Az ünnepre lakóink már napokkal korábban nagy lelkesedéssel és várakozással készültek. Aktívan kivették részüket az előkészületekből, szorgos kezek segítették az ünnepi ebédhez szükséges zöldségek előkészítését és feldolgozását, míg mások az udvar csinosításán fáradoztak, hogy az alkalomra teljes pompájában ragyoghasson környezetünk.
Szádóczki Károly atya, Biegun Stanislaw SDS szalvatóriánus atya és Moys Gábor atya ünnepélyes szentmisét mutattak be, melyen Nagy Géza Balázs Vác-Alsóváros akolitusa és Pálfay Gellért diakónus, az intézmény fenntartójának igazgatója szolgált és amelyet orgonán Busai Péter kísért.
A dolgozók összefogásának köszönhetően minden olyan lakónk részt vehetett az ünnepen, akinek egészségi állapota ezt lehetővé tette, így mindannyian részesülhettek a közös élményben.
A szentmisét követően Szent Hedvig életéről és szolgálatáról összeállított kvízjáték következett, amely játékos formában idézte fel névadónk életének fontos mozzanatait. A jó hangulatról a zenés kívánságműsor is gondoskodott, amelynek során a lakók egymásnak és az intézmény dolgozóinak is küldhettek dalokat. A megható zenei üzenetekkel sokan köszönetüket fejezték ki mindazért a gondoskodásért és figyelemért, amelyet nap mint nap megtapasztalnak.
Minden évben erre az alkalomra a nyugdíjas kollégákat is elhívjuk, idén hárman tudtak eljönni és finom házi süteményekkel járultak hozzá az agapéhoz. A szeretetteljes hangulatú közös ebéd méltó befejezése volt az ünnepnek, amely ismét megerősítette közösségünk összetartozását, és maradandó élményt nyújtott minden résztvevő számára. Ezúton is köszönjük munkatársaink odaadó szolgálatát és összefogását, valamint lakóink lelkes közreműködését, akik aktív részvételükkel még szebbé tették ezt a közös ünnepet.
Szent Hedvig Anjou-házi magyar királylányként, Nagy Lajos király legkisebb leányaként látta meg a napvilágot. Fiatal kora ellenére a történelem súlyos feladatot rótt rá: Lengyelország királynőjévé koronázták. Államérdekből házasságot kötött Jagelló Ulászló litván fejedelemmel, amely frigy nemcsak politikai szövetséget hozott, hanem kulcsfontosságú módon elősegítette Litvánia keresztény hitre térését és Európához való csatlakozását is.
Uralkodóként Hedvig nem a pompát kereste. Vagyonát, ékszereit és befolyását a kultúra újjáélesztésére – köztük a krakkói egyetem helyreállítására –, valamint kórházak, árvaházak és szegényházak alapítására fordította. Saját kezűleg látogatta és ápolta a betegeket, kortársai már életében szentként tisztelték. Fiatalon, mindössze 25 évesen hunyt el gyermekágyi lázban. II. János Pál pápa 1997-ben avatta szentté, azóta Lengyelország és Litvánia mellett a Dunakanyar térségének is kiemelt oltalmazója.
A váci Szent Hedvig Idősek Otthona akadálymentesített, liftes épületben a lakók fizikai és lelki szükségleteiről egyaránt gondoskodnak. Az otthon saját mosodával, tágas közösségi terekkel, szintenkénti társalgókkal és napi ötszöri étkezést biztosító étkezővel rendelkezik.
Az otthon összesen 60 fő egyidejű, tartós bentlakásos ellátását tudja biztosítani. A férőhelyek speciális megoszlása alapján az intézmény 50 idős ember és 10 testi fogyatékkal élő személy számára nyújt végleges otthont. Az intézmény elsősorban Pest vármegye területéről fogadja a jelentkezőket, biztosítva a régióban élők számára a lakóhelyükhöz közeli, méltó időskort.
Az intézményben egy jelentős beruházásnak köszönhetően jelenleg is felújítási munkálatok zajlanak, melyek a lakók kényelmét, valamint mindennapjaik megkönnyítését szolgálják.
Forrás és fotó: Szamaritánus Szolgálat, Szent Hedvig Idősek Otthona