Megtelt emlékezőkkel az egri bazilika november 12-én, hogy búcsút vegyenek Katona Istvántól, az Egri Főegyházmegye nyugalmazott segédpüspökétől, aki október 21-én, 97 éves korában hunyt el. A gyászszertartást Erdő Péter bíboros vezette. Jelen volt Michael W. Banach érsek, magyarországi apostoli nuncius, Ternyák Csaba egri érsek, az MKPK tagjai, külhoni püspökök, a papság, rokonok, hívők sokasága. A Magyar Kuríron megjelent tudósítást közöljük.

Az emlékezés a dicsőséges rózsafüzér imádkozásával kezdődött, Katona Istvánnak a bazilika kupolája alatt felállított ravatalánál. XIV. Leó pápa üzenetét a szentmise elején Michael W. Banach apostoli nuncius tolmácsolta. Pietro Parolin bíboros államtitkár Ternyák Csaba egri érseknek címzett részvéttáviratában azt írta, a Szentatya, miután értesült Katona István nyugalmazott segédpüspök elhunytáról, atyai együttérzését és őszinte részvétét fejezi ki a gyászoló rokonságnak, a papságnak, a szerzeteseknek és a főegyházmegye híveinek.

Meggyőződve arról, hogy a pásztor, aki szolgálatát a „Maradj velünk, Jézusunk!” jelmondat szellemében végezte, most teljességében élheti meg a feltámadt Úr jelenlétét, aki befogadja őt az Atya házába, hogy megadja számára az örök jutalmat.

A bíboros államtitkár úgy fogalmaz: A Szentatya hálát ad Istennek Katona István hosszú és gyümölcsöző egyházi, püspöki szolgálatáért, s megemlékezik lelkipásztori buzgóságáról, a nevelésért végzett fáradhatatlan munkájáról. „A megboldogult püspök lelkét a Mennyei Atya irgalmába ajánlva Őszentsége apostoli áldását adja mindazokra, akik részt vesznek a temetési szertartáson.”

Az apostoli nuncius ezt követően kifejezte őszinte együttérzését a főpásztoroknak, a papságnak, a híveknek, Katona István rokonainak, és biztosította imáiról a jelenlévőket. Az elhunyt püspök a földi életben az isteni irgalmasság fáradhatatlan apostola volt, élvezhesse a túlvilágon az irgalmas Mennyei Atya örök szeretetét – könyörgött az Atya házába költözött pásztorért a nuncius. 

Erdő Péter bíboros szentbeszédében Katona István püspök emlékét és lelki örökségét idézte fel. Az evangéliumban elhangzott nyolc boldogmondásra utalva úgy fogalmazott, az első és az utolsó keretet alkot, mert ebben a kettőben világosan kifejezésre jut, ezek az emberek azért boldogok, mert övék a mennyek országa. Jézus nem földi igazságtételről beszél, hanem az örök üdvösség útját tárja elénk. Az igazságosság és az irgalmasság nem egymás ellentétei, összetartozó párost alkotnak, mindkettő Isten tulajdonsága. Mi, bűnös emberek mindannyian rászorulunk az irgalomra, a bocsánatra.

Az emberek közötti viszony sem nélkülözheti az irgalmasságot. Különösen igazságtalanságokkal, háborúkkal teli korunkban nyilvánvaló, hogy emberi erővel nem lehet igazságot tenni népek között, jóvátenni, ami jóvátehetetlen – mutatott rá a szónok.

Ezt érezte meg Fausztina nővér, aki hatással volt Szent II. János Pál pápa lelkiségére, aki prófétai módon megérezte, hogy irgalmasság nélkül a földi élet egyensúlya sem biztosítható. Erdő Péter felidézte Katona István életpályájának állomásait: 1953-ban szentelték pappá Szegeden, majd több helyen szolgált káplánként, plébánosként. 1989 novemberében nevezték ki váci segédpüspökké. A püspökök testületében a Katolikus Iskolák Főhatóságának elnökeként segítette az új katolikus iskolák indulását. 1997-ben Egerbe helyezte a Szentatya, itt nyújtotta be lemondását 75. életévének betöltésekor, ám a Szentatya arra kérte, hogy további intézkedésig lássa el hivatalát. Még 10 évig, 2013. novemberéig aktív segédpüspökként működött, ekkor ő volt a világegyház legidősebb aktív szolgálatban lévő segédpüspöke.

Lelkipásztori szeretetét mindvégig kimutatta, időskorában Szentek, szent életű emberek című sorozata mindennap jelentkezett a Szent István Rádióban és a Magyar Katolikus Rádióban. Az isteni irgalmasság kultuszának terjesztése kiemelt jelentőségű volt számára, szervezte a konferenciákat, s fontosnak tartotta, hogy Krakkóban, az Isteni Irgalmasság bazilikájában magyar kápolna létesüljön. Ezt 2004-ben szentelték fel, és a 20. évfordulón is megemlékeztek ott erről a kezdeményezésről. Püspök úr türelemmel és méltósággal viselte hosszan tartó betegségét.

Lelkipásztori hűsége és kitartó igyekezete olyan örökség, ami értékes példa lehet a mai papi nemzedék számára – zárta emlékezését a bíboros.

A szentmise végén Ternyák Csaba egri érsek megköszönte a méltatást, a megemlékezést, és az Egri Főegyházmegye papsága, hívei és szerzetesei nevében búcsúzott az elhunyttól. Felidézte, nyári találkozásuk alkalmával már nagyon gyenge volt Katona István püspök, de voltak még tervei, látni szerette volna még egyszer a bazilikát, s el akart búcsúzni Egertől. Így szervezték az augusztus végi látogatást, amikor felkérték, áldja meg a székesegyház új, akadálymentes bejáratát. Ezt örömmel vállalta, s az áldás után mondott egy fohászt, amit élete összefoglalásának is tekinthetünk – mondta az érsek.

Adja a Jó Isten, hogy akik ezen a kapun keresztülmennek, majd a Mennyország kapuja is megnyíljon számukra, hogy a boldog Örök Élet kapuján belépve az örökkévalóság örömébe is jussanak!”

Ezen utolsó nyilvános liturgikus működésére utalva úgy fogalmazott az érsek, Katona István püspök akadálymentesítő volt. Egész élete, papi és püspöki hivatása erről szólt, akadályokat hárított el az Isten felé vezető úton. Ezt tette 1953-as szentelése óta papként, majd püspökként, s egyengette a hallgatók mennyország felé vezető útját rádióműsoraival, könyveivel, a katolikus iskolák gondozásával. Keresett gyóntató, lelkivezető volt, aki segített a hozzá fordulóknak az örökkévalóság felé vezető úton.

Az egri bazilika akadálymentes bejáratának megáldásával csak a zárókövet helyezte el életművében. Különös kegyelem volt számára, hogy éppen október 21-én, Szent II. János Pál pápa, az isteni irgalmasság pápájának emléknapa előestéjén szólította magához az Úr.”

Katona István püspök koporsóját a beszentelést és a búcsúvételt követően az egri bazilika kupolája alatt felállított ravataltól kísérték az altemplomba, végső nyughelyére.

A szertartást élő adásban közvetítette a Szent István Rádió és a Szent István Televízió.

 

 

Forrás: Bérczessy András/Egri Főegyházmegye

Fotó: Balogh Ferenc/Egri Főegyházmegye

Magyar Kurír (ki)