindenkit magával ragadtak.

Az első pár napon hűvösebb volt az idő, strandolás helyett futóversenyt szerveztünk és pingpongoztunk. A kisebbek részére kézműves foglalkozást tartottunk, ahol szebbnél szebb alkotások készültek, a tábor végére valóságos alkotóművészeti tárlat alakult. Ezek a napok alkalmat adtak a mély beszélgetésekre is. Mintha a Jóisten szándékosan rendezte volna úgy, hogy jobban megismerhessük egymást.

Az ott töltött napok minden reggelét a régi gyermektáborok hangulatát idéző reggeli tornával kezdtük, amelybe minden korán kelő bátran becsatlakozhatott.

A napi szentmisék előtt Kecskés Attila atya ráhangoló beszélgetéseket tartott a misét megelőző előkészületekről. Mind a beszélgetések, mind az azt követő szentmisék fakultatív jellegűek voltak, mégis a Szentlélek hívására közel teljes létszámmal jelen voltunk ezeken az alkalmakon.

Amikor már az időjárás erre lehetőséget adott, felkerekedtünk, nyakunkban az erre a célra készült kendővel, hitünkről a külvilág számára tanúságot téve zarándokoltunk el a Soós-hegyi kilátóig. Gyönyörű panorámával, a kilátónál tartottuk meg aznapi szentmisénket. Az ember ősidők óta keresi az ilyen helyeket, mert közelebb érezheti magát Teremtőjéhez.

A családi sportnap keretén belül szerepet kapott a gyorsaság, az ügyesség és az egymásra hangoltság is. Ennek a versenynek mindenki győztese volt, akár versenyzőként, akár szurkolóként vett részt rajta, ez a program is a közösségi érzést erősítette.

Az utolsó pár nap lehetőséget adott a balatoni strandolásra is. A közös vízi játékok önfeledt perceket hoztak számunkra.

A hosszúra nyúlt tábori esték közös filmnézéssel, szórakoztató társasjátékkal, izgalmas csocsópárbajokkal, beszélgetésekkel teltek.

Az ott töltött napokba a vasárnap is beleesett. Amikor a nap delelőre váltott, a szálláshely kertjében levő termetes fák árnyékában telepedtünk le, ahogyan az aznapi olvasmányban Ábrahám és a három férfi, akiket vendégül látott. Mi az Úr asztalához kaptunk meghívást, együtt ünnepeltük az Eucharisztiát. Ábrahám a három férfitól utód születésére kapott ígéretet, mi Jézus Krisztus megváltása által az örök életre.

Aznap este a mécsesekből kirakott tábortüzet körül ülve egy-egy mondatban összefoglaltuk, hogy ki mit visz magával ebből a táborból, majd vidám beszélgetésekkel, táncolással folytatódott a program. Köszönjük mindenkinek, aki bármilyen formában hozzájárult a zarándoklat megvalósulásához. A tábor a Váci Egyházmegye támogatásával valósult meg.

 

Fotó: Újhatvani Plébánia közössége