Január 6-án Jézus Krisztus megjelenésére emlékezik Egyházunk. 2014 óta a magyar egyház is a napján üli meg ezt a parancsolt ünnepet. Az ünnep Jézus Krisztus megjelenésének három aspektusát foglalja magába: a napkeleti bölcsek imádását, Jézus megkeresztelkedését a Jordánban és Jézus első csodáját a kánai menyegzőn.

A II. Vatikáni Zsinat rendelkezései értelmében a Katolikus Egyház január 6-án a napkeleti bölcsek látogatását ünnepli vízszenteléssel egybekötve; Jézus megkeresztelkedésének ünnepe a következő vasárnapra esik. A kánai menyegzőről, amelyen Jézus első csodáját vitte végbe a vizet borrá változtatva, egy közbeeső hétköznapon emlékezik meg az Egyház.

A magyarság körében a vízkereszt ünnepéhez kötődően különböző népszokások alakultak ki a századok során, és hagyományosan ekkor kezdődik a húshagyó keddig (a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdát megelőző nap) tartó farsangi időszak.

Vízkeresztkor a 15. századtól kialakult szokás szerint házszenteléseket tartanak. A szertartás során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat; valamint megáldja a benne lakókat, dolgozókat. Szokás szerint ekkor az ajtófélfára felírják az évszámot és a latin áldásformula kezdőbetűit: CMB, ami latinul annyit jelen: Christus mansionem benedicat (Krisztus áldja meg e házat).

*

Vízkereszt ünnepe megmutatja nekünk, hogy Isten minden emberhez elküldte Fiát, hogy a megváltó Jézus születésével elhozza számunkra az üdvösséget, az örök élet reményét.

 

Forrás: MKPK Sajtószolgálat

Fotó: Fra Angelico: A háromkirályok imádása (1441–42 körül, Szent Márk-konvent, Firenze)