A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére. Az elmélkedéseket Ferencz Zoltán szociológus, a Váci Egyházmegye teremtésvédelmi referense készítette.

A nagyböjti elmélkedés-sorozat befejező állomásához érkeztünk. A következő írás már a feltámadás örömével tekint a teremtett világra. Ma Virágvasárnap van, a kettősség napja: az ujjongó jeruzsálemi bevonulásé és a megrázó Passióé (Mt 26,14–27,66). Virágvasárnap, a bevonulás ünnepe mély ökológiai tanítást hordoz a helyi és a globális felelősségről.

A Virágvasárnap elnevezésben a magyar nyelvű hagyomány a „virágra”, leginkább a barkára teszi a hangsúlyt. A magyar kifejezésről a helyi ökológia juthat eszünkbe: azt hozzuk Isten elé, ami a saját földünkön terem, ami a mi tavaszunk hírnöke. A világ számos táján viszont azt a kifejezést használják erre az ünnepre, amit a mediterrán országokban. A Pálmavasárnap elnevezésben az a kép jelenik meg, amiben a déli népek pálmaágakat vágtak, ami a győzelem és a béke szimbóluma volt. Az ujjongó tömeg a természet legszebb ágaival köszöntötte a Megváltót. Mai szemmel pedig minket a pálma távoli tájak ökoszisztémáira emlékeztet.

Virágvasárnap mindig a liturgikus évnek megfelelő evangélista, ebben az évben Máté passióját éneklik, olvassák a templomokban. Ebben a természet nem néma szemlélő. Amikor Krisztus kileheli a lelkét, „a föld megrendült, a sziklák meghasadtak” (Mt 27,51). A bűn nemcsak az ember és Isten kapcsolatát szakította szét, hanem a kozmikus rendet is megrendítette. A teremtett világ együtt rázkódik és gyászol Teremtőjével.

A Ferenc pápa által használt kifejezés, „a Föld kiáltása” (LS 49) a Passió visszhangja. Amikor a természetet kizsigereljük, Krisztus testét sebezzük meg újra. A Passióban ott vannak a mi ökológiai bűneink is:

A közönyünk, mert ahogy a tanítványok elaludtak a getszemáni kertben, mi is gyakran „átalusszuk” az ökológiai válság jeleit. Az árulásunk, mert ahogy Júdás harminc ezüstért eladta a Mestert, mi is gyakran rövid távú anyagi haszonért, sikerekért áldozzuk fel a jövő generációinak élhető világát. A felelősség hárítása, mert Pilátushoz hasonlóan „mossuk kezeinket”. Hárítjuk a felelősséget a „rendszerre”, a multikra vagy a „nagyhatalmakra”, miközben mi magunk is a selejtezés kultúráját éltetjük.

*

Gyakorlatok a közös otthon gyógyításához

Virágvasárnap délutánján vagy a Nagyhéten végezz el egy rendhagyó keresztutat! Minden állomásnál gondolj a természet egy-egy sebére (Teremtésvédelmi keresztút).

Virágvasárnap a bevonulás és az odaadás napja. Készítsük elő a szívünket a Szent Háromnapra egy olyan tettel, amely túlmutat rajtunk! A barkaszenteléskor vagy az ünnepi asztalnál mondjatok köszönetet név szerint 3 olyan dologért a környéketeken, ami még épségben van és hirdeti Isten dicsőségét (egy fa, egy tiszta forrás, egy madár).

 

A fotót Bánfalvi Tivadar készítette az Országos Kék Túra ösvény egyik szakaszán.

Forrás: Teremtésvédelem