Egyházmegyénk szellemi és lelki szíve, a váci Nagyboldogasszony-székesegyház idén ünnepli felszentelésének 254. évfordulóját. A székesegyház nem csupán lenyűgöző méreteivel és építészeti tisztaságával magasodik a Dunakanyar felé, hanem az évszázados hit, a megújulás és az összefogás élő szimbólumaként is szolgál.

A török idők pusztításai után a váci püspökségnek méltó széktemplomra volt szüksége. Eszterházy Károly püspök zseniális és szimbolikus döntést hozott az új helyszín kiválasztásakor: a székesegyházat a magyar és a német városrész határára terveztette. A mai Konstantin tér kialakításával a templom már az alapjaitól kezdve a közösség egységét és a megbékélést hirdette. Bár az építkezést Franz Anton Pilgram késő barokk tervei alapján indították el 1761-ben, a végső formát Migazzi Kristóf püspök határozta meg. Ő az olasz-francia származású Isidore Canevale-t bízta meg a folytatással, aki a korát megelőző, monumentális klasszicista stílusban alkotta meg a mai homlokzatot. Az egyházmegyei hagyomány szerint a székesegyház ünnepélyes felszentelésére emlékezve minden évben augusztus 18-án gyűlnek össze a hívek.

A székesegyház számos olyan különlegességet rejt, amely még a rendszeres templomba járók számára is tartogat újdonságokat:

• -Maulbertsch remekművei: A főoltár és a monumentális kupola freskóit a kor legnevesebb osztrák művésze, Franz Anton Maulbertsch készítette. A főoltárkép Mária és Erzsébet találkozását (Visitatio) ábrázolja, míg a kupolafreskó a Szentháromság diadalát mutatja be az égbe felvett Szűzanyával.
• -Velencei üvegcsillárok: A szentélyben és a főoltárnál található hatalmas, piramis alakú, sokkarú üveg kandeláberek valódi velencei üvegből készültek. Peitler Antal püspök hozatta őket 1870-ben, amikor az I. Vatikáni Zsinatról hazatérőben megszállt Velencében.
• -A monumentális altemplom: A templom teljes hossza alatt egy hatalmas kriptarendszer húzódik. Ez a grandiózus altemplom püspökök, kanonokok és világi hívek végső nyughelye, melynek bejáratát 1925-ben helyezték át a szentély külső, hátsó falához.
• -Európai szinten is úttörő stílus: A székesegyház építészeti szempontból megelőzte a korát. Európa-szerte az elsők között ötvözte a barokk ünnepélyességét a klasszicizmus letisztult, monumentális oszlopsoraival.

A székesegyház nem egy statikus múzeum, hanem a váci egyházmegyei hitélet lüktető központja. Az elmúlt években végzett átfogó, teljes belső rekonstrukció során a templom nemcsak visszakapta eredeti fényét, hanem modern liturgikus térrel is gazdagodott az új oltár felszentelésével. Az ünnepi liturgia során meggyújtott apostolgyertyák arra emlékeztetnek minket, hogy a kőből épült falakon túl mi magunk, a hívők közössége alkotjuk az Egyház igazi, élő templomát.

Az évforduló ünnepe arra hív minket, hogy ne csak a múlt értékeit csodáljuk, hanem a jelenben is aktív részesei legyünk egyházmegyénk lelki megújulásának.