Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.

Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, nagyszombat éjszakáján az egyház talán legszebb ünneplése jeleníti meg a szent titkokat. A liturgia szimbólumaiban megjelenik a fény és a sötétség, a tűz és a víz, hogy együtt magasztalják a feltámadott Krisztust, aki legyőzte a sötétséget, a bűnt és a halált. A liturgia sötétben kezdődik, utalva arra a sötétségre, amely a világra borult Krisztus halála után, amikor úgy látszott, hogy a halál legyőzte az életet, a bűn legyőzte Krisztust. Ebben a sötétben gyullad meg a remény: a feltámadt Krisztus fénye.

Vácon a szertartás este fél kilenckor kezdődött – az erős szél miatt ezúttal a székesegyház porticusában - a tűz szentelésével. Erről a megszentelt tűzről gyújtották meg a húsvéti gyertyát, majd erről a Krisztust jelképező gyertyáról terjedt tovább a fény a hívek kezében lévő gyertyák segítségével mindenhol a templomban ezzel is üzenve: a fény, Jézus velünk van újra. Az „Exultet”, azaz húsvéti örömének az egyház egyik legszebb himnusza, amely megénekli a szabadítást, Krisztus feltámadását és örökké tartó dicsőségét.

Áldott éj, mert ekkor hoztad ki az ősatyákat, Izrael fiait Egyiptomból, száraz lábbal a Vörös tengeren átvitted őket.
Áldott ez az éjszaka, mert ekkor oszlatta szét a tűzoszlop sugárzó fénye a bűn minden árnyát.
Áldott ez az éjszaka, mely világszerte a Krisztusban hívőknek, kiket még homályban tart a világ bűne, bőven adja az isteni kegyelmet és a szentek közé hívja őket.

Az igeliturgiában elhangzott ószövetségi olvasmányok végigvezették a híveket a teremtéstörténettől Ábrahám és Izsák történetén keresztül az egyiptomi szabadulásig megmutatva, hogy Isten mindig ott állt az ember mellett és bűnös voltában is irgalmas szeretetét kínálta neki és felkészítette őt az üdvösségre.

Marton Zsolt püspök beszédében a szentlecke (Róm 6, 3-11) gondolataira reflektált, amelyben a keresztségben ú életre támadó emberről tanít. Isten mindenkinek igaz állapotot ajánl fel, azaz a Hozzá fűződő helyes viszonyulást, ez a megigazulás – mondta a püspök. És ez a megigazulás a keresztséggel kezdődik. Akit megkeresztelünk, annak igaz élete lesz a feltámadott Krisztussal.

A mai világban kedvelt gondolat a „valósítsd meg önmagadat” – folytatta a gondolatmenetet a püspök. De a keresztény ember Krisztusban szeretné és tudja csak magát igazán megvalósítani. A megkeresztelt embernek új gondolkodása, új viselkedése lesz, leveti a régi, rossz beidegződéseket és az Isten által megálmodott önmagává válik. Merjük elhinni, hogy mindnyájan megváltottak vagyunk! – szólt a főpásztor húsvéti felhívása utalva arra is, hogy a liturgia következő részében a víz megáldását követően, amelyre a keresztelőkútnál került sor, a hívek megújították keresztségi fogadalmukat.

A szentmise az eucharisztia liturgiájával folytatódott és tette teljessé a húsvéti közösségi ünnepet.

A szertartáson Váci székesegyház Szent Cecília Kórusa végezte a zenei szolgálatot rézfúvósok közreműködésével és Varga László kanonok, karnagy, egyházmegyei zeneigazgató vezényletével. Az elhangzott ünnepélyes zenei anyag tételei között szerepelt többek között Handel két Koronázási Anthemje is.