
A Missziós Műhely elnevezésű képzéssorozat keretében, immár 11. alkalommal találkoztak a Váci Egyházmegye Missziós Plébánia Egységeiben szolgáló papok, diakónusok és világi munkatársak. A képzést a Pasztorális Iroda szervezésében Vácon, a PüspökVác Rendezvényközpontban tartották. A missziós plébániákon a plébánost egy munkatársi csapat veszi körül, akik a környező településeken segítenek megszervezni a lelkipásztori ellátást és a közösség életét. A képzés tematikája ezen az alkalmon a működéshez szükséges emberi erőforrás megszólítására, mozgósítására, valamint a munkatársak közti kommunikációra, együttműködésre épült.
Közös imádság után a 9 Missziós Plébánia Egységből, 56 településről érkező közel 60 résztvevőt Paszternák Tamás általános helynök köszöntötte, majd bemutatta Kovács Zsolt ifjúsági lelkészt és munkatársait, akik azzal a céllal érkeztek, hogy megtalálják a közös metszéspontot az ifjúság és a missziós plébániák közti együttműködésre.
A kezdeti ráhangolódás után a Bizony, Isten! 2025. november 20-án megjelent adásából következett egy rövid részlet, amely néhány, jelen lévő plébánia működését mutatta be és azt, hogyan igyekeztek alkalmazkodni a papság csökkenő létszáma miatt kialakult új lelkipásztori kihívásokhoz.
Hulitka Róbert atya, berceli plébános bemutatta és ismertette azt az online térképet, amelyen könnyen áttekinthető az általa ellátott 11 település jelenlegi helyzete, az egyházközségek életereje, a hívők aktivitása. A résztvevők ezután csoportokra bontva elkészítették saját térképüket, majd közösen megbeszélték, hol tapasztalható hiány az emberi erőforrás tekintetében, hol vannak olyanok, akiknek csak egy kis bátorítás, támogatás szükséges, ismernek-e szerteágazó kapcsolati hálóval rendelkező híveket.
A „Toborzás utáni feladatok kiosztása, delegálása” c. téma feldolgozása során azt járták körbe, milyen okai lehetnek annak, ha egy munkatárs, vezető nem osztja meg az elvégzendő feladatokat a munkatársaival, azaz nehezen delegál. A lista 21 olyan kifogást tartalmazott, amely hátráltatja a közös munkát.
Kétségkívül az egyik legizgalmasabb programpont az a szituációs játék volt, amikor a csoportok képviselői egymást kérték meg egy-egy feladat elvégzésére. Ilyen volt például, az adományok kiosztása, Úrnapjára a virágszőnyeg készítése.
A képzés során körbejárták, hányféle szolgálat végezhető egy plébánián, hogyan lehetne megszólítani a híveket ezek ellátásra, mi motiválja az önkénteseket, hogy egy adott feladatot elvállaljanak. Sorra vették azokat a lehetőségeket, helyzeteket is, amelyek a munkatársak közötti koordinációban, kapcsolattartásban segíthetik az eredményes közös munkavégzést.
A jó hangulatú, a plébániák és munkatársaik között ilyen módon is kapcsolatot építő képzés végeztével minden csoport kijelölt a maga számára egy konkrét feladatot, amit hazatérve beilleszt a plébániák mindennapi működésébe.